Megújuló energiaforrások alakulása Magyarországon az elmúlt 20 évben
2022. szeptember 20. írta: Czinki Zsuzsanna (EX ANTE)

Megújuló energiaforrások alakulása Magyarországon az elmúlt 20 évben

kep1_22.jpg

Forrás: https://unsplash.com

A megújuló energiaforrások azok, melyeknél alapvetően nem fenyeget a készletek kimerülésének esélye. Ilyen a szélenergia, a napenergia, a vízenergia, az óceánból nyert ár-apály energia, a geotermikus energia, a biomassza és a bioüzemanyagok. A fosszilis tüzelőanyagok alternatíváiként segítségükkel csökkenthető az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása, diverzifikálják az energiaellátást, s ezáltal csökkentik a függést is a fosszilis tüzelőanyagok (különösen a kőolaj és a földgáz) megbízhatatlan és változékony piacaitól.

A megújuló energiaforrások használatának előmozdítására irányuló uniós jogszabályi keretrendszer jelentős mértékű fejlődésen ment át az elmúlt 20 év során. Az uniós vezetők 2009-ben azt a célt tűzték ki, hogy 2020-ra az uniós energiafogyasztás 20%-a megújuló energiaforrásokból származzon. Ezt követően 2018-ban a 2030-as célszámot 32%-ban határozták meg. Tekintettel az új uniós éghajlat-politikai törekvésekre, 2021 júliusában az Európai Bizottság azt javasolta a társjogalkotóknak, hogy 40%-ra módosítsák a 2030-as célértéket. A 2030 utáni időszakra vonatkozó szakpolitikai keretről jelenleg még folynak a tárgyalások (Megújuló energia | Ismertetők az Európai Unióról | Európai Parlament (europa.eu))

A fosszilis energiahordozók egyik legnagyobb előnye, hogy alapvetően jól szállíthatók, jól tárolhatóak és nagy az energiasűrűségük is, a megújulók előnye viszont éppen abban rejlik, hogy helyben előállíthatók, így nem szükséges a szállítási veszteséggel se számolni, továbbá autonómiát biztosítanak. Az Európai Unió nagymértékben importra van utalva az energiaellátás tekintetében fosszilis energiahordozókból. A legnagyobb beszállítója Oroszország – példának okáért a 2020-ban importált földgáz 43%-a érkezett innen. Hazánk energiafüggősége némileg meghaladja az EU átlagát, és Oroszországra is nagyobb mértékben hagyatkozunk annál – földgáz tekintetében nagyságrendileg 75-80%-ban (Az energiatermelés és -ellátás néhány jellemzője a XXI. század elején (KSH)). Ennek ténye nyilvánvalóan árnyalja a jelenlegi politikai és háborús helyzetet is nem csak Magyarországon, de Európában is. Így a megújulók arányának gyarapodása nemcsak az üvegházhatású gázok és a szállítási veszteség csökkentése, hanem a politikai és gazdasági integritás megőrzése érdekében is fontos lehet.

kep2_15.jpg

 1. ábra Az EU-tagországok energiafüggősége, 2020 (Milyen mértékű az uniós tagállamok energiaimport-függősége? - Consilium (europa.eu))

Az energiafüggőség megszüntetése stratégiailag fontos kérdés minden ország gazdasági életében, s ez bizonyosan ösztönzőleg hatott az elmúlt 20 évben. Ugyanakkor sok tényező szerepet játszik abban, hogy egy-egy ország milyen arányban volt képes a megújulók arányát növelni az energiamixben. A földrajzi adottságok - például a víz Norvégiában, vagy a geotermikus energia Izlandon – mellett a gazdasági fejlettség mértéke is befolyásoló tényező, de a jelenleg meglévő rendszerek (pl. földgázvezetékek, atomerőművek) élettartama és kapacitása is befolyásolja az új technológiák térnyerését. Az országok a jogszabályi és gazdasági környezet átalakításával tudják elősegíteni (vagy épp hátráltatni) az egyes megújulók arányának gyarapodását.

Fontos megjegyezni azt is, hogy a megújulók terjedésével az országok energiaellátási rendszerét némileg szükséges módosítani is, ugyanis az időjárásfüggő megújulók – melyek közül hazánkban is nagy részarányt képviselő napelemek - termelése igen kiegyensúlyozatlan. Ez azt jelenti, hogy napszaktól és időjárástól függően egy időszakban nagy terhelést adhatnak a villamosenergia rendszernek, majd később pedig, amikor nem kedvezőek a környezeti feltételek energiatermelési hiányt okozhatnak. Az új technológiák bevezetésével ezek szabályozási lehetőségeivel is foglalkozni kell, mely ugyancsak időt vesz igénybe.

Magyarországon a KSH adatai alapján a megújuló energiaforrásokból származó energia 20 évvel ezelőtt közel nulla (0,6%) volt. 2020-ra ez az arány megközelítette a 12 %-ot nagyrészt az Európai Uniós források „Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása” prioritási tengelyébe tartozó számos megvalósított projekt miatt. Mely egy még impozánsabb célt, a 14,65 %-os részesedés elérését tűzte ki célul eredetileg, hazánk Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervével összhangban (Megújuló Energia_Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési terve 2010_2020 kiadvány.pdf (kormany.hu)). Emellett 2006 óta rendeletileg szabályozva vannak az épületek energetikai hatékonyságának összetevői (7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról). Ebben a rendeletben a megújuló energia használatára kötelezték az újonnan épült ingatlanok tulajdonosait, ám a paraméterek szigorodásának az időpontját folyamatosan kitolták. Így bár folyamatosan a kivitelezők és az építtetők feje fölött lebeg, hogy használatbavételi engedélyt csupán „közel nulla energiaigényű” (Az épület energiaigényét legalább 25%-os mennyiségben olyan megújuló energiaforrásból kell biztosítani, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik vagy a közelben előállított) épületre fognak tudni kapni, de a céldátum halasztásával a mai napig átadható egy épület megújulók nélkül is.

kep3_13.jpg

 2. ábra A földgáz magyarországi és piaci árának összehasonlítása ( Eurostat (G7))

Mindeközben a 2013. január 1-jétől kezdődő rezsicsökkentés jócskán az energiahatékonysági beruházások ellen dolgozott, hiszen a megtérülés idejét növelte. Volt időszak, amikor a rezsicsökkentéssel valójában az aktuális világpiaci árnál drágábban kapta a lakosság a szolgáltatásokat, ugyanakkor az elmúlt években fordult a helyzet, de a felhasználók által fizetett összegek nem követték le automatikusan a változásokat.
kep4_10.jpg

3. ábra A megújulók arányának növekedése Magyarországon 2002-2020 között (KSH)

A 2020-as évben hatalmas fordulat vette kezdetét. 2020. március 4-én Magyarországon is regisztrálták az első COVID fertőzöttet. Elkezdődött egy recesszió a világban és idehaza is. Közben 2020. október 14-én bejelentették, hogy az otthonteremtési program egy lakásfelújítási támogatással bővül, amit napelem rendszer telepítésre is fel lehet használni. Így az azóta eltelt másfél évben a növekedés nem torpant meg összességében.

kep5_7.jpg

4. ábra AZ S&P500 amerikai részvényindex logaritmikus grafikonja, inflációval korrigálva a főbb recessziókkal (1928-2022) (Anyagi és lelki felkészülés a válságra: pánik helyett racionális döntések - Szendrei Ádám (szendreiadam.hu)

Mikor pedig a COVID-ból elkezdett volna kilábalni a világ és Magyarország is, 2022. február 24-én Oroszország megindította invázióját Ukrajna ellen. Ezáltal a kezdeti, járvány okozta recessziót tovább mélyítette a háború okozta válság. A járvány után az addigi alacsony rezsiköltségek melletti fogyasztásunk újra fellendült, azonban az energiaárak meredek emelkedésével rákényszerülünk végeredményben újra a fogyasztásunk csökkentésére, továbbá az energiamixünk felülvizsgálatára. 2022. augusztusától ugyanis a rezsicsökkentés részletszabályainak átalakításával[1] egyszeriben hirtelen és nagymértékben emelkednek a szolgáltatások díjai. A problémát az jelenti, hogy az eddigi, befagyasztott árakkal ez a fogyasztókat felkészületlenül éri minden tekintetben. A járvánnyal már megjelent az autonómia kiemelt fontossága, majd mivel a háború által elsősorban az importált fosszilis energiahordozók (kőolaj, földgáz) hozzáférhetősége vált kiszámíthatatlanná és drágává, következésképp Magyarország is a megújulók felé fordult.

[1] A kormány a Magyar Közlöny 130. számában a 281/2022. rendelettel egészítette ki a veszélyhelyzet ideje alatt az egyetemes szolgáltatásra jogosultak körének meghatározásáról szóló 217/2022. kormányrendelet rendelkezéseiben foglaltakat

kep6_4.jpg

 5. ábra A megújuló energiaforrások típusainak alakulása Magyarországon 2002-2020 között (KSH)

A hazai megújuló energiamixben töretlenül magas arányt képvisel a biomassza, mely legtöbbször a különböző növényi részek eltüzelését jelenti. Sajnos ez nem megfelelően alkalmazva rengeteg üvegházgáz és egyéb károsanyag kibocsátással járhat, ráadásul az ezeket ellensúlyozó oxigéntermelő növényzet kitermelése képezi a bázisát. Ugyanakkor az augusztusi „tűzifa-rendelet”[2] miatt ennek aránya várhatóan tovább fog nőni. Az évek során a jogszabályi környezet a szélenergia terjedésének gátat szabott, melynek köszönhetően az elmúlt 10 évben egyáltalán nem adtak át új szélerőművet. A mostani energiaválságban így itt lenne perspektíva a növekedésre. Tekintettel országunk kifejezetten kedvező adottságaira a geotermikus energia jelenlegi alulreprezentáltsága is azt sejteti, hogy ennek aránya minden bizonnyal nőni fog a következő időszakban. A körforgásos gazdaság és a városok fenntarthatóságának fontossága miatt pedig a mezőgazdasági melléktermékekből és egyéb kommunális hulladékból előállított biogáz is nagy potenciált tartogat még. A vízenergia az elmúlt években egyre kisebb szeletét adta a használt energiaforrásainknak. Az egyre aszályosabb évek okán ugyanakkor érdemes volna átgondolnunk a vízgazdálkodásunkat összességében is. S csupán a meglévő erőműveink fejlesztésével is rengeteg energiát nyerhetnénk.

[2] 294/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelet az energiaellátás-biztonság szempontjából stratégiai jelentőségű faalapú nyersanyagok és termékek kivitelével kapcsolatos regisztrációs eljárásról és egyéb intézkedésekről

kep7_6.jpg

 6. ábra A Primerenergia-termelés alakulása Magyarországon 2020.01-2022.05 között (MEKH)

A hazai fotovoltaikus naperőművek összesített beépített teljesítőképessége 2022. április elsején átlépte a 3000 MW-ot, ami már jóval meghaladja a Paksi Atomerőmű összes blokkjából származó összteljesítményt (Országos Atomenergia Hivatal (gov.hu)). Ezzel a napelemek által termelt villamos energia mennyisége másfélszeresére nőtt az előző évihez képest. S így a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia majdnem háromnegyedét adja a napenergia, és nagyjából egyhatoda biomassza forrás (Energiastatisztika_202205.pdf (mekh.hu)).

Bár az ellátási láncok a COVID és háború miatt eddig is akadoztak, de ezt követően már az energiaszektorban is hatalmas készlethiányról számoltak be a forgalmazók. Tehát várhatóan minden eddiginél nagyobb érdeklődés lesz tapasztalható a következő időszakban a megújuló energiaforrásokra. Ráadásul a megújulókból a geotermikus energia, a biogáz, a szél, a kommunális hulladék és a víz is jelenleg igen kis szeletet ad, így részarányuk növekedésére még bőven van perspektíva. Nyomon követjük a területen zajló szakpolitikai változásokat és változások esetén folytatjuk a cikket.

A bejegyzés trackback címe:

https://urban21.blog.hu/api/trackback/id/tr2617935804

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

CCnick 2022.09.22. 13:25:53

"elsején átlépte a 3000 MW-ot, ami már jóval meghaladja a Paksi Atomerőmű összes blokkjából származó összteljesítményt"

ez azért jó mert akkor amikor eleve tele van a világ filléres árammal akkor sokat termelnek (nyáron nappal), akkor meg amikor tényleg szükség van az áramra és drága (este/tél) akkor a semmi és a kevés között tehát a hagyományos erőműveket ugyanúgy üzemeltetni kell egész évben, csak a naperőművek időnként adnak egy pofont a rendszernek. Yesssssz.

KékFény6 2022.09.23. 07:41:26

@CCnick: Szerinted nyáron nem kell áram? Megy a rengeteg légkondi, hűtőházak... Igen, még nem oldottuk meg a tárolást, hogy éjszaka is fel lehessen használni a nappal termelt áramot, de ez már csak idő kérdése.
süti beállítások módosítása