Sokan tekintenek a mai napig rajongásuk tárgyként a kétütemű, füsteregető, csettegő-csattogó segédmotoros kerékpárokra, vagy ahogy a szakzsargon nevezi SMKP-okra. Mára kevés üzemképes egyed maradt, pedig a viszonylag egyszerű technika sokáig bombabiztosnak bizonyult, ám a 21. századra inkább gyűjteményi tárgyként tekinthetünk rá, mint naprakész közlekedési alternatívára. De mire pattanjon az, akinek a kerékpár a felhasználási igényeihez már túl kevés, a robogó vagy motorkerékpár pedig túl sok? És mit tehet, akit a magas költségek riasztanak el beszerzésüktől? A cikkben ezekre keressük a választ.

Vissza a gyökerekhez…

A kerékpár (vagy bicikli) egy emberi erővel hajtott kétkerekű jármű. 19. századi kifejlesztése után fokozatosan nyerte el a mai formáját. Egykerekű típusát monociklinek, háromkerekű változatát pedig triciklinek hívják. Kerékpár szavunkat a világhírű magyar sportember, az első magyar úszó, első magyar sportlap alapító és első Balaton-átúszó Szekrényessy Kálmán (1846-1923) alkotta, kiben az első hazai kerékpározók egyikét is tisztelik. A „kerékpár” szó szinonimái: bicikli, bringa, bicaj, bicó, canga, cenga, kera, drótszamár.

Jó, rendben, mind láttunk már kerékpárt, ám érdekes tudni, hogy a mai nap ismert formája, és meghajtás módja sokat változott az évtizedek/évszázadok alatt. A bő két évszázados történelme során a kerékpár valójában egy futógépként indult, majd következtek a pedállal hajtható különböző technológiai megoldások, míg végül elérte mai formáját.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Ker%C3%A9kp%C3%A1r

És a történet folytatódik….

Ám a technológiai fejlődés, a kor kihívásai, és az életmód változása egy új megoldás felé terelte a gyártókat: megszületett a segédmotoros kerékpár. Ezek belsőégésű motorral szerelt, de pedállal és lánchajtással rendelkező járművek, melyeket azonban nevüktől eltérően nem a pedálhajtás segítésére, hanem inkább kiváltására használtak. Itthon a legismertebb típus talán a Csehszlovák Jawa gyártmányú Babetták voltak, melyek mára tényleg gyűjtői státuszba kerültek, mintsem napi használati eszközként tekintünk rájuk.

Forrás: http://www.babettak.infora.hu/babetta-tortenete-2/

Drótszamár 2.0

A rövid bevezető után elérkeztünk napjainkhoz, a 21. század technológiai és életszínvonalbeli realitásához, az elektromos rásegítésű kerékpárokhoz. Az elektromos meghajtású kerékpárok ugyan nem mai találmányok, az első példányokat már az 1930-as években elkészítették, ám ahhoz, hogy tömegtermék, és napi használati cikk legyen, az elektromotor és akkumulátor technológiának nagyot kellett fejlődnie, a kiegészítő elektronikáról nem is beszélve.

Forrás: ambringa.hu

Oké, szamár, de milyen?

Az elektromos kerékpárok osztályozása a folyamatosan fejlődő technológiák miatt nehézkes, azonban két fő irányként megemlíthetjük az úgy nevezett Pedelec és S-Pedelec kerékpárokat. A Pedelec típus a pedal+electric+cycle szavak összevonásából alakult ki. Lényege, hogy csak akkor működik az elektromos rásegítés, amikor a kerékpáros teker. Nem rendelkezhet "gázkarral" mint a motorok, hanem vagy a pedál fordulatát figyeli egy szenzor, vagy a pedálozási nyomatékot. A pedálozás befejezése után a rásegítésnek azonnal meg kell szűnnie. A rásegítés maximum 25 km/h-s sebességig működhet.
A másik markánsan eltérő típus az S-Pedelec. Az „S” a speed, azaz sebességet jelöli. Ezeknél az elektromos kerékpároknál a rásegítés bekapcsolását nem csak a pedálozás megkezdése, vagy a pedálozási nyomaték megjelenése, hanem egy markolat elfordítása vagy gomb megnyomása is elindíthatja. A meghajtás segítségével elérhető végsebességük jóval meghaladhatja a 25 km/h-s sebességet, egyes modellekkel már 100 km/h körüli tempót is lehet kerékpározni.

Mivel a cikk megírása elsősorban figyelemfelkeltés és tájékoztatás, mélyebb technikai elemzésbe nem bocsátkozom, azt azonban érdemes elmondani, hogy bármelyik konkrét kerékpárt is választjuk, teljesen új dimenziókat nyit meg a közlekedésben, sportban, kikapcsolódásban.

És akkor a piszkos anyagiak…

Akár azt is kérdezhetném, hogy mi a közös a háborúban és az elektromos kerékpárokban? Hát mind a kettőhöz három dolog szükséges: pénz, pénz, pénz.

Sajnos az elektromos kerékpározás igen tőkeigényes tevékenység, különösen, ha nem bérelni, hanem birtokolni szeretnénk.

Egy ilyen bringa ára 200 ezer forinttól, bőven a milliós tartományig mozog, amely sokakat távol tarthat a beruházástól, ám szerencsére ezt a szakpolitika is felismerte, és pályázati támogatással igyekszik ösztönözni a lakosságot elektromos rásegítésű kerékpárbeszerzésére, melynek célja a gépjármű használattal szembeni alternatíva nyújtása, a fosszilis energiahordozók felhasználásának-, ezen keresztül a település levegőszennyezettségének csökkentése.

Pályázat - benyújtás, elbírálás, miegymás

A pályázat benyújtásának részletes feltételei a https://kerekpar2020.elektromobilitas.ifka.hu/ oldalon találhatóak, a legfontosabb tudnivalókat szedem csokorba a folyamattal kapcsolatban:

• Pályázat a pályázati portálon (https://elektromobilitas.ifka.hu) keresztül nyújtható be, ügyfélkapus azonosítást követően az adatlapok kitöltésével, és a szkennelt dokumentumok csatolásával
• Pályázni jogosult, aki: a) rendelkezik magyarországi lakóhellyel; b) a pályázat benyújtásától számítottan visszamenőleg legalább 3 hónapos folyamatos munkaviszonnyal / megbízási jogviszonnyal / szolgálati jogviszonnyal vagy vállalkozói jövedelemmel rendelkezik.
• A támogatás mértéke:

Pedálszenzoros hajtási rendszerrel felszerelt elektromos rásegítésű kerékpárok esetén a támogatás maximális mértéke a beszerzés időpontjában érvényes maximum bruttó 400.000 Ft-os eladási ár 50 százaléka, de legfeljebb 90.000 forint.

Nyomatékszenzoros hajtási rendszerrel felszerelt elektromos rásegítésű kerékpárok esetén a támogatás maximális mértéke a beszerzés időpontjában érvényes maximum bruttó 900.000 Ft-os eladási ár 50 százaléka, de legfeljebb 150.000 forint.

• Elbírálási folyamat:

1. Befogadási feltételeknek való megfelelés vizsgálata. A beérkezést követően megvizsgálásra kerül, hogy: - a pályázat a benyújtásra meghatározott időszakon belül került benyújtásra; - a Pályázó a pályázati kiírásban meghatározott, a támogatás igénybevételére jogosultak körébe tartozik;

2. Formai és tartalmi vizsgálat. A Támogató az alábbi értékelési szempontrendszer alapján dolgozza fel a befogadott pályázatokat. - a Pályázó ügyfélkapus azonosítójával történt-e a pályázat benyújtása; - a Pályázó jogosult-e pályázatot benyújtani a Pályázati kiírásban rögzített feltételek alapján; - a pályázatban foglaltak megfelelnek a Pályázati kiírásban foglaltaknak;

3. Hiánypótlás, tisztázó kérdés: az esetleges hiányosságok, tisztázandó kérdések megválaszolására, dokumentumpótlásra rendelkezésre álló lehetőség;

4. Támogatói döntés: A pályázati kiírás II./1 pontjában meghatározott egyes benyújtási időszakok lezárultát követően 20 munkanapon belül a Támogató szakaszosan dönt az előterjesztett pályázatok:- támogatásáról, - elutasításáról.

5. A támogatás folyósítása: A támogatás finanszírozásának módja utófinanszírozás. A Támogatói Okirat hatályba lépésétől számított 180 nap áll a Kedvezményezett rendelkezésére a műszaki követelményeknek megfelelő elektromos rásegítésű kerékpár beszerzésére.

A cikk megjelenésekor (2021.novembere) a jelenleg meghirdetett pályázati konstrukció utolsó szakasza zajlik, ám mivel nagy az érdeklődés a támogatás iránt, várható, hogy újabb felhívás kerül majd kiírásra, a korábbihoz hasonló feltételrendszerrel, így aki pályázat benyújtásán gondolkodik, érdemes áttanulmányozni a kapcsolódó dokumentációt, mely a https://elektromobilitas.ifka.hu/ linken érhető el.