2019. június 11. írta: Barabás Eszter (MEGAKOM)

Hányan vagyunk, hányan leszünk? – 8 meglepő tény a népességszám alakulásáról 2. rész

Előző blogbejegyzésünkben bemutattuk, hogy hányan vagyunk és az előrejelzések alapján hányan leszünk – hogy alakul a népességszám országunkban, Európában és a világon. Ebben a bejegyzésben további meglepő tényeket és érdekes tendenciákat mutatunk be – hogy alakul a népesség megoszlása az egyes kontinensek között, melyek voltak és melyek lesznek a legnagyobb országok és városok Földünkön. Továbbra is arra buzdítjuk olvasóinkat, hogy akinek van kedve, a dőlt betűs kérdéseket próbálja magától megválaszolni, még mielőtt tovább olvasna!

Hogy alakul területileg a világ népessége?

A népesség abszolút nagysága mellett a népesség területi eloszlásának alakulása is fontos kérdés, társadalmi, gazdasági, politikai szempontból egyaránt.

A világ népességének nagyságát a születések és halálozások alakulása határozza meg. A különböző földrészeken, országokban élők száma ezen kívül nagymértékben függ a nemzetközi vándorlástól is, ami az előrejelzések legbizonytalanabb tényezője – hiszen azt társadalmi, gazdasági, politikai és környezeti folyamatok előre nem látható módon befolyásolhatják. Jelenleg világ népességének 60%-a, 4,5 milliárd ember él Ázsiában. Ázsia egyben a Föld legnagyobb területű kontinense is. Ezt követi sorrendben Afrika (17%), Európa (10%), Latin-Amerika és Karib-szigetek (8,5%), Észak-Amerika (4,8%), és Óceánia (0,5%).

Hol várható a legnagyobb ütemű népességnövekedés a következő 80 évben?

a, Ázsia

b, Afrika

c, Észak-Amerika

Az egyes földrészek népessége eltérő mértékben és irányban változik majd az előrejelzések szerint. A következő évtizedekben Afrikában várható a legnagyobb mértékű népességnövekedés. Afrika 1,3 milliárdos lakosságszáma 2050-re várhatóan megduplázódik, az évszázad végére pedig megközelíti a 4,5 milliárd főt – így 2100-ra az afrikai kontinensen élőknek a világ népességén belüli aránya (40%) alig marad el az ázsiaitól (43%). Érdekes tény, hogy Afrikában is csökken a termékenység. Hogy miért itt várható mégis a legnagyobb növekedés, az a jelenleg fiatalkorú lakosság magas arányával és a várható élettartam növekedésével magyarázható.

Az ENSZ prognózisa szerint Észak-Amerika lakossága is folyamatosan emelkedni fog, a jelenleginek 1,4-szeresére növekszik, a század végére csaknem eléri 500 millió főt. Ezzel párhuzamosan Európa világnépességen belüli részaránya és abszolút népességszáma is csökken, és a 21. század második felében Ázsia, Latin-Amerika és Karib-szigetek népességszámában is mérséklődés várható – de Európa az egyetlen földrész, ahol már 2050-re alacsonyabb számot prognosztizálnak, mint a jelenlegi érték.

A világ népességének alakulása földrészek szerint (millió fő)

Forrás: ENSZ adatok (https://population.un.org/wpp/DataQuery/) alapján saját szerkesztés

Melyek a legnépesebb országok jelenleg, és melyek lesznek a jövőben?

A Földön több mint 200 ország található, ezen belül a 10 legnépesebb országban él jelenleg a világ népességének 58%-a. A Föld legnagyobb területű országa Oroszország.

Jelenleg melyik a három legnépesebb ország a világon?

a, Kína, India, USA

b, Kína, India, Oroszország

c, India, Kína, Nigéria

2018-ban a tíz legnépesebb ország népességszámuk csökkenő sorrendjében: Kína, India, Egyesült Államok, Indonézia, Brazília, Pakisztán, Nigéria, Banglades, Oroszország, Mexikó. (Magyarország jelenleg a 92. helyen áll a népességnagyság szerinti rangsorban.) A jelenlegi 10 legnépesebb ország közül 1 található Afrikában, az előrejelzések szerint azonban meglepő fordulat várható: 2050-ben 3, 2100-ban már 5 afrikai ország szerepel majd a tízes rangsorban. Míg 1950-ben 4 európai ország is a 10 legnagyobb között volt, jelenleg már csak 1, 2050-ben pedig egyik sem lesz a 10 legnagyobb között.

A 10 legnagyobb népességű ország (millió fő)

Forrás: ENSZ adatok (https://population.un.org/wpp/DataQuery/)

Hogy alakul a városok száma és népessége?

A világ népességének nagysága mellett fontos – és a városfejlesztési irányokat meghatározó – tényező az urbanizációs folyamatok időbeli és térbeli alakulása. A várososodás folyamata a városok számának és az egyes városok népességszámának változásával jellemezhető.

A világ népességének hány százaléka él jelenleg városokban?

a, 30%

b, 42%

c, 55%

1950-ben a világ népességének még kevesebb mint 30%-a élt városokban, 2010-re ez az arány megfordult, a városi lakosok száma meghaladta a vidéki lakosokét. 2018-ban már a népesség 55%-a (4,2 milliárd fő) városi térségekben lakott. Az előrejelzések szerint az a tendencia folytatódik, 2050-re a világ népességének már 68%-a városokban él majd.

Napjaink leginkább urbanizálódott kontinense Észak-Amerika, népességének több mint 82%-a városlakó. Ez az arány Európában 74%, Ázsiában közel 50%, míg Afrikában a lakosságnak mindössze 43%-a él városokban. Az előrejelzés szerint az urbanizáció szintje az elkövetkező évtizedekben minden kontinensen tovább fog emelkedni, a kontinensek sorrendje nem fog változni. A növekedés üteme Afrikában és Ázsiában lesz a legmagasabb, itt 2050-ben 59%, illetve 66% lesz a városban élők aránya. A legmagasabb szinten urbanizálódott terület továbbra is Észak-Amerika marad (2050-ben 89%).

A városi lakosság arányának folyamatosan emelkedése mellett egyes városokban csökkent a népesség az utóbbi években. Ezek többsége olyan ázsiai és európai országokban található, ahol a teljes népességszám is csökken vagy stagnál. A csökkenés hátterében az alacsony termékenység mellett a kivándorlás, a háborúk vagy a természeti katasztrófák állhatnak.

A világ városi lakosságának egyre nagyobb hányada él 10 millió főnél nagyobb városokban (ún. megavárosokban): míg 1950-ben csak 2 ilyen város volt (New York 12 és Tokió 11 millió fővel), napjainkban már 33 metropolisz van a világon, ahol összesen 463 millió ember él. Jelenleg a világ legnépesebb városa Tokió (37 millió fő), melyet Delhi, Sanghaj, Mexikóváros és Sao Paulo követ.

A 10 legnagyobb népességű város (millió fő)

Forrás: ENSZ adatok (https://population.un.org/wup/ )

Az ilyen jelentős mértékű urbanizáció, és annak várható folytatódása, számos megoldandó kérdést hoz magával: meg kell teremteni a fenntartható növekedés feltételeit – megfelelő lakhatási körülményeket, infrastruktúrát, munkahelyeket, közösségi közlekedést, közösségi szolgáltatásokat (pl. egészségügyet, oktatást) kell biztosítani az ott élők számára.

Irodalom: