Fiatalok a városfejlesztés középpontjában

Globálisan 2030-ra a városi lakosság többsége 18 év alatti lesz, 2050-re pedig a világ lakosságának 68%-a városokban fog élni. E statisztikák azt mutatják, hogy a városok jövője és fejlődése jelentős mértékben fog függeni a fiatal generációktól. Hazánkban ugyanakkor fordított a helyzet: habár a városi lakosság aránya növekszik, a fiatalok aránya kis mértékben, de folyamatosan csökken.

Mindezzel párhuzamosan az emberek többsége – 2018-ban Magyarország 16 év feletti lakosságának 30,3%-a negatívan ítélte meg életminőségét – nem elégedett az életminőségével a lakóhelyén. E nagy mértékű elégedetlenség, amely az EU-s-átlag majdnem kétszerese, mégsem eredményezte akkor és azóta sem a lakossági részvétel magas arányát a demokratikus folyamatokban, valamint az alulról jövő, civil kezdeményezésekben. Pedig egy élhető, fenntartható város kialakítása nem lehetséges a város lakóinak bevonása nélkül – nem véletlen, hogy a részvételen alapuló várostervezési módszerek egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a városfejlesztésben.

A fiatalok – különösen a 18 év alattiak – városfejlesztés területén tanúsított aktivitása inkább passzivitásnak mondható, ami nem elsősorban az ő hibájuk: még ha vannak is próbálkozások a részvételen alapuló tervezésre, abba ritkán vonják be a középiskolás diákokat, holott ők fogják látni és megélni a városfejlesztési irányok hosszú távú következményeit. Ugyanakkor a városaink jövője szempontjából fontos, hogy a mai fiatalság hogyan érzi magát lakóhelyén, hiszen a városok között globális verseny folyik a tehetséges, kreatív fiatalok megtartásáért és vonzásáért.

Ahogy azt az előző blogbejegyzésünkben is ismertettük, a „Nyíregyháza, a jövő városa” CLLD projektünk keretében nagy hangsúlyt fektettünk a fiatalok megszólítására. A rajzpályázat, a városfejlesztési osztályfőnöki órák és két workshop is a városi fiatalság megszólítását szolgálta. A CLLD program megvalósítása során számomra a „Találjuk ki városunkat” – városfejlesztési osztályfőnöki órák megtartásában való részvétel volt a legérdekesebb, ezért jelen blogbejegyzésben azok eredményeit ismertetem.

A módszer – Városfejlesztési osztályfőnöki órák

A „Találjuk ki városunkat” – városfejlesztési osztályfőnöki órák és az azt megelőző felkészítő szakmai megbeszélés célja, hogy a felkészítésen résztvevő tanárok – tanórák tananyagába illesztve, osztályfőnöki órák keretében – képesek legyenek a tanulóknak átadni olyan fontos információkat, amik felhívják a fiatalok figyelmét a városfejlesztés fontosságára, a lakókörnyezetük tudatos alakításának lehetőségeire. A városfejlesztési osztályfőnöki órák megvalósításának két lépése volt:

• Első lépésként két nyíregyházi középiskola két-két osztályfőnökét kerestük meg, hogy vegyenek részt CLLD projektünkhöz kapcsolódóan városfejlesztési osztályfőnökórák megvalósításában. A részvételi szándékot kifejező tanárokkal egy kötetlen megbeszélés formájában ismertettük a városfejlesztési osztályfőnöki órák felépítését, valamit átadtuk számukra egy előzetesen elkészített útmutatót, valamint egy rövid videót, amit a későbbiekben bármikor felhasználhatnak hasonló osztályfőnöki órák megtartása során.
• Második lépésként 2021. októberében, Nyíregyháza két középiskolájában – a Nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnáziumban és a Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégiumban – összesen 5 városfejlesztési osztályfőnöki órát tartottunk meg, ahol a diákok röviden megismerték az élhető város legfőbb ismérveit, valamint interaktív módon kifejthették, hogy mik azok a legfontosabb területek, legfőbb problémák, ahol szerintük városuknak fejlődnie kellene.

Tanárbácsi lettem

A városfejlesztési osztályfőnöki órák felépítése követte a tanároknak készített útmutatóban szereplő menetrendet, ami az alábbi lépésekből állt:

• lépés: Egy rövid személyes bemutatkozás után a diákok számára ismertettük a „Nyíregyháza, a jövő városa” CLLD projekt és az aktuális osztályfőnöki óra céljait.
• lépés: Egy 15 perces videóprezentáció a diákok számára lényegre törően átfogó képet adott arról, hogy milyen a 21. században egy jó, élhető város – produktív, igazságos, zöld, digitális
• lépés: Egyéni gondolkodás keretében mindenkinek legalább 3 olyan városfejlesztést érintő problémát, városi kihívást vagy városfejlesztési ötletet kellett megfogalmazni, ami szerintük arra válaszol, fogja meg a probléma gyökerét, hogy „Hogyan lehetne jobb, élhetőbb város Nyíregyháza?”.
• lépés: Az osztály tanulói 5-6 fős csoportokat alkotva a következő lépésben együtt vitatták meg, hogy melyek a fiatalság szempontjából legfontosabb területek a város életében. A közös gondolkodás végén minden csapatnak legalább négy ötletet kellett osztálytársaik előtt ismertetni. Fontos kikötés volt, hogy próbáljanak minden területhez (produktív, igazságos, zöld, digitális) legalább egy városfejlesztési ötletet, problémát megfogalmazni.
• lépés: Az osztályfőnöki órák utolsó lépése a tantermen kívül folytatódott. A diákok által azonosított városfejlesztési problémákat, ötleteket rendszereztük, ami során kirajzolódtak, hogy melyek azok a városfejlesztést érintő területek, amelyek a fiatalok számára a legfontosabbak.

Eredmények

A középiskolai diákok az élhető város négy sikertényezője mentén csoportosították városfejlesztési ötleteiket, a szerintük legfontosabb városi problémákat. Az ötletek rendszerezését követően az élhető város négy dimenziója mentén az alábbi eredményekre jutottunk:

Produktív város – Egy város csak akkor nevezhető élhetőnek, ha biztosítja a megélhetést mindenki számára, ami minőségi munkalehetőségeket, versenyképes jövedelmet, jól képzett munkaerőt, fejlett ipari infrastruktúrát és jól működő gazdaságot jelent – az utóbbinak egyaránt része a külső befektetők vonzása és a helyi vállalkozások, helyi termékek támogatása.

A produktív város keretében a fiatalok három területet jelöltek meg, ami számukra kiemelt jelentőséggel bír: a közösségi élet színtereinek fejlesztése, a vásárlási lehetőségek biztosítása, valamint a helyi gazdaság és munkaerő fejlesztése.

Igazságos város – Egy sikeres és élhető város egyenlő esélyeket biztosít a polgárainak nemre, korra, társadalmi státuszra és származásra való tekintet nélkül. Ez magában foglalja az oktatáshoz, a munkához, a lakhatáshoz, az egészséghez, valamint a szórakozáshoz való hozzáférést, de azt is, hogy bármelyik lakos aktívan részt vehet a város fejlesztésében, alakításában, mindezt hátrányos megkülönböztetés nélkül.

Az igazságos város keretében a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítását, a jobb városi közbiztonságot, a közintézmények fejlesztését, valamint a saját korosztályuk, a városi fiatalság támogatását tartják a legfontosabbnak.

Zöld város – Az emberiség jövője szempontjából a városok érdekében áll a környezetvédelmi intézkedések támogatása, többek között a megújuló energiaforrások használata, az egyéni és közösségi energiafogyasztás csökkentése, a hulladék hasznosítása, a levegőszennyezés csökkentése, zöldfelületek (parkok, városi erdők) kialakítása, az aktív városi közlekedés (kerékpározás, gyaloglás) előmozdítása.

A középiskolás fiatalok a legtöbb városfejlesztési ötletet a zöld város keretében fogalmazták meg. A legfontosabb zöld várost érintő területek a hulladékgazdálkodás, energiahatékonyság, zöldfelületek minőségi és mennyiségi fejlesztése, fenntartható, kiszámítható városi mobilitás biztosítása.

Digitális város – A digitális eszközök beépítése a városi életbe fontos pillére az Okos Város koncepciónak. Ez a terület szorosan összefonódik a többivel, hiszen jelentheti például az épületek energiafelhasználásának okos vezérlését, egy digitális városkártyát, egy városi útvonaltervező applikációt vagy éppen egy e-ügyintézést biztosító közszolgálati platformot.

A fiatalok számára a digitális város területen a városi internet elérés, ingyenes wifi biztosítása, a városi applikációk fejlesztése és elérhetősége, a digitális, okos megoldások, mint például okospadok kihelyezése, valamint az online oktatás feltételeinek biztosítása kiemelkedően fontos területek.

Tanulságok

A városfejlesztési osztályfőnöki órák jó lehetőséget adtak számunkra, hogy megismerjük a nyíregyházi fiatalok számára legfontosabb városi területeket, kihívásokat. A módszernek a számos előnye mellett, számos hátránya is van, amely a legtöbb esetben az idő rövidségéhez köthető:

• egy 45 perces tanóra nem elég arra, hogy a diákoknak megfelelő háttértudásuk legyen a városfejlesztést érintő legfontosabb irányokról, a videóprezentáció keretében csak egy ízelítőt tudnak kapni belőle;
• a diákok számára a problémák és megoldási javaslatok keveredtek – ugyan felhívtuk figyelmüket, hogy igyekezzenek városfejlesztési problémákat megfogalmazni, a legtöbb esetben megoldási javaslatokat találtak ki;
• az egyéni és csoportos ötletelést követően nem volt idő arra, hogy e városfejlesztési kihívásokat, problémákat vagy városfejlesztési ötleteket részletesebben megismerjük.

Összességében ugyanakkor bátran állíthatom, hogy a fiatalok igenis nyitottak lennének aktívabban részt venni városfejlesztést érintő kérdések megvitatásában, döntések meghozatalában. Sajnos a jelenlegi hazai városfejlesztési és tervezési gyakorlat nem ad elég időt arra, hogy a partnerségi tervezés megfelelő mélységű és spektrumú legyen, pedig érdemes lenne minden korosztály városfejlesztési igényeit legalább hasonló mélységben feltárni.