2023 év vége jelentős változásokat hoz a magyar területfejlesztésben. Elfogadás előtt áll az új területfejlesztésről szóló törvény, amely várhatóan 2024. január 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg jelentősen átalakul a hazai területfejlesztés intézményrendszere is. Önálló minisztériumot kap az ágazat Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium néven, valamint az EU-s források felhasználását koordináló Irányító Hatóságok egy új, központi intézményben, a Nemzeti Fejlesztési Központban (NFK) folytatják tovább munkájukat, amely egy új, autonóm szervezet lesz, így az IH-k működése leválik a minisztériumi működési struktúráról. Ez remélhetőleg egy rugalmasabb, gyorsabb reagálású szervezeti működést tesz lehetővé az irányító hatóságok számára, amelynek következményeképpen még gyorsabban, még hatékonyabban történik majd az EU-s források pályáztatása, valamint ezek megvalósítása és elszámolása.
A fentieken túlmenően az új területfejlesztési törvény alapján további új elemek jönnek létre az intézményrendszerben. Megalakul a Területfejlesztési Szolgálat, amely vármegyénkénti jelenléttel segíti a pályázni szándékozókat tanácsadási, pályázat előminősítési feladatkörben. Ezen túlmenően – ahogy az idei Urbanisztikai Konferencián Mayer Gábor területfejlesztésért felelős államtitkár elmondta – a Kormány egy ún. Területfejlesztési Alap felállítását is tervezi, amelynek célja az egyes települések, térségek EU-s forrásoktól független fejlesztési lehetőségeinek finanszírozása lesz.
Az intézményrendszer megújulásán túlmenően további változások is körvonalazhatók a magyar terület- és településfejlesztés területén, amelyek figyelembe veszik a világban végbemenő urbanizációs változásokat, és ezek tapasztalataira építenek.
Várostérségi elrendeződések Magyarországon
Forrás: https://ttk.elte.hu/content/fokuszban-a-funkcionalis-es-az-elmaradott-tersegek.t.6407
A világban az tapasztalható, hogy a nagy új gazdasági központok mind megavárosokban jönnek létre (lásd Ázsia – Sanghaj, Shenzhen, Szingapúr, Hong Kong). Ezen központok jó része 30 éve még kis halászfalu volt vagy maximum pár tízezres város, és ezen rövid időszak alatt a tudatos és – tegyük hozzá, központilag erőltetett – gazdaságfejlesztés következtében több tízmilliós megapoliszokká nőtték ki magukat. Azt látjuk mindenhol, hogy a valódi világszintű gazdasági térségek kialakulását erőteljes urbanizáció jellemzi a lakosság szűk területi koncentrációja (városodás), amelyhez pedig elengedhetetlenül szükséges megépíteni a kiszolgáló infrastruktúrákat is: utak, kórházak, iskolák, szabadidős lehetőségek, közparkok stb. (városiasodás).
Shanghai Metropolitan Area
Forrás: www.researchgate.net
Ázsián kívül a világ minden részén látszik, hogy a nagy gazdasági erőközpontok olyan térségben alakulnak ki, ahol sok ember él és sok szolgáltatás telepszik meg. Ázsiában, Amerikában és Afrikában ezek a megapoliszok, de Európában is jól látszik ez a trend. Igaz Európában a térszerkezeti sajátosságok miatt máshogy történik a lakosság koncentrációja. Alapvetően Európa egészére jellemző a történelmileg kialakult töredezett, elaprózódott településszerkezet (egy-egy közép vagy nagyváros körül számos kistelepülés, falu található). A gazdasági terjeszkedés, illetve az urbanizáció következtében számos helyen ezek az önálló települések funkcionálisan szinte már egybeolvadtak (pl. Ruhr-vidék, Lille és térsége, Bordeaux és környéke stb.), így a vezetők is belátták az együttműködés, az együtt tervezés szükségességét. Felismerve és elfogadva azt a tényt, hogy a települések önálló fejlesztése nem versenyképes, európai szinten már több mint egy évtizede kutatják a funkcionális várostérségeket (functional urban area – FUA), és ezek definíciójára és fejlesztésére több módszertan is kialakult.
Az egyik ilyen módszertan az OECD módszertana, amely eljárás a geolokalizált népességadatokból indul ki. Ez alapján a város egy olyan helyi közigazgatási egység (LAU), amely esetében a lakosság nagyrésze legalább egy 50.000 fős városközpontban él. Ezt egészíti ki az ingázási zóna, amely azokat a várost körülvevő területeket foglalja magában, ahonnan a lakók mindennap bejárnak dolgozni a városba, és ahol a foglalkoztatottak legalább 15%-a a városban dolgozik. A módszertan pedig azt mondja, hogy a funkcionális városi terület magából a városból, és annak összes ingázási zónájából áll.
A kutatás négy nagyságrendi kategóriát határoz meg a várostérségek körében:
- kisméretű várostérség: 50-200 ezer lakos
- közepes méretű várostérség: 200-500 ezer lakos
- nagyvárosi várostérség: 500 ezer – 1,5 millió lakos
- metropolisz várostérség: több mint 1,5 millió lakos
Az OECD a kutatásában 29 OECD országra vonatkozóan 1175 funkcionális várostérséget határolt le (www.oecd.org/gov/regional/measuringurban), amelyből az európai országokban 659 várostérség található, ebből 29 metropolisz FUA, 88 pedig nagyvárosi FUA.
A másik jelentős kutatási módszertan az Eurostat kutatása (https://ec.europa.eu/eurostat/web/metropolitan-regions/background), amely alapján a nagyvárosi régiók olyan NUTS3 régiók vagy NUTS3 régiók kombinációja, amelyek összesen legalább 250.000 fő lakosszámú agglomerációt tartalmaznak. Mindegyik agglomeráció legalább egy NUTS3 régió által van képviselve. Ha egy szomszédos NUTS3 régióban egy térség lakosságának több mint 50%-a ebben az agglomerációban él, akkor ez a térség is beleszámít a nagyvárosi régióba. Vagyis ez a módszertan már meghaladja nem csak a településszintű, hanem a NUTS3 szintű közigazgatási határokat is.
A fent leírt kutatások beépültek az európai város- és térségtervezési gondolatokba is, így a 2021-2027-es időszakan az Európai Unió már jelentős hangsúlyt fektet a funkcionális várostérségben való gondolkodásra, tervezésre, igaz Magyarországon ebben az időszakban ez még csak kísérleti jelleggel, három város (Békéscsaba MJV, Gyula és Szolnok MJV) és térségére terjed ki. A megújuló magyar terület- és településfejlesztés viszont – felismerve és figyelembe véve a már leírt világ és európai trendeket – egyértelműen a funkcionális várostérségek fejlesztésében látja a magyar település- és gazdaságfejlesztés jövőjét is.
A magyar FUA tervezés pontos modellje és módszertana még nem ismert, azonban az egészen biztosan állítható, hogy a jövőbeli várostérségi tervezés teljesen más, új megközelítést igényel mind a hazai városvezetőktől, mind pedig a városfejlesztéssel foglalkozó szakemberektől, mint amit eddig megszoktak és alkalmaztak.
Abban szakmai egyetértés mutatkozik, hogy a fenntartható fejlődés hatékony és integrált megközelítéséhez a nagyvárosi térség a megfelelő területi szint, amely a fenntartható fejlődésen túlmenően segíti a város-vidék ellentétek áthidalását, ezáltal az egységesebb, kiegyensúlyozottabb térségi fejlődést. A különböző módszertanok alapján a térségi integráltság különböző fokait lehet megvalósítani (lazább-kötöttebb, formális-informális stb.). Bármilyen fokú integráltság irányába is menjen a jövőbeli magyar FUA tervezés, az egyes funkcionális várostérségi területek települései közötti koordináció kulcsfontosságú lesz annak érdekében, hogy sikerüljön elkerülni az egyes önkormányzatok közötti verseny (szolgáltatások, befektetések, adók, fejlesztések) negatív hatásait. Szükséges lesz a helyi szakpolitikák közötti összhang és integráltság megteremtése, hiszen a gazdasági, társadalmi és környezeti kihívásokat térségi szinten lehet a leghatékonyabban kezelni. Továbbá figyelembe kell venni a méretgazdaságosságot, hiszen mind a gazdaság, mind pedig a szolgáltatások szempontjából szükséges elérni egy minimális méretkorlátot annak érdekében, hogy ezek hatékonyan és megfelelő módon tudjanak működni.
Mint az már említésre került, még nem ismert a magyar FUA tervezés mélysége és módszertana, azonban a városvezetőknek, városfejlesztési szakembereknek már most érdemes elkezdeni gondolkodni különböző életképes alternatívákon és megoldási lehetőségeken a tervezési módszertan, szoros partnerség, várostérségi intézményi rendszer, területi integráció, adatintegráció, tevékenységek integrációja, pénzügyi integráció, szervezeti integráció témaköreiben.
Jelen blogbejegyzésünk fel kívánta villantani, hogy milyen változásokra számíthatnak a magyar települések a közeljövőben a várostervezés, városfejlesztés terén. Tekintettel arra, hogy egyelőre csak az irányvonalak ismertek akár az új területfejlesztési törvény, akár az új várostérség fejlesztési elképzelések kapcsán, így jelen bejegyzésünkben ezeket ismertettük. Amint akár a törvény, akár a FUA tervezés kapcsán új információk látnak napvilágot, feltétlen írni fogunk róla, így kérjük, olvassák folyamatosan a megjelenő új blogbejegyzéseinket, hiszen kollegáink hétről hétre új, érdekes és hasznos témákat dolgoznak fel.
Javasolt korábbi cikkek:
Városfejlesztés témájában az elmúlt időszakban több bejegyzésünk is született, ahol jó gyakorlatokon keresztül stratégiai megoldásokat is kínálunk:
