Social distancing és gazdasági válság, talán ez a két leggyakrabban elhangzó kifejezés a koronavírus után jelenleg. A járvány miatt általános rendszerleállás küszöbén állunk. A szociális távolságtartás lehetőséget ad a befelé figyelésre, a gondolkodásra, a tervezésre. A gazdasági válság mélysége meghaladhatja a 2008-ast. Kétféleképpen képzelhető el az újraindítás: business as usual, minden a régi kerékvágásban, a szakadék irányába - vagy újragondoltan, új paradigma szerint. A szerző az utóbbira szavaz: a gazdasági modellváltás most nem csak megtehető, de kötelező, elérkezett a valódi körforgásos gazdaság ideje.

Mi is a körforgásos gazdaság?

A (mondhatni) régi (elavult) lineáris gazdaságban az ásványi nyersanyagokat, fémeket, fát, energiahordozókat kitermeltük, feldolgoztuk, fosszilis energia felhasználásával rövid életidejű, nem vagy nehezen javítható termékeket állítottunk elő, amelyek hamar hulladékként végezték. Ez látszólag csak környezeti probléma volt, de valójában gazdasági szempontból is óriási pocséklást jelentett az erőforrás gazdálkodás terén.

A körforgásos gazdaságban cél, hogy a termék, annak alkotóelemei, anyagai minél tovább és minél magasabb minőségben maradjanak a gazdasági vérkeringésében, és ennek következtében minél kevesebb új nyersanyagra legyen szükség. Az energia megújuló forrásokból származzon, felhasználása a leghatékonyabb módon történjen. Az új üzleti modellben a vállalatok a termék életciklus több pontján azonosítanak értékteremtési és ezzel profittermelési lehetőséget, mint korábban. Az új típusú érték teremtés, érték leszállítás, érték megtartás, érték újrateremtés terén számos intézkedés szolgálja a körforgásos gazdaságot. A körforgásos gazdaság üzleti receptje dióhéjban: sok pénzt csinálni kevés anyag felhasználásával.

Mik voltak a körforgásos gazdaság alapvető hajtómotorjai eddig?

Fogyasztói igények megváltozása

A fogyasztók több mint egyharmada a márkák környezeti és társadalmi hatását is figyelembe veszi vásárlásai során. Hatványozottan igaz ez az Y (20-35 évesek) és Z (15-20 évesek) generációs fogyasztók esetében, akik a jövő vásárlókörét alkotják. Egyre fontosabb tehát, hogy egy vállalat mennyire működik fenntartható módon.

Szűkös erőforrások

Az erőforrások nagy részének elpazarlását az „egyszerhasználatos” felfogás okozza. A pazarló emberiség létszáma emellett folyamatosan növekszik. Ennek következtében a jelenlegi nyersanyagtípusok 20%-a a következő 50, közel 35%-a pedig 100 éven belül ki fog fogyni (forrás: Yorki Egyetem). A kőolajkészletek pedig legjobb esetben is legfeljebb 50 évig képesek kiszolgálni a gazdaság igényeit.

Technológiai áttörések

A háttérben már zakatol a negyedik ipari forradalom, amelynek alapja a digitalizáció; valamint a nagy és komplex adatállományok kezelése. A technológia új korszakában a mesterséges intelligencia által irányított, egymással kommunikáló gépek önműködő gyárakban termelnek. Az energiahatékony rendszerek egyre nagyobb arányban megújuló energiát használva igyekeznek végtelen körforgásban tartani a technológiai anyagokat, minimalizálva ezzel a termelési költségeket.

Mi változott meg hirtelen?

A COVID-19 koronavírus egész országokat kényszerít karanténra, állampolgárok százezreinek életét fenyegeti és a pénzügyi piacok összeomlását okozta. Valójában egy kiterjedtebb trendről van szó, amely egyre több globális válságot generál. Ha pedig úgy jutunk át minden új válságon, hogy közben fenntartjuk ugyanazt a gazdasági modellt, amely ide juttatott minket, akkor a jövőbeli sokkok végül meghaladják a kormányok, pénzügyi intézmények és vállalati válságkezelők reagálási képességét. A koronavírus ezt máris megmutatta számunkra.

Egyetlen Földünk van, amelyen minden faj, ország és geopolitikai kérdés végső soron összekapcsolódik. Tanúi vagyunk annak, hogy egy új vírus kitörése Kínában rövid időn belül az egész világon pusztító hatással bír. Ehhez hasonlóan az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése és a pénzügyi összeomlások sem tartják be a nemzeti vagy fizikai határokat. Ezeket a problémákat csak együttes fellépéssel lehet kezelni, jóval azelőtt, hogy globális válsággá válnának.

A helyzet végre felrázhat minket, hogy ne lépjük túl a bolygónk adta korlátokat. Az erdőirtás, a biológiai sokféleség csökkenése és az éghajlatváltozás mind növelik a pandémiákat bekövetkezésének valószínűségét. Az erdőirtás közelebb hozza a vadállatokat az emberi populációkhoz, így növeli a zoonózis-vírusok - mint például a SARS-CoV-2 - gazdafajok közti váltásának esélyét. Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület (IPCC) is arra figyelmeztet, hogy a globális felmelegedés valószínűleg felgyorsítja az új vírusok megjelenését.

De lássuk az érezhető gazdasági hatásokat, és az azokra adható adekvát válaszokat!

1. A globális értékláncok felszakadoztak, azok hosszútávú biztonságos működtethetősége megkérdőjeleződött.

• Válasz: Helyi értékláncokat kell építeni, ami a helyi gazdaság reneszánszát hozhatja el!

2. Az erőforrás korlátozottság kiéleződött, az import alapanyagok elérhetősége akadozik és beszűkül.

• Válasz: Az alapanyagokat, melléktermékeket körfolyamatokban kell tartani, a hulladékokat pedig feldolgozást követően minél hamarabb vissza kell juttatni a körforgásba!

3. Európa országai óriási mennyiségben igyekeznek hiányzó védőfelszereléseket és lélegeztetőgépeket beszerezni Kínából. Európa nagyvárosai épp, hogy csak elindultak az okos és zöld fejlesztés irányba, ellátásbiztonságból viszont sok helyütt alul teljesítettek.

• Válasz: Az önellátás képessége stratégiai kérdéssé vált. A logisztika rugalmassága mellett a gyártókapacitások rugalmassága is előtérbe került. (A General Motors gyárai átálltak lélegeztetőgép gyártásra, a Mercedes is egészségügyi eszközökhöz készít alkatrészeket 3D-nyomtatással.) A jövő termelése és gyárai rugalmasak!

Milyen új lehetőségek nyílnak meg?

A válság folyományaként elkerülhetetlen, hogy több KKV nehéz helyzetbe kerül, vagy akár működésképtelenné válik. Piacaik eltűnnek, majd a krízis lecsengésével lassan újraépülnek, számtalan piaci rést kínálva a megújulásra képesek számára.

Az egyik meghatározó új terv az Európai Bizottság Európai Green Deal-je, Zöld Megállapodása, amely számos lehetőséget kínál a jelenlegi válság által leginkább veszélyeztetett közösségek és vállalkozások támogatására. Célja az első klímasemleges kontinens megteremtése. Az új növekedési stratégia az EU gazdaságát olyan modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággá alakítja át, ahol:

• az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke 2050-re nettó nullára csökken;
• a gazdaság növekedése független az erőforrás-felhasználástól;
• mindenkinek esélye van az érvényesülésre, és nincsenek elmaradott térségek.

Az európai zöld megállapodás keretében nemrég került elfogadásra a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv. Célja, hogy a termékek teljes életciklusára kiterjedő intézkedések révén gazdaságunkat alkalmassá tegye a zöld jövőre, erősítse versenyképességünket, ugyanakkor védje a környezetet, és új jogokat biztosítson a fogyasztók számára. A terv által érintett kiemelt ágazatok, területek: elektronika és infokommunikációs technológiák, akkumulátorok és járművek, csomagolás, műanyagok, textiltermékek, építőipar és épületek, élelmiszerek, a hulladékkeletkezés csökkentése. Központi eleme a terméktervezés megváltoztatása. Jövőorientált intézkedései üzleti és munkalehetőségeket fognak teremteni, új jogokat biztosítanak az európai fogyasztók számára, hogy kiaknázzák az innovációt és a digitalizációt.

Már most neki kell fogni tehát az ÚJRATERVEZÉSNEK! Amennyiben Ön kész vállalkozása átvilágítására és a lehetőségek azonosítására, keresse az EX-ACT Project Tanácsadó Iroda munkatársait, és mi segítünk nem csak az első lépésekben, de az átalakuláshoz szükséges forrásteremtésben is!

Ha még nem olvasta korábbi blogbejegyzésünket a körforgásos gazdaság témájában, itt megteheti:

A jövő vállalkozásai a kör újrafelfedezői

Források:

Úton a körforgásos gazdaság felé - PwC

Körforgásos Magyarország 2017 (https://eionet.kormany.hu/korforgasos-magyarorszag-2017 )

https://circularpoint.com/mi-is-ez-a-korforgasos-gazdasag

Could COVID-19 give rise to a greener global future? (https://www.weforum.org/agenda/2020/03/a-green-reboot-after-the-pandemic/ )

Európai zöld megállapodás (https://ec.europa.eu/info/strategy/priorities-2019-2024/european-green-deal_hu )

Az Európai Bizottság körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési tervet tett közzé (https://www.dontwasteit.hu/2020/03/13/az-europai-bizottsag-korforgasos-gazdasagra-vonatkozo-uj-cselekvesi-tervet-tett-kozze/ )

Képek forrása: https://pixabay.com