JTom • 8 nap
Legendássá lett dalaihoz, személyéhez generációk kötődnek. Azon kevesek közül való, aki az évek, évtizedek haladtával rendre új területeket hódít meg. Készített gyermekeknek szóló, tehetség-segítő zenei anyagot, fontos életében a társadalmi felelősségvállalás. Azóta ír, amióta a fesztiváldíjak, elismerések, kitüntetések után lemezre énekelte első saját zenéit, dalszövegeit és azt írták róla: új zenés költő született. Korábbi írásainak első gyűjteményét – és a kapcsolódó hangoskönyvet – Kész szavak címmel magánkiadásban adta közre. Az énekesnő 2017-ben megjelent Közelség című könyvében árulta el azt is, hogy miután saját gyermekük nem született, 48 éves korában örökbe fogadott egy kislányt.
A könyv – folyamatos párbeszédben maradva olvasójával – átjárhatóságot nyit az élet mozgatói és maga az alkotás között. Műfajok közén hív, visz bennünket saját világaink gazdagságának felfedezéséhez, mégsem válik tanítóvá. Ami naponta közel kerül hozzánk, az sodor el talán bennünket a legnagyobb távolságokba egymástól. Mintha attól tartanánk, hogy a közelkerülésben elveszünk. Az igazi közelség: más. Vágyott, befogadó. Az átélésével gazdagságot kínáló, bizalmi állapot. Ezért üzeni minden eddigi, mostani és majdani megnyilvánulása a KÖZELSÉG csodájának megélhetőségét, reményt adó erejét.
A Közelség című könyve méltó folytatását adta elő az Emerton-díjas Katona Klári december 15.-én az Őrmezei közösségi házban .
Ezen az ünnepi hangulatú esten írásai saját előadásában szólaltak meg. Gondolatiságában, felvetéseiben is különleges szövegeiből tárult el írói létének vallomása az életről, a férfi-nő kapcsolatról, az egymásra figyelésről, a tehetségről, a szeretésről.
1953. október 20. –án született Ráckevén, EMeRTon-díjas magyar énekesnő. Az első női előadó, akinek a magyar könnyűzene négy korszakalkotó beat énekesnője (Kovács Kati, Koncz Zsuzsa, Zalatnay Sarolta és Harangozó Teri) után önálló nagylemeze jelenhetett meg Magyarországon. Presser Gábortól kapott becenevén: Lárika.
Kezdetek (1966–1976)
Énekelni 1966-ban, 13 évesen kezdett. Kezdetben a Kék Csillag, majd a Neoton együttes énekese, majd szólistaként folytatta. 1969-ben már énekelt a televízióban.[2] 1970 nyarán már versenyzőként indult a Tessék választani!-n a Kíváncsi lennék rá és az Iránytű c. dalokkal. 1971-ben szerepelt az év eleji Made in Hungaryn és a nyári Táncdalfesztiválon. A Bővizű forrás című dalával az 1972-es Táncdalfesztiválon előadói díjat kapott. Később is rendszeresen szerepel hazai és külföldi tánczenei fesztiválokon.
A következő években olyan dalai váltak slágerré, mint a Szállj, kék madár, a Könnyek nélkül, a Voltál, és nem vagy itt, az Ő és én, az Akit szerettem, melyeknek szerzői Malek Miklós, Payer András, Gábor S. Pál, ill. Tolcsvay Béla voltak. 1975-ben a Made in Hungaryn első díjat nyert Koncz–Szenes: Ablak nincs az emberen című dalával, melyet eredetileg Kovács Katinak írtak. 1976-ban Isztambulban, Palma de Mallorcán és a sopoti fesztiválon lépett fel.
Demjén-korszak (1976–1980)
Tardos Péter Rock lexikon című könyvében megjelent portréja (Díner Tamás felvétele)
1976-tól a legtöbb dalát néhány éven át Demjén Ferenc írta, melyek közül rögtön az első, a Savanyú a csokoládé óriási siker lett, 1976-ban kislemezen is megjelent, 1977-ben pedig első nagylemezének címadó dala lett. Az albumon a Bergendy-együttes kíséri, néhány korábbi sikerüknek a feldolgozása is szerepel a lemezen (Az iskolatáska, Sohasem kérlek). Helyett kapott rajta egyebek mellett Ha a cipőm beszélni tudna c. Tessék választani!-versenydal, valamint Tolcsvay Béla Ez az utolsó c. szerzeménye is. A nagy lemezsiker után első díjat nyert a Metronóm ’77 fesztiválon, Demjén Tíz percet az évekből című dalával. 1978 elején folytatódott a sikerszéria Demjénnel, ugyanis februárban a Tessék választani!-n a Ne sírj c. dallal nyert előadói díjat. A dal egy feldolgozása az az évi Láthatod: boldog vagyok c. albumán is szerepelt, melyet a V’Moto-Rock kísért. Ez a nagylemez azonban újszerű hangzásával nem folytatta a sikerek sorát, így az énekesnő néhány évre Magyarországon háttérbe került, ám külföldön annál többet dolgozott. 1980-ban Kubában az év külföldi énekesnője lett. Itthon 1979-ben szovjet és NDK-beli slágerek magyar feldolgozásait énekelte, majd 1980-ban Nagy Tibor és Demjén Ferenc Megint c. rádiófelvétele készült el, melyet gyakran játszott a rádió, de az eredeti felvétel sem kis-, sem nagylemezen nem jelent meg, csak egy feldolgozás Nagy Tibor 1987-es szerzői lemezén.
Presser-korszak (1981–1989)
1981-ben Presser Gáborral kezdett dolgozni, melynek „próbafelvétele” Gershwin Nyáridő c. dalának magyar nyelvű változata volt. 1981 végén a Titkaim c. album hozta élete legnagyobb sikerét, mely a Presser Gábor–Sztevanovity Dusán szerzőpárossal való ötéves együttműködés első darabja volt. Az LGT által kísért lemez mind a közönség, mind a szakma körében elismert volt, a művésznő Pop-Meccs szakmai szavazásán az év énekesnője díjat nyerte el 1982-ben. Az 1983-as Tessék választani!-n Presser–Sztevanovity szerzeményét, az Elvarázsolt dalt adja elő, mely csak három évvel később, feldolgozásban kerül lemezre, Elvarázsolt éj címmel. A dal eredetije Presser Electromantic c., 1982-ben megjelent instrumentális szólóalbumán szerepel. 1983-ban elkészül a Titkos szobák szerelme c. dal olasz nyelvű verziója, La casa mio dal chore címmel, mely kiadatlan maradt egészen 2012-ig, amikor a Hungaroton letölthető mp3 formátumban kiadta.A sikeres együttműködés következő két darabja az 1984-es Katona Klári c. és az 1986-os Éjszakai üzenet c. nagylemez volt, ez utóbbi hasonló sikereket ért el, mint a Titkaim c. album.
Ebben az időszakban több zenés darabban is szerepelt, 1984-ben Lionel Bart Olivér, 1985-ben pedig Victor Máté két művében, a János, a vitéz, illetve az Itt élned, halnod kell c. musicaljében énekelt.
Presserrel még egy közös albumot készített, az 1989-es Mozi címűt, melyen olyan előadók dalait dolgozták fel, mint a Bergendy-együttes, Vikidál Gyula, a Hobo Blues Band, Kovács Kati, Sztevanovity Zorán, Révész Sándor.
Szerzői korszak (1992-től)
1992-től maga írja dalait, olyan zenész- és szerzőtársakkal kiegészülve, mint Szakcsi Lakatos Béla és Babos Gyula. Ebben az időszakban három stúdióalbuma jelent meg: az 1992-es ...neked, az 1996-os Fekete gyöngy és a 2001-es Most. Később több tévécsatornán szerepelt műsorvezetőként, majd a Magyar Telekom adománygyűjtő szolgáltatásának szóvivője, „arca” lett.
2003-ban Óvodás dalaim címmel gyerekeknek szóló lemezt jelentetett meg, amiből Zeneország címmel tévéműsort is készített.
2020-tól a Jelen hetilapban publikál művészeti, zenei témájú cikkeket.
Első férje a Neoton együttes basszusgitáros énekese Galácz Lajos volt, majd Babos Gyula dzsesszgitáros felesége lett.
A Katona Klári előadást szóban kielemeztem magamba, de rendhagyó módon. Le a kalappal! Ahogy a sztároknál és celebeknél is odafigyelek, mikre figyelek egy adott előadás előtt és aután.
Generációk rajongtak és rajonganak ma is érte, a magánéletéről azonban csak elejtett mondatokból lehet tudni, amelyeket nagy ritkán magáról osztom meg leginkább az írásaimban. Katona Klári, az ország egyik legnépszerűbb és legrejtélyesebb énekesnője, aki 71 éves.
