Fejleszteni EU-s források nélkül?!
2020. május 05. írta: Varga Viktor (EX ACT PROJECT)

Fejleszteni EU-s források nélkül?!

(Avagy vannak-e alternatív fejlesztési források?)

away-4610699_640.jpg

Mint köztudott, a 2014-2020-as programozási időszak a vége felé jár, és a Magyar Kormány döntése alapján nem időarányosan, hanem „fejnehéz” módon, vagyis az időszak elején került szétosztásra a 2014-20-as fejlesztési források túlnyomó része. Ez azt jelenti, hogy a következő 2021-2027-es programozási időszak megkezdéséig minimális szétosztható EU-s forrás maradt.

Számos olvasó most megrettenhet; akkor a következő egy-két évben ne is számítsunk semmilyen fejlesztési forrásra?! Miből fogunk fejleszteni a következő két évben, 2020-2021-ben?!

Mit tudunk a 2014-2020-as forrásokról?

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a 2014-20-as fejlesztési forrásokról sem kell teljes mértékben lemondanunk, hiszen több körülmény is közrejátszik abban, hogy bár volumenében már nem túl jelentős mértékben, de azért várhatók még klasszikus EU-s pályázatok 2023-ig.

Hogy miért 2023-ig, amikor 2020-ig tart a programozási időszak? Nos, az úgynevezett N+3-es szabály lehetőséget ad a tagállamoknak arra, hogy a fejlesztési forrásokat az adott időszakot meghaladó további két évig használják fel. Ez egyben azt is jelenti, hogy eddig, 2023. december 31-ig kell itthon is felhasználnunk a jelenlegi programozási ciklus forrásait. (Nem volt ez másképp a 2007-2013-as programozási időszakban sem, akkor viszont még az N+2-es szabály élt. Biztos emlékszik az olvasók nagy része arra, hogy 2014-2015-ben milyen bődületes sebességgel születtek meg új pályázati kiírások, ezekről a döntések, majd milyen gyorsan valósultak meg az utolsó pillanatban is pályázatok. Ahogy a cégcsoporton belül mondani szoktuk, a határidő jó múzsa; ez igaz az egész fejlesztési intézményrendszer működésére is.)

Miből lehet még pénz a jelenlegi időszakban további pályázatokra?

Egyrészt az árfolyamkülönbözetből adódóan. Közismert tény, hogy a forint-euró árfolyam jelentősen változott az elmúlt hét évben, így az euróban definiált, Magyarországnak jutó források forintban jelenleg sokkal többet érnek, mint 2014-ben, így ebben van még tartalék.

Másrészt a várhatóan jelentős számú „visszahulló” projektek forrásait újra fel kell majd használni ahhoz, hogy az ország biztosítani tudja a minél nagyobb arányú, remélhetőleg 100%-os abszorpciót. 

A fentiek által előállt többletforrást kétféleképpen tudja felhasználni az ország: egyfelől ahogy említettük új pályázati felhívásokat lehet belőlük kiírni, másfelől pedig a megvalósítás alatt álló, azonban forráshiányos pályázatok „kisegítésére” is fel lehet használni őket, többlettámogatáshoz juttatva ezen pályázatokat. Várhatóan mindkét felhasználási mód terítékre fog kerülni a következő két évben.

Véleményünk szerint új kiírásokra leginkább vállalkozások esetében kerül majd sor, önkormányzatok által pályázatható új felhívásokat nem tartunk valószínűnek. Azonban, mint írtuk, ezen új pályázati lehetőségek volumene messze el fog maradni a 2014-2018 között tapasztalt pályázati dömpingtől.

Rendben, értjük – gondolhatja most a tisztelt olvasó –, de akkor honnan fogunk tudni fejlesztési forrásokhoz jutni a következő két évben?

Alternatív fejlesztési források

Sajnos sem az önkormányzatok, sem pedig a vállalkozások nagy része nem áll jelenleg készen arra Magyarországon, hogy külső segítség nélkül jelentős volumenű fejlesztéseket legyen képes saját forrásból megvalósítani. Ezt a Magyar Kormány is felismerte, és bár láthatóan ágazatspecifikusan, de számos hazai forrású pályázatot indított eddig is, illetve indít a jövőben is. Azt hozzá kell tennünk, hogy ezek majdnem kizárólag vállalkozások számára elérhető fejlesztési források.

Milyen alternatív, nem EU-s fejlesztési forrásokra tudnak pályázni a vállalkozások?

A hazai forrású, vállalkozások részére szóló pályázatok többségét az Információs és Technológiai Minisztérium, illetve a minisztérium valamely háttérintézménye kezeli. Ezen pályázatok nagy része évente pályázható; más része kifejezetten a járványügyi veszélyhelyzettel kapcsolatosan új és várhatóan egyszeri pályázatként kerül kiírásra. A következőkben példaszerűen rövid felsorolást adunk azon pályázatok listájáról, amelyek a közeljövőben várhatók a vállalkozások számára:

  • Ipar 4.0 (automatizálás, robotizált termelés) – évente pályázható
  • Piaci KFI (kutatás-fejlesztés, innováció) – évente pályázható
  • KKV start (K+F és eszközbeszerzés) – évente pályázható
  • Építőipari ágazatok technológiai korszerűsítése, hatékonyságnövelése – évente pályázható
  • Út a jövőbe (ingatlanberuházás, eszközbeszerzés) – évente pályázható
  • Épületenergetikai pályázati program – évente pályázható
  • Beszállítói fejlesztési program (eszközbeszerzés, kapacitásbővítés, K+F) – évente pályázható
  • Irinyi Terv Iparstratégiai támogatás (eszközbeszerzés, K+F, innováció) – évente pályázható
  • Válságkonstrukció (építési beruházás, eszközbeszerzés) – veszélyhelyzettel kapcsolatos
  • Új versenyképesség növelő támogatási program – veszélyhelyzettel kapcsolatos

Önkormányzati feladatok alternatív fejlesztési források hiányában

Felmerülhet a kérdés, hogy az önkormányzatoknak szóló alternatív fejlesztési források hiányában mit tudnak tenni az önkormányzatok, mik a települések legfontosabb fejlesztési feladatai az elkövetkező két évben?

  1. Az önkormányzatok többségénél jelenleg futó, vagy éppen forráshiány miatt nem vagy nem megfelelően haladó, de támogatási szerződéssel rendelkező projektek sokasága van. Tapasztalatunk szerint a projektek többségében számos probléma hátráltatja azok (teljes körű) megvalósulását. A települések elsődleges feladata, hogy megakadályozzák a saját forrásvesztésüket, és a már szerződéssel rendelkező projektjeiket akár pénzügyi, akár szakmai tartalom módosításával, esetleg körültekintő forrásátcsoportosítással, de mindenképpen megvalósítsák.
  2. További feladatot jelent az önkormányzatok számára, hogy a jelenleg megvalósulás alatt álló turizmus- és gazdaságfejlesztési projektjeikhez kidolgozzák azt a háttér stratégiát, háttér szabályozási környezetet, amivel biztosítani tudják a projektjük keretében kiépített infrastruktúra hasznosulását, a vállalkozások bevonását az eredményes működtetésébe. Munkánk során azt tapasztaljuk, hogy ez számos turisztikai és gazdaságfejlesztési projekt mögött hiányzik.
  3. Annak érdekében, hogy a helyi gazdaságfejlesztést akár forrás nélkül is ösztönözni tudják, új feladatként jelenik meg, hogy az önkormányzatok a helyi vállalkozások igényeit felmérve, azokat mintegy összefogva tudják hatékonyan segíteni a helyi vállalkozások fejlesztését, ezáltal a helyi gazdaságfejlesztésben új, integrátori szerepkörben szükséges feltűnniük.
  4. És végül, de nem utolsó sorban még egy rendkívül fontos feladat vár a településekre ebben az időszakban!

Bár a részletek még nem ismertek a 2021-27-es időszak pályázati kereteiről, az önkormányzatoknak 2020-21-ben kell felkészülniük a soron következő programozási ciklusra. A felkészülés keretében olyan középtávú stratégiát szükséges kialakítaniuk, amely tartalmazza az adott település hosszú távú jövőképét, valamint azokat a célokat, prioritásokat, amelyek mentén ez a jövőkép ténylegesen elérhető. Ehhez szükséges egy mély és őszinte problémafeltárás, továbbá erre építve egy konzisztens, reális és átfogó középtávú települési és fejlesztési stratégia kidolgozása figyelembe véve a körülöttünk folyamatosan változó világ új kihívásait is.

A fenti feladatok megvalósításában segítségként számos külső szakértő áll a települések rendelkezésére az országban, többek között a MEXA cégcsoport szakemberei is.

A bejegyzés trackback címe:

https://urban21.blog.hu/api/trackback/id/tr2815660920

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása