A jelenlegi koronavírus (COVID-19) helyzet mellett mi sem mehetünk el szó nélkül, hiszen cégcsoportunk tagjait is éppúgy érinti és megviseli ez az állapot, mint mindenkit. Mi abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy otthonainkban folytathatjuk munkánkat. Az önkéntes karanténban településfejlesztőként óhatatlanul is elgondolkodtunk, hogy milyen hatása volt, van és lesz a járványoknak a települések életére és mit tehetünk annak érdekében, hogy minél kevesebben fertőződjenek meg az egyes járványok során. A megbetegedések száma és a városi élet közötti összefüggéssel kapcsolatos meglátásainkat, javaslatainkat mutatjuk be ebben a blogbejegyzésben.
Járványok a történelem során
Sok ókori társadalomban úgy vélték, hogy a járványokkal az istenek és a szellemek büntetik a nem megfelelően viselkedő egyéneket és közösséget. Ez a felfogás számos esetben katasztrofális állapotokat eredményezett, és ezrek, sőt, milliók halálát, valamint birodalmak bukását okozta. A bizánci császárság korában pusztító pestis járvány terjedéséért – annak ellenére, hogy tisztában voltak a hajózási és kereskedelmi kapcsolatok hatásaival – sokan egyenesen Justicianus császárt tették felelőssé, amely nagyban meggyengítette hatalmát. Egyes történészek úgy gondolják, hogy ez az esemény hozzájárulhatott a Római Birodalom utolsó újraegyesítési kísérletének meghiúsulásához is.
Az első karanténok gyakorlata a 14. században alakult ki, céljuk a part menti kereskedő települések megvédése volt a járványoktól. Az óvatos kikötői hatóságok megkövetelték a fertőzött kikötőkből Velencébe érkező hajósoktól, hogy 40 napig a horgonyzóhelyen tartózkodjanak, mielőtt elhagynák a fedélzetet. A karantén szó tehát az olasz „quaranta giorni”, vagyis 40 nap kifejezésből ered.
A földrajzi és statisztikai elemzésekkel a 19. század közepén, a londoni kolera járvány idején kezdtek el foglalkozni. Arra, hogy a betegség a szennyezett vízzel terjed, úgy jöttek rá, hogy elkezdték vizsgálni a szomszédsági megbetegedéseket, melyeket térképen ábrázoltak, így ki tudták szűrni a fertőzött kutakat.
A koronavírus az új spanyolnátha?
Számos portálon találkozhattunk már különböző, az 1918-ban kezdődő és több hullámban is pusztító spanyolnátha járvány és az új koronavírus közötti kapcsolatokat vizsgáló összehasonlító elemzésekkel. A spanyolnáthát az egyik legtöbb emberáldozattal járó világjárványként tartják számon a világban, még úgyis, hogy csak nagyon tág becslések vannak az elhunytak számáról (40-50 millió, de akár 100 millió fő is lehet). Az ipari forradalom idején 1890 és 1918 között a modern technológia hatására a világ városai hatalmas fejlődésen mentek keresztül. A javuló életkörülmények és technológiai fejlődés elősegítették a modern életstílus megteremtését. Ebben az időszakban jött létre számos nagyvárosban a közoktatási rendszer, a közösségi közlekedés, valamint kiszélesedett a nyilvános szórakozási lehetőségek köre. Ebben a prosperáló időszakban ütötte fel a fejét az USA egyik államában, Kansasban a spanyolnátha, ami gyors terjedése által merőben megváltoztatta az addigi városi életmódot szerte a világban.
Az 1918 tavaszán kitört járvány azonban nem egyformán érintette az egyes országokat, régiókat, településeket – ugyanezt tapasztaljuk a koronavírus esetében is. Most azt vizsgáljuk meg, hogy mit csináltak másképp a kórral sikeresebben küzdő városok.
Mit tanulhatunk a spanyolnáthától?
Több olyan tényezőt lehet azonosítani, amelyek alapvetően befolyásolják egy járvány terjedését és intenzitását. Első pillantásra azt gondolhatnánk, hogy a nagy népességszám egy ilyen döntő faktor, de önmagában a nagy népsűrűség nem gyorsítja fel a járványt. Ezt példázza New York esete, amely egy évszázaddal ezelőtt is az Amerikai Egyesült Államok legnépesebb városa volt, de az akkori krízis mégis sokkal kevésbé sújtotta, mint sok kisebb települést, mert időben hoztak meg sorsfordító döntéseket (ellentétben a mai helyzettel). Fordított példát lehet találni napjainkban Ausztriában, ahol éppen kisnépességű falvakat kellett vesztegzár alá vonni.
Noha a lakosságszám önmagában nem meghatározó tényező, kijelenthető-e mégis, hogy a városokban nagyobb veszélyben vagyunk járvány idején, és ha igen, akkor milyen folyamatok játszanak ebben szerepet.
1. A közösségi érintkezés radikális korlátozása
Nemzetközi kutatások igazolják, hogy a spanyolnátha első hullámára azok a települések reagáltak jól, akik a lehető leghatékonyabban csökkentették az emberek közti kontaktus lehetőségét, azaz a megfelelő társadalmi távolságtartási intézkedések kulcsszerepet játszottak a spanyolnátha megfékezésében, lassításában. Ezzel lényegében időt adtak az egészségügynek a felkészülésre, a kapacitások fejlesztésére és nem utolsó sorban a vakcina kifejlesztésére – ahogyan azt a ma is sokat emlegetett elnyújtott járványgörbe előnyeként hozzák fel. Ehhez több amerikai város már a járvány korai szakaszában
- bezárta az iskolákat, színházakat, múzeumokat, szórakozó helyeket, valamint egyéb közösségi tereket,
- betiltotta a tömegrendezvényeket, elhalasztotta a sporteseményeket,
- csökkentett nyitvatartási idő,
- jogilag kötelező izolációs intézkedéseket vezetett be,
- ezzel párhuzamosan pedig célzott ismeretterjesztő közegészségügyi kampányba kezdett.
Ezek a nem egészségügyi beavatkozások együttesen hozzávetőlegesen 15-20%-kal is csökkenteni tudták a fertőzöttek számát.
A száz évvel ezelőtti intézkedések hatékonyságát bizonyítja, hogy napjainkban is hasonló tevékenységekkel igyekeznek csökkenteni az emberek közötti kontaktusok, és ezáltal a megbetegedések számát. A digitális infrastruktúra fejlődésének segítségével sokaknak van lehetőségük az otthoni munkavégzésre, ami nagyban elő tudja segíteni a kontaktusok számának minimalizálását.
Forrás: https://unsplash.com/photos/JqWanio3sZo
2. Gyors reagálás és az intézkedések fenntartása
Nem mindegy azonban, hogy mikor hozták meg ezeket a távolságtartási döntéseket. Azokban a városokban, amelyek időben cselekedtek, nemcsak később érték el a fertőzöttségi és halálozási csúcsot, de összességében is kevesebb ember fertőződött meg, illetve hunyt el a betegségben (akár 30-50%-kal is). Ugyanígy sokat számított az is, hogy mennyi ideig tartottak ezek az intézkedések: a tartós pozitív eredményekhez az kellett, hogy viszonylag sokáig (például St. Luis-ban 10 hétig) fennmaradjanak a szigorú korlátozások. Ellenben, ha későn avatkoztak be, akkor bármilyen hosszan is tartottak a vészhelyzeti rendelkezések, érdemben már nem tudták befolyásolni a járvány menetét. Ha ezt a mai állapotokra vonatkoztatjuk, akkor az olaszországi helyzet is érthetőbbé és egyúttal aggasztóbbá válik. Szabadságunk jelenlegi objektív és szubjektív korlátozottsága szempontjából nem biztató az sem, hogy egyes kutatások szerint az intézkedéseket fent kellene tartani akár félévig is, illetve az oltóanyag kifejlesztéséig.
Forrás: https://pixabay.com/photos/city-man-person-solo-window-alone-1868530/
3. A levegőszennyezettség tovább ront a helyzeten
Egy szempontból mégis egyértelműen fontos, hogy városban ér-e bennünket egy légzőszerveket megtámadó vírus: a légzőszervi megbetegedéseknek való kitettség ugyanis egyenesen arányos rossz levegőminőséggel – ez pedig inkább a nagyvárosokra jellemző. Jóllehet egyre több kibocsátáscsökkentő beavatkozást hajtanak végre a városok, ezek hatása sokszor csak hosszú távon mutatkozik meg, addig pedig szembesülni kell a nagyobb fertőzöttségi rátával, a szállópor pedig tovább növelheti a koronavírus okozta halálesetek kockázatát is. A levegőszennyezettségnek és a koronavírusnak van egy, a klímaváltozás szempontjából pozitív – bár vélhetően csak átmeneti – összefüggése is: a karantén alá vont települések, országok esetében jelentősen csökkent a légszennyezés, ahogy ez az alábbi olaszországi légifelvételeken is nyomon követhető: a karantén előtti időszaki állapotot mutatja a jobb oldali kép, míg a baloldali híven tükrözi a karantén bevezetésével, az ipar leállásával, valamint a közlekedés minimalizálásával bekövetkező változásokat.
Forrás: https://index.hu/techtud/2020/03/13/tisztan_lathato_az_urbol_az_olasz_ipar_leallasa/
4. Társadalmi különbségek mint pandémiás tényezők
A végén pedig egy váratlannak tűnő összetevő: a spanyolnátha esetében kimutatták, hogy intenzívebben pusztított a vírus azokban a városokban és kerületekben, ahol a társadalmi egyenlőtlenségek nagyobb méreteket öltöttek. A nagyvárosokban a népesség szórása jövedelmi szempontból jellemzően magas, és viszonylag nagy a szegénységi küszöb környékén élő lakosság aránya. Az is köztudott, hogy a jövedelmi helyzet erőteljesen korrelál mind az egészségi állapottal, mind a háztartások gyógyászati célra használható szabad pénzügyi forrásaival (az Amerikai Egyesült Államokban, ahol nincs általános egészségügyi biztosítás, ennek talán még nagyobb a jelentősége). Mindezek alapján már kevésbé meglepő, hogy a járvány idején tapasztalható halálozási rátát is nagymértékben rontja a szegénység: a spanyolnátha bizonyíthatóan kevesebb áldozatot szedett a jobbmódúak köréből. Azaz a városoknak nemcsak szociális és gazdasági okok miatt kell a hátrányos helyzetűek felzárkóztatására fókuszálnia, hanem akut egészség- és járványügyi megfontolásokból is.
Összefoglalóan kijelenthetjük, hogy a történelem során a járványokban számos vidéken és városban élő ember is meghalt. Ugyanakkor a városi életmód kedvezhet a járványok terjedésének.
Mindezek azt jelentenék, hogy a városok tervezése során rosszul gondolkodtunk?
Veszélybe sodortuk magunkat azzal, hogy fejlesztettük a gazdaságot és ennyi közösségi teret hoztunk létre?
Mit tehetünk annak érdekében, hogy biztonságosabbá váljon településünk a jövőbeli járványok során?
Ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak, ha elolvassák cikkünk második felét, ami a jövő héten fog megjelenni. Mindenképp olvassák el azt az írást is!
Forrás:
https://www.curbed.com/2020/3/18/21178053/coronavirus-pandemic-public-space-influenza-history
https://www.visualcapitalist.com/history-of-pandemics-deadliest/
https://gisanddata.maps.arcgis.com/apps/opsdashboard/index.html#/bda7594740fd40299423467b48e9ecf6
https://ourworldindata.org/coronavirus
https://www.visualcapitalist.com/history-of-pandemics-deadliest/
https://index.hu/techtud/2020/03/20/legszennyezes_koronavirus_esa_kina_40_szazalek/
https://medium.com/sidewalk-talk/why-the-1918-flu-hit-some-cities-harder-than-others-497f30a2036e
