1 kép: Abaúj csereháti része (szerző saját felvétele)
Abaúji vagyok. Nem csak borsodi. Nem zempléni. Abaúji. De miért is fontos ez?
Alapvetően van nemzettudatunk; magyarok vagyunk. És van településtudatunk is, kötődünk ahhoz a településhez, ahol élünk. De a térségtudat az más, az területileg a két szint között helyezkedik el; kapcsolódhat közigazgatási egységhez vagy valamilyen földrajzi területhez is. Kicsit gondolkodjunk csak el: használjuk ezt a térséghez való kötődést a kommunikációnkban? Büszkék vagyunk rá, hogy hol élünk?
Emlékeznek még az előző blogbejegyzésemre? Hogyan szeressük meg lakóhelyünket? Már akkor is ezt a témakört jártam körül, akkor 10 pontban segítséget is adtam ahhoz, hogy hogyan válhatunk lokálpatriótává.
De miért is jó ez nekünk?
A térségtudat / identitástudat kialakításában 3 tényező játszik szerepet:
- a földrajzi terület az identitás kialakulása során két szempontból releváns. Annál erősebb az identifikáció egy területtel, minél áttekinthetőbb és zártabb az, másrészt minél inkább „ragaszkodik” a lakosság az általa lakott területhez.
- a gazdasági komplexitás, az összefonódás és a kiegyensúlyozottság kielégítő szintje egy adott térségben nagymértékben hozzájárul a pozitív identitás kialakulásához.
- a harmadik fontos strukturális feltétele pedig a közös nyelv.
És akkor nézzük csak, hogy mi az imázs?
Az imázs lényegében egy szubjektív kép a minket körülvevő világról. Ez a kép nem pontos mása a minket körülvevő objektív tartalmakkal felruházott világunknak, hanem egy a tudatunkban összegződő, a szubjektív élményekkel átitatott esszencia. Mivel döntéseinkben nem tisztán objektív tényszámokra, hanem szubjektív tartalmakra is építünk, ezért a tér értékformálásában legalább annyira fontos az imázs, mint az objektív térismeret.
Minél inkább egybeesik a kialakított/ kialakult imázs a célcsoportok elvárásával, annál valószínűbb, hogy a célcsoportok mellette döntenek. Ebben fontos, elérendő cél, hogy a térségről érdeklődést fenntartó kép alakuljon ki. Az imázsépítés nem egyszerűen egy marketingfogás. A térségi, települési imázs kiépítése hozzájárul a társadalmi kohézió, a bizalom, az együttműködés kiépüléséhez. A térséget nem csak a külső szemlélők ítélik meg, hanem az ott lakók is, tehát az adott térséget, települést az ő irányukba is „értékesíteni” kell. A közösségformálás a polgárok, a szervezetek aktivitásának, “mi tudatának” növelésében elengedhetetlen.
2.kép: Abaújszántó pincesor (szerző saját felvétele)
Az imázs helyhez kötődése szerint két csoportról beszélhetünk:
- Saját imázs (belső imázs)
A saját imázst mindig az adott térben élő, vagy a hozzá valamilyen szempontból kötődő (ott dolgozó, ott alkotó) emberek, szervezetek véleménye teremti meg. Az adott térben élők véleményére több okból kifolyólag is szükség van. Tudnunk kell ugyanis, hogy miként érzik otthon magukat a lakosok az adott településen /térben. Tudni kell, hogy mennyire elégedettek, hol látják a gondokat, feszültségeket; milyen szokásaik, szándékaik, törekvéseik fogalmazhatóak meg; illetve, hogy milyen javaslataik vannak a helyzetük javítására.
- Idegen imázs (külső imázs)
Az idegen imázs olyan emberekben, szervezetekben képződik a térről, akik nem a konkrét térben élnek. Ezen belül aszerint, hogy a véleményeket a környéken élők, vagy a messziről érkezettek alakították ki, beszélünk közeli- távoli imázsról. E két imázsformát azért fontos szétválasztani, mert a közeli helyeken a szomszédsági kapcsolat az adott térről más információáramlást tesz lehetővé, mint a távoli helyek esetében. Az idegen imázsnak egy másik megkülönböztetett formája a hazai (magyar)-külföldi (idegen ajkú) imázs. Ebben az imázstipizálásban aszerint teszünk különbséget, hogy a véleményt magyar, vagy nem magyar ajkú állampolgár fogalmazta meg. A két imázs nyilvánvalóan eltér egymástól, hiszen a legtöbb területi termék erősen kötődik a nemzeti identitás valamilyen szintjéhez és formájához, amelyet egy magyar ajkú (akár határon innen és túl is) pontosan ért, míg egy idegen kultúrához tartozó külföldi számára ugyanaz a „termék” más élményt nyújt.
Természetesen az idegen imázs (külső imázs) is formálható, mint ahogyan a saját, azaz a belső imázs is. Ha a területi termékünk esetében az önimázs (saját imázs) és a külső imázs között sok közös vonás van, egymásra épülnek, egymáshoz simulnak, akkor erős identitásról beszélünk. Ez tekinthető igazán ideális állapotnak. Pontosan ez az oka annak, hogy a belső és a külső imázs-építésre egyaránt nagy hangsúlyt helyeznek a szakemberek.
Hogyan kapcsolódik össze az imázs és a térségtudat?
Megfigyelhető, hogy bizonyos településnevek / földrajzi helyek hallatán valamilyen „kép ugrik be” nekünk. Mi jut eszünkbe, ha azt mondom: Budapest, Balaton, Nógrád, Alföld, Szatmár stb?
Ehhez a képhez valamilyen esemény, teljesítmény, egyediség tartozik, a hozzá kapcsolódó megfelelő arculattal. Mindezek azokon az adottságokon alapulnak, amivel a település vagy a térség rendelkezik.
A saját példámból kiindulva épp az ősz folyamán döbbentem rá, hogy az Abaújban élők sem jól vagy egyáltalán nem használják ezt a fogalmat, hogy Abaúj. Ha azt mondom Telkibánya, Boldogkő vára vagy Regéc, az esetek nagy többségében az lesz a válasz, hogy Zemplénben van mindhárom. Pedig ez csak egyik nézőpontból igaz. Mindhárom Abaúj is. Abaúj nem egy földrajzi egység, hiszen 3 területből áll: a Cserehát, a Hernád-völgye és a Zemplén-hegység nyugati része alkotja, így egy regéci lakos jogosan mondhatja magáról, hogy zempléni és/vagy abaúji. Szóval a térségtudat fogalma még érdekesebb ilyen „határ menti” területeken.
3. kép: Regéci vár (szerző saját felvétele)
Ezzel párhuzamosan már az otthonlét tavaszi fázisában elindultam, hogy felfedezzem Abaújt. Gondolom ezzel nem voltam egyedül, hogyha már távolabbra nem mehetünk, akkor ismerjük meg a szűkebb környezetünket / térségünket.
De én ettől eggyel tovább léptem: létrehoztam az egyik közösségi oldalon egy felületet, amelynek az volt a célja, hogy Abaújt megismertessem nemcsak a turistákkal, hanem azokkal az emberekkel is, akik itt élnek. S el kell mondanom, hogy az eltelt 5 hónap alatt, mióta ez a csoport létezik egy közösség vált belőlünk. Egy olyan közösség, aki Abaújt a szívén viseli. Kiderült, hogy szükség volt erre, hiszen egyre többen csatlakoznak hozzánk és egyre aktívabb a közösség. Ez a fórum a belső imázs fejlesztésének egyik módja lehet, amellyel egyidejűleg a térségtudatunkat erősítjük.
S mint tudjuk ez a térségtudat és a térségimázs nemcsak célja, hanem egyben kiindulópontja is a térségi marketingnek. A turisztikai imázs és a területi identitás összekapcsolódik, hiszen egy térségről és annak turizmusáról együtt hoznak létre képet a különböző társadalmi, gazdasági és politikai szereplők. A turisztikai irányultságú projektek segíthetik a térségi szintű együttműködés megteremtését, a szereplők összefogását, a területi identitás felélesztését és az egységes, pozitív imázs kialakítását.
Úgy gondolom, hogy a térségi marketing közös feladat és munka, amiből nem hiányozhat az önkormányzat, a gazdaság, a civil szféra, az intézmények, az egyházak és az ott élő polgárok aktivitása sem.
Mi „Az Abaúj Téged is vár!” közösségével imázst építünk, arculatot és karaktert adunk Abaújnak. Arra törekszünk, hogy minél jobb véleményt alakítsunk ki a térségről saját magunkban és a térségbe érkezőkben is, hiszen úgy lehetünk „sikeresek”, ha a terület objektív megítélése mellett egy nagyon pozitív töltetű szubjektív imázst is létre tudunk hozni.
4. kép: A Hernád-völgye Boldogkőújfaluval és a jobb oldalon Boldogkő várával (szerző saját felvétele)
Forrás:
