Mennyi az annyi? Avagy hogyan használtuk fel eddig az európai uniós forrásokat, és mi várható a következő néhány hónapban.
2019. november 12. írta: Pásztor Attila (EX ACT PROJECT)

Mennyi az annyi? Avagy hogyan használtuk fel eddig az európai uniós forrásokat, és mi várható a következő néhány hónapban.

blog_kep_money.jpg

Jóllehet 2019. augusztus végén és szeptember első heteiben összesen mintegy 500 milliárd forintnyi EU-támogatás folyt be Magyarországra, ami jócskán javította a magyar költségvetés helyzetét és egy hosszú tárgyalássorozat végére tett ezzel pontot, mégsem tapasztalható azóta újabb pályázati dömping vagy nagyszámú eredményhirdetés, illetve pályázati kifizetés. Vajon mi lehet ennek az oka? És egyáltalán, hogy áll Magyarország az EU-s források felhasználásában?

Ennek több oka lehet, egyrészt már nincs tömegével bírálatra váró pályázat a rendszerben, másrészt sok függ a projektek előrehaladásától, attól, hogy egyáltalán mikor mennyit tudnak kifizetni a nyerteseknek. A 2019-es év adatait vizsgálva is jelentősen elmarad a teljesített kifizetések összege a költségvetési törvényben (2018. évi L. törvény Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről) megcélzott közel 2000 milliárd forinttól, ami szintén jól mutatja, hogy a korábban felpörgetett előleg kifizetések ellenére sem haladnak abban az ütemben a projekt megvalósítások, ahogy azt tervezték.

A mostani elemzés során 2019. október végi adatok kerültek felhasználásra, melyek az EUPR-ben kezelt projektekre vonatkoznak és az EMIR által közzétett - nyilvánosan kereshető - statisztikai adatok. Az Operatív Programokon belül a Terület-és Településfejlesztési Operatív Programmal (TOP) és a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programmal (GINOP) foglalkozunk részletesebben.

 

HOL TARTUNK MOST?

Országosan mintegy 229 ezer pályázat érkezett be a rendszerbe, ebből azonban a Vidékfejlesztési Program keretében már több mint 167 ezer igénylést regisztráltak, tehát a fennmaradó 62 ezer pályázaton osztoznak az Operatív Programok.

A megítélt összes támogatás mértéke 9.431 milliárd forint, a kifizetett összes támogatás volumene 6.477 milliárd forint, ami a 7 évre (elvileg) kalkulálható kifizetések 70%-át jelenti. Brüsszelből a szeptemberi átutalásokkal együtt immár kb. 3.110 milliárd forint érkezett meg (ez a 7 éves keret kb. 39-40%-a).

A források megvalósítási helyszín szerint megoszlásában (ami nem azonos a támogatást igénylő székhelye szerinti lekérdezéssel, tehát a forrás tényleges felhasználásáról egzaktabb képet mutat) Budapest magasan az élen jár, az összes megítélt támogatás 1.992 milliárd forint. (A támogatást igénylők székhelye szerinti kimutatás alapján az összes megítélt támogatás pedig már 5.500 milliárd felett jár Budapest esetében, azaz jóval torzabb képet mutat, ezért is került a másik adatsor használatra.) A budapesti adatokban persze benne van azok az KÖFOP-os, és IKOP-os nagyprojektek is, amiknek országos hatása is van.

Megyei viszonylatban a keleti elhelyezkedésű (elmaradottabb) megyék rendelkeznek a legjobb mutatókkal a megítélt támogatás nagyságát tekintve. Néhányat megemlítve: Borsod-Abaúj-Zemplén megye 724 milliárd forint, Hajdú-Bihar megye 694 milliárd Ft, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 503 milliárd forint, mely megyéktől azonban jelentősen elmarad Jász-Nagykun-Szolnok megye 233 milliárd Ft-tal (Győr-Moson-Sopron megye például 300 milliárd Ft megítélt támogatással rendelkezik, holott jóval fejlettebb megyéről van szó). Ezek az arányszámok nagyjából a GINOP és az EFOP és a TOP esetében is leképeződnek a területi bontásban, azzal, hogy természetesen Budapesten a TOP nem releváns.

1.png

TOPorgunk?

TOP esetében a fenti megyéket vizsgálva az alábbi eredményeket kapjuk:

2.png

A fent vizsgált eredmények konkrét számokban kifejezve:

3.png

Forrás: palyazat.gov.hu

Országosan a TOP-ban 1.259 milliárd forint támogatásból már 1.121 milliárd forint kifizetésre került, azonban ez kicsit „csalóka”, mert a kifizetett önkormányzati előlegek felhasználására (kifizetési kérelemmel történő elszámolására) nem érhető el adat, ami valószínűleg sokkal árnyaltabb képet mutatna erről az Operatív Programról. Arról nem is beszélve, hogy szinten minden önkormányzati kedvezményezett esetében jelentős többlet forrásigény jelentkezik az emelkedő építőipari árak és az egyre nagyobb csúszásban lévő megvalósítás miatt, de erre még visszatérünk. Az igényelt és megítélt források közötti különbség a megyei települések pályázataiból adódik, a megyei jogú városok előre dedikált forráskeret alapján adhatták be támogatási kérelmeiket.

 

MIT MUTAT A GINOP?

A GINOP számait is érdemes külön megvizsgálni, hiszen a források jelentős része ide lett allokálva, és a 2007-2013-as tervezési programhoz képest a fő prioritást most kimondottan a gazdaságfejlesztés képezi.

Országosan 3.500 milliárd forint igény érkezett be és IH által megítélésre került 2.561 milliárd forint. Ez mintegy 1.000 milliárd forintos túligénylést mutat jelenleg. Ebből kifizetve 1.521 milliárd forint, ami megítélt támogatás 59%-át jelenti. Itt a szigorúbb előleg igénylési és felhasználási szabályok miatt már jóval nagyobb a különbség a megítélt és kifizetett támogatás között, mint a TOP esetében, ahol 89% ez az érték.

Területi bontás szerinti kitekintés GINOP esetében:

4.png

Konkrét számokban kifejezve:

5.png

Forrás: palyazat.gov.hu

Az adatbázis szerint Budapest esetében több a megítélt, mint az igényelt támogatás, ami két központi program számai miatt lehet így. Ez a 640 milliárd forint tartalmaz egy GINOP 5.1.1. (Út a munkaerőpiacra) programot 229 milliárd forinttal és egy GINOP 5.2.1. (Ifjúsági Garancia Program) programot 186 milliárd forinttal, melyeknek eredetileg kevesebb volt az igényelt támogatási összege. Ezeknek a programoknak a Kedvezményezettje az akkori nevén Nemzetgazdasági Minisztérium. Összesen egyébként 38 projekt osztozik ezen a támogatási összegen. Ezek mind kiemelt projektek, kedvezményezettek állami, központi költségvetési szervek, mint pl. NISZ, Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség, IFKA, MTÜ, Magyar Államkincstár, NSZFH.

A GINOP forrásszerkezeténél még érdemes megemlíteni, hogy az aktuális, 1135/2019. (III.18.) Korm. rendeletben rögzített 2553,8 milliárd forintból a GINOP 8-as tengely 706 milliárd forintot tartalmaz. Ennek két fő célkitűzése van: (i) „Piaci forrásokból nem, vagy nem megfelelő mértékben finanszírozott, gazdaságilag életképes projektek támogatása hitel és vissza nem térítendő támogatással kombinált pénzügyi eszköz által” és (ii) „Piaci forrásokból nem, vagy nem megfelelő mértékben finanszírozott, gazdaságilag életképes projektek támogatása kockázati tőke támogatással”, tehát ezek nem a klasszikus értelemben vett (kedvelt) támogatási formák. A tényleges kifizetés 305 milliárd forintnál tart. Nagy kérdés, mennyi ideig érdemes itt lekötni a forrásokat. (Az OP-k esetében 318,87 HUF/EUR árfolyam számolnak a kormányrendeletben.)

Fentiek alapján a kiemelt GINOP-os projektek és a GINOP 8-as prioritás együttesen 1.300 milliárd forintot köt le a megítélt 2.561 milliárd forintból, így standard felhívások esetében már a jelentős túligénylés sem olyan meglepő.

 

KONKLÚZIÓ

Visszatérve valamennyi Operatív Programra, az összes meghirdetett pályázat volumene tehát már 10.400 milliárd forint felett jár, a megítélt támogatások összege pedig 9.431 milliárd forintnál, a 7 éves keret a 1135/2019. (III.18.) Korm. rendelet alapján 9.184 milliárd forint, vagyis a 7 éves keret 102,6%-a került eddig lefedésre.

6.png

forrás: 1135/2019. (III.18.) Kormány rendelet

Jelenleg az a szabály, hogy az egyes fejlesztési programok Irányító Hatóságai legalább 10%-kal túlvállalják a 7 évre Brüsszelből rendelkezésre álló keretet (ennyivel több pályázati keretet osztanak el a nyerteseknek), de ez most a gyenge forint árfolyam miatt várhatóan vissza fog csökkeni 3-5%-os túlvállalásig, hiszen forintban több lesz az elosztható keret, mint amivel eredetileg kalkuláltak.

Egy-egy minisztériumi megnyilatkozásból már kiolvasható, hogy újabb pályázatokkal, vagy meglévő keretek kibővítésével ezt a 3-5%-os túlvállalási arányt vissza fogják állítani 10%-ra.

Másrészt azzal is számolni kell a korábbi tapasztalatok szerint, hogy a 7 évre szánt támogatások mintegy 10-20%-a „visszahullik” a különböző Operatív Programokban (bedőlt projektek, megvalósítás alatti változások miatt nem befejezett fejlesztések stb.).

Jelzések szerint a TOP-ban (és a VEKOP-ban is) a visszahullók forrásokat inkább a meglévő pályázatok keretemelésére használják, ami indokolt is, ha nem szeretnénk sorba bedőlt önkormányzati projekteket látni. A TOP esetében úgy lehetett támogatást lehívni, hogy nem voltak normálisan előkészítve a projektek, a támogatási szerződés megkötése után pedig az előkészítési szakaszok nagyon sok esetben több évig is elhúzódtak, ami már előre vetítette a jelentős többletforrás bevonásának szükségességét. A 1135/2019-es kormány rendeletben a TOP egyes intézkedései esetében is rögzítésre kerültek a tervezett indikatív keretek.

A GINOP-ban még zajlanak az értékelések, várhatóan év végén, jövő év elején lehet majd konkrét számokról beszélni. Biztosan lesz itt is keret emelés, akár régi népszerű, már bezárt pályázatok újbóli megnyitása, vagy új pályázatok meghirdetése, amelyek a közép távú gazdaságpolitikai célokkal összhangban vannak.

Amellett, hogy be kéne fejezni rengeteg projektet, ami sok esetben már nem csak a Kedvezményezett „hozzáértésén” fog múlni (megváltozott piaci környezet, építőipari kapacitások stb.),  le kellene kötni és el is kellene költeni a maradvány forrásokat, és már itt kopogtatnak a 2021-2027 tervezési időszak kihívásai. A 2014-2020 időszakkal érdemben 2016-ban kezdtünk el foglalkozni, addig szinte minden erőforrás a 2007-2013-as időszak zárására (mentésére) koncentrált, jó lenne ennek most elébe menni, ami a finanszírozói és a kedvezményezetti kör együttes felelőssége és feladata.

 

Forrás: palyazat.gov.hu; Magyar Közlöny

A bejegyzés trackback címe:

https://urban21.blog.hu/api/trackback/id/tr4615472672

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása