Előző blogbejegyzésünkben bécsi városi sétákra invitáltuk olvasóinkat, hogy bemutassuk, milyen nagyszabású városfejlesztési projektek valósulnak meg a világ egyik legélhetőbb városában. Elsőként azt mutattuk be, hogy milyen fejlesztések zajlanak a Nordbahnviertel városnegyedben.
Most egy újabb érdekes helyszínen folytatjuk a városlátogatást: az Aspern Seestadt negyedben zajló különleges városfejlesztési projektet járjuk körbe, ahol a városfejlesztés területén eddig szerzett összes tapasztalatot felhasználva próbálnak egy ideális várost építeni.
Aspern Seestadt – a fenntartható városfejlesztés mintavárosa
A második érdekes városfejlesztési projekt, amit meglátogattunk, Bécs 22. kerületében valósul meg: egy olyan városszéli, külvárosi területen nő ki a földből egy új városrész, amely Bécs központjától 13 km-re, mezőgazdasági és kertvárosi területekkel körülvéve helyezkedik el. Az alapötlet egy olyan új városrész létrehozása volt, amely vonzó és élhető alternatívát kínál a belvárosi lakhatással szemben, ahol kiemelt szempont a fenntarthatóság és energiahatékonyság – az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképesség. Nem egy alvóváros, lakópark létrehozása volt a cél, ezért a lakások mellett vállalkozások, munkahelyek, óvodák, iskolák, üzletek, vendéglátóhelyek is helyet kaptak itt.
A városrész létrehozásáról szóló döntés 2002-ben született, megoldást keresve az egyre növekő lakhatási és kereskedelmi igényekre. Hosszas előkészítés után 2005-ben kezdődött a főterv (masterplan) kidolgozása, melyet egy svéd cég nyert el. A projekt több lépésben valósul meg, az építkezések többéves előkészítő munka után 2013-ban indultak, tervezett befejezésük 2030-ig tart. A területet szeletekre osztották, ebből a városrész déli része már elkészült (nagyjából a tervezett fejlesztések 40 százaléka), jelenleg az északi rész építése zajlik.
Forrás: google.com
A városrész olyan, mintha egy felnagyított makettben sétálnánk: különböző magasságú és formájú emeletes házak, a házak között játszóterek, kiskertek, néhol egy medence, széles utak, parkok. Itt minden tudatosan tervezett: a közlekedést, az épületek alaprajzát, elrendezését, a lakások méretét, a tulajdonviszonyokat, a köztereket és a parkokat is a jelenleg ismert legkorszerűbb elvek figyelembevételével alakítják.
Aspern Seestadt több szempontból is egyedülálló kezdeményezés – fenntartható város, okos város, 15 perces város, autómentes város, gyalogos- és kerékpárosbarát város, szivacsváros, élhető város és még számtalan modern városfejlesztési jelző ráillik – de lássuk szép sorban, mitől is különleges ez a városfejlesztési projekt.
Mekkora léptékű a fejlesztés?
Aspern Seestadt 240 hektáros területen, mintegy 2,4 millió négyzetméteren épül. A tervek szerint 2030-ig az új városrész több mint 25 000 embernek ad majd otthont és kb. 20 000 munkahelyet fog kínálni. A terület fele közterület lesz.
Jelenleg körülbelül 8 ezer ember él itt és 4 ezer munkahely található a városrészben. A projekt tervezett költségvetése 5,5 milliárd euro volt.
Hol volt ekkora terület?
Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy hol volt Bécsen belül egy akkora terület, ahol egy ilyen gigantikus beruházás megvalósulhat. Aspern-Seestadt területe korábban egy repülőtér volt – az asperni repülőtér 1912-ben nyitott meg (ez volt a világ legmodernebb, és Ausztria első nemzetközileg is jelentős reptere). 1977-ben bezárt, mivel a schwechati repülőtér bővítése miatt már nem volt rá szükség. Itt indult el az új városrész kialakítása.
Ha távol van a belvárostól, miért költöznek oda?
Metróval nincs is olyan távol. A városrésznek nemcsak a kialakítása, de a közlekedése is tudatosan tervezett: már az épületek építése előtt „kivitték” oda a metrót, amivel Bécs belvárosa 20-30 perc alatt elérhető. Érdekességként említhető, hogy az U2-es metró meghosszabbítása mezőgazdasági területeken, búzamezőkön halad át, magasvezetésben. A metrón kívül Seestadt nyolc busz- és két villamosjárattal is integrálódik Bécsbe, de vasúttal Pozsony is könnyen elérhető.
Forrás: google.com
Tehát annyira nincs is messze. A jó külső elérhetőség mellett azonban sok minden más is kellett ahhoz, hogy a városrész vonzó legyen: élhető lakóterületek, sok zöldterület, óvoda, iskola, bevásárlási és rekreációs lehetőségek, közösségi helyek és munkahelyek.
Közlekedés – 15 perces város
A házak között sétálva volt valami furcsa érzésünk – aztán egy idő után rájöttünk, hogy mi is az: nincsenek autók. A belső utcákon padokat, fákat, gyalogosokat és kerékpárosokat láttunk, parkoló autókat sehol. A városrész tudatosan tervezett „15 perces város”: minden alapszolgáltatás könnyen és gyorsan elérhető gyalog vagy kerékpárral. A terület tervezése arra ösztönzi a lakosokat, hogy a közösségi közlekedést, a kerékpározást vagy a gyaloglást válasszák az autózás helyett. A lakóházak között nincs átmenő autósforgalom, csak sétálóutcák, az autók a városnegyed külső részén közlekedhetnek. A célul kitűzött belső mobilitási arányok – 40% kerékpáros és gyalogos, 40% közösségi és 20% autós közlekedés – biztosítják a városrész élhetőségét. A kényelmes és biztonságos parkolást az épületek alatti mélygarázsok és több gyűjtőgarázs biztosítja. A helyi közlekedést környezetkímélő módon segítik a kerékpárkölcsönzők. És egy újabb érdekesség: szinte minden utcát és teret ismert nőkről neveztek el.
A tó és a zöldterületek
A városrész központi eleme a terület központjában elhelyezkedő, mesterségesen létrehozott 5 hektáros hatalmas tó, amelyről a nevét is kapta Tóváros, azaz Seestadt. A tó hamarabb elkészült, mint maga a beépítés, és azzal, hogy az építkezésekhez szükséges építőanyag egy részét innen termelték ki, jelentősen csökkent az ide messziről dübörgő, építőanyagot szállító teherautók száma és környezetterhelése (a korábbi reptér kifutópályáinak betonját pedig az utak építésekor újrahasznosították). A tónak fontos szerepe van a terület klimatikus viszonyainak javításában és a terület ivóvízellátásának biztosításában, emellett déli része nyáron strandként használható.
A városrész vonzerejét nagyban növelik a zöldterületek: parkok, belső udvarok, közösségi kertek, zöld növények a tetőkön és a számtalan különböző formájú és elrendezésű erkélyen, teraszon. A lakótömbök belső részeit közhasználatra átadott területek jellemzik, melyek bár a lakótömb magánterületéhez tartoznak, de nincsenek elzárva a nem ott lakóktól sem. Seestadt belső lakóterületein sétálva láttunk szabadtéri medencét, amit a ház lakói közösen üzemeltetnek, de közösségi kiskertet is, paradicsommal, paprikával.
Forrás: Saját felvételek
Lakhatás
A lakóépületek változatos formájúak és szerkezetűek, de mindegyiket úgy tervezték, hogy ne legyenek jó és rossz tájolásúak, hanem mindegyik megfelelően napos legyen. Szándékosan nem családi házakat vagy sorházakat terveztek: a nagyobb városi sűrűség sok szempontból fenntarthatóbb és hatékonyabb. Az épületek szigetelése is nagyon hatékony, hogy minimalizálják az energiafogyasztást és a hőveszteséget. Fontos cél volt a gettósodás elkerülése, ezért mind jövedelmi viszonyok, mind életkor alapján vegyes összetételű lakosság idevonzását célozták meg. Ezt elősegíti a lakások méretének változatossága: a garzontól a 4 szobás lakásokig minden megtalálható itt. Változatos a lakások tulajdoni szerkezete is: öröklakás, szövetkezeti ingatlan és szociális bérlakás egyaránt megtalálható Seestadtban. Mindezek mellett jelenleg viszonylag homogén a korösszetétel, zömében fiatal és középkorú, kisgyerekes családok élnek itt, amely magában hordozza hosszú távon az egyszerre nagy létszámú elöregedéssel járó kihívásokat is.
Ottjártunkkor véletlenül találkoztunk egy magyar hölggyel: ő és magyar férje néhány éve laknak Seestadtban, 4 gyermekük oda jár óvodába, iskolába és délutáni edzésekre is, Bécs belvárosába ritkán utaznak be. Már a városrész kialakításának eleje óta ott élnek, majd ahogy jöttek a gyerekek, nagyobb lakásba költöztek. A lakást bérlik, az ottani keresetekhez viszonyítva kedvező áron. Lelkesen mesélte, hogy az elmúlt évek alatt hogyan töltődtek meg élettel az új makettváros utcái, közterei, hogyan lett egyre több és több szolgáltatás elérhető, hogyan alakultak ki kis helyi közösségek. Nagyon szeretnek ott élni. Ő azt mesélte, hogy a városrész társadalmi összetételében a középosztály dominál, és jellemzően nem osztrákok, hanem egyéb nemzetiségű lakosok élnek itt: magyarok, csehek, lengyelek.
Okosváros
A városrészben 2013 őszén indult el az az okosváros projekt, amely Európában egyedülálló kísérlet a jövő energiahatékony rendszereinek tesztelésére, energiahatékonyságot javító megoldások, új megközelítések kidolgozására. Az itt zajló Aspern Smart City Research (ASCR) kutatás célja az, hogy a különböző épülettípusokra megtalálják a legjobb energiafelhasználási módokat. A kutatást segíti a projekt finanszírozási konstrukciója is, amely állami és piaci szereplők együttműködésére épül: a kutatást 44,1 százalékban a Siemens AG Austria, 29,95 százalékban Bécs energiaszolgáltatója (Wien Energie GmbH), 20 százalékban Bécs gázszolgáltatója (Wiener Netze GmbH), valamint 5,95 százalékban az osztrák főváros önkormányzata finanszírozza.
Szivacsváros
Az, hogy a városrész újonnan épül, lehetőséget kínált többek között a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás szempontjainak maximális figyelembevételére is. Itt alkalmazták először a „szivacsváros” elvet, azaz a fenntartható csapadékvízgazdálkodás érdekében a csapadékvizet annak keletkezési helyén, tudatosan hasznosítják. Az alkalmazott megoldások között találhatóak az esőkertek (lezúduló nagy mennyiségű csapadék helyben történő hasznosítása), a felszín alatt drénezett sávok, zöldterületekbe telepített szikkasztósávok, és vésztározóként működő közparki területek. Öntözésre így is szükség van az egyenetlen csapadékeloszlás miatt, de jóval kisebb mértékben.
A városi hőszigethatás csökkentésére is gondoltak a tervezéskor: az új városrészben tesztelhető, hogy milyen várostervezési, építészeti eszközökkel lehet a hőszigethatást a leghatékonyabban csökkenteni (utcák tájolása, szélessége, átszellőzése).
Személyes benyomások
Összességében a személyes tapasztalatunk az volt, hogy mindenen látszik az átgondolt, tudatos tervezés, változatos a házak kinézete, szélesek az utak, sok a park, és ahogy idegenvezetőnk részletesen elmesélte, kiemelt szempont a fenntarthatóság, mégis maradt némi furcsa érzésünk. Talán egy kicsit az élet hiányzik még ebből a városnegyedből, annak ellenére, hogy egyre több a kereskedelmi és vendéglátóipari egység. Nagyon fontos a professzionális tervezés és kivitelezés, a modern városfejlesztési elvek gyakorlatba ültetése, de az, hogy egy városrész végül valóban életre keljen, az a lakókon, az élő közösségek létrejöttén múlik.
További naprakész információk, térképek, videók és webkamera elérhető Aspern Seestadt honlapján:
https://www.aspern-seestadt.at/.
És még itt sem érnek véget a bécsi jó példák
Az előző és a jelenlegi blogbejegyzésünk két érdekes bécsi külvárosi városfejlesztési példát mutat be – de még nincs vége! Következő blogbejegyzésünkkel ismét visszatérünk Bécsbe, de már a belvárosi területekre kalauzoljuk az olvasót, bemutatva azt, hogy milyen módon lehet élhetőbbé tenni a már sűrűn beépített városrészeket.
Források és irodalom:
https://www.aspern-seestadt.at/en
https://index.hu/techtud/2019/10/26/siemens_aspern_becs_ascr_okosvaros_microgrid_energiahatekonysag/
