Hegyeink új köntösben, avagy terület- és városfejlesztés, siklóval, libegővel és óriáscsúszdával
2021. szeptember 07. írta: Horváth Kristóf (EX ANTE)

Hegyeink új köntösben, avagy terület- és városfejlesztés, siklóval, libegővel és óriáscsúszdával

kep1_11.jpg

Forrás: portfolio.hu 

Bár nem vagyunk egy tipikus magashegyi ország, hazánkban is számos kisebb hegycsúcsról gyönyörködhetünk a panorámában. Ezek a hegyek gyakran már önmagukban is jelentős turisztikai vonzerőt képviselnek a kilátás, illetve a történelmi múltjuk miatt, azonban néhány extra közlekedési és rekreációs szolgáltatással, illetve élményelemmel jelentősen növelhetjük népszerűségüket, ami a környék gazdasági-társadalmi fejlődésére is kedvezően hat.

kep2_4.png

Forrás: zemplenkalandpark.hu

Sátoraljaújhely esetében egy már működő példáját láthatjuk annak, hogy a helyi (és hegyi) adottságokra építve és a kor turisztikai igényeinek figyelembevételével hogyan lehet sikeresen fejleszteni egy elmaradott térség gazdaságát. A zárt kabinos libegő és a köré épített kalandszolgáltatások olyan turisztikai attrakciót jelentenek, amely a Kalandpark megnyitása óta jelentős turista forgalom növekedést eredményezett, közvetlenül hozzájárulva ezzel a helyi gazdaság fejlődéséhez. A libegő mellett bobpálya, átcsúszó kötélpálya (zipline), kalandtúra park, falmászóközpont, télen pedig sí-, korcsolya- és hófánk pálya üzemel. A kalandpark üzemeltetői saját szolgáltatásaik mellett felhívják a látogatók figyelmét Sátoraljaújhely nevezetességeire is, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy a helyi gazdaság egésze részesüljön a növekvő látogatószám előnyeiből, ne csak a kalandpark.

kep3_3.png

Forrás: Síelj Itthon

Ugyan Eplény nem bővelkedik történelmi nevezetességekben, az évek óta folyamatosan bővülő és fejlődő síarénája előkelő helyet biztosított számára a hazai téli turisztikai térképen. A libegők ugyan nyáron is üzemelnek, azonban közel sem jelentenek akkora vonzerőt, mint a téli síelés. A szezonalitás csökkentésére született meg a világ leghosszabb vízicsúszdájának az ötlete, amelytől a nyári látogatóforgalom jelentős emelkedését várják. A tervezett csúszda világrekordot jelentene a maga másfél kilométeres hosszával, megelőzve a jelenlegi malajziai rekordtartót, amelynek hossza 1111 méter. A csúszda további különlegessége, hogy egy speciális csónakban lehetne igénybe venni, ami csökkenti annak szezonális jellegét, hiszen nem csak a forró nyári napokon lehetne használni, hanem tavasztól őszig bármikor.

A csúszda rentabilitását és komfortosságát nagymértékben növeli, hogy a már meglévő libegőkkel lehetne eljutni a hegyállomáshoz, így az többletberuházás nélkül kényelmesen elérhető lehet mindenki számára.

kep4_3.png

Forrás: KÖZTI

A sokat látott Gellért hegy, és tetején a Citadella egy jelenleg kiaknázatlan, vagy legalábbis a benne rejlő potenciált nem teljesen kihasználó turisztika célpont. Az előző évezredben még szakrális helyszínként szolgáló hegycsúcs később katonai- védelmi feladatokat látott el, majd a 60-as években turistaszálló, étterem és magyaros borozó funkciókkal folytatta pályafutását. Ezt követően az ezredfordulótól még diszkó is üzemelt benne. Jelenleg teljes megújítása folyik, melynek keretében 2022-re az erőd épület és annak közvetlen környezete is felújításra kerül, illetve 2023-ban a tervek szerint egy múzeum is megnyitja kapuit itt. Jelenleg tart a megalapozó tanulmányok beszerzése.

Az igazán nagy dobás ugyanakkor a Gellérthegyi Sikló megépítése lesz, amely a tervek szerint 2024-től szállítja utasait a Döbrentei tér mellől a Citadellához. A Hegyalja út alatt egy kisebb szakaszon alagútban is fognak futni a sínek, hogy aztán a felszínen folytassák útjukat a hegycsúcsra. A mindössze 300 méter hosszú pályán elektromos meghajtású és akadálymentesített 40 fős kabinok fogják szállítani utasaikat 2 perces menetidővel, ami várhatóan a Gellérthegy buszforgalmát is jelentős mértékben csökkenteni fogja, így kevésbé lesznek megterhelve a felvezető utak és a környék lakóit is kisebb zajszennyezés fogja érni.

kep5_3.png

Forrás: Saját szerkesztés KSH alapján

Sátoraljaújhely esetében jól látható, hogy a zárt kabinos felvonó és zipline pálya 2015-ös átadása után az egy főre jutó iparűzési adó az országos mértéket meghaladó mértékben kezdett növekedni, ezzel 2018-ig jelentősen felzárkózva az országos átlaghoz.

Eplény esetében sajnos nem ilyen egyértelmű a sípálya fejlődésének hatása, hiszen, az országosnál kisebb mértékben nőtt ez a gazdasági mutató, ami a település fokozatos leszakadását mutatja. A kedvezőtlen tendencia feltételezhetően a legnagyobb vonzerőt jelentő sípálya erős szezonalitása miatt sem tudott kedvezőbben alakulni, amire többek között a fent bemutatott csúszdafejlesztés is jelenthet megoldást.

A bejegyzés trackback címe:

https://urban21.blog.hu/api/trackback/id/tr8416681896

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Boar. 2021.09.07. 16:43:11

Alternatív megoldás:
békén hagyni a természetet, nem pedig lebetonozni az eget is, csak hogy az "ötpercemvanrá" turisták is kényelmesen eljuthassanak bárhová.
Aki körül akar nézni egy hegycsúcsról, dolgozzon meg érte. És aki megdolgozott érte, annak ne kelljen a nyáribobpályán sivalkodó idiótákat hallgatni.

hopp11 2021.09.08. 07:35:42

Egyébként ha már ez a téma, akkor meg kellett volna említeni, hogy Miskolcon terveznek egy siklót a belvárosi Szent István térről az Avas tetejére.
De előre szólok, hogy nem emiatt fognak nőni Miskolc adóbevételei.

hopp11 2021.09.08. 07:35:54

Borsod-Abaúj-Zemplénben 2013-14 környékén kezdődött egy jelentős, az országos átlagot meghaladó gazdasági fejlődés. Ebbe kb pont beleillik a sátoraljaújhelyi 2015-től mérhető adóbevétel-növekedés. Hasonló emelkedést láthatnánk más BAZ megyei városnál is, függetlenül attól, hogy épült-e ott libegő...

gigabursch 2021.09.08. 07:36:07

Esetleg ha a szerző elolvasná az erdőtörvényt a 77-82. szakasz térségében, majd utánajárna, hogy mit jelent a közérdek szó, akkor kevesebb rózsaszínű ködben úszó gondolata lenne.
süti beállítások módosítása