2024. március 6-án rendeztük meg a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium „Helyi fejlesztések, jó kormányzás” tematikus fórumának következő alkalmát.

Ezen alkalommal a településfejlesztés témakörében, de két különböző altémában beszélgettünk a fórum résztvevőivel: egyrészt azt vizsgáltuk, hogy a településtervezés eszközei hogyan igazíthatóak a települési lakossági igények jobb megértését követően; másrészt a városi szegregált lakókörnyezetben milyen helyi közösségi szolgáltatások segíthetik az ott élők életminőségének javulását.

Forrás: saját felvétel

Az első előadónk Balázs Bálint, urbanista-építészmérnök, PhD-hallgató, ELTE Pedagógia és Pszichológiai Kar, Ember-Környezet Tranzakció Intézet, aki Nyírbátor példáján keresztül mutatta be nekünk a látens és közvetlenül mérhető települési térviszonyulások komplex környezetpszichológiai és urbanisztikai mintázatának feltárását.

Kutatási célterülete a városi vonzóképesség mérése különböző típusú és méretű városokban (pl. zsugorodó és jól teljesítő).  A kutatás eredményeivel a helyi önkormányzati, közösségi döntéshozatal támogatása is meg tud valósulni a városi gazdasági-társadalmi tér, illetve a „városi vonzóképesség” értékelésével. Kutatói cél a társadalmi innovációk generálása és a városlakók városukhoz kapcsolódó pszichológiai kötelékének feltárása.

A nyírbátori kutatás részletesen bemutatásra került, amelyben települési elemzés valósult meg KSH adatok és térszintaktikai elemzések alapján, majd ezt követték a kvalitatív és kvantitatív kutatási eszközök is (kérdőív, fókuszcsoport, térmegfigyelés).

A térszintaktikai elemzésben Nyírbátor városkörzeteinek összehasonlítása történt meg. A kérdőívbe olyan kérdések is kerültek pl.: elégedettség az élettel, különböző szolgáltatások elérhetősége, városhoz kötődés vizsgálata, helyi értékek.  Amit nagyon erősen vizsgáltak, hogy a településről való elköltözést mely tényezők tudják megakadályozni. Nyírbátor esetében az az eredmény jött ki, hogy az emberek jólléte városi mikrokörnyezet szintjén a legerősebb. A látens pszichológiai kapcsolat és a születés óta a városban élés csökkenti az elköltözési hajlandóságot. A várossal való elégedettséget több tényező mentén vizsgálták a különböző városrészekben, az elégedettség mértéke szignifikánsan különböző értékeket mutatott a 4 városrész kapcsán, ami igazán különleges, hogy az elégedettség a kertvárosban több mutató esetében is magasabb volt, mint a belvárosban.  A városban maradás legfontosabb mutatói a következőek voltak: biztonságos a város, megfizethető a lakhatás, csendes a város, barátokhoz-családhoz közel él.

A fókuszcsoportos kutatásban a kérdőív eredményeiből építkezve a város egyes épített elemeihez fűződő viszony feltárása (várostörténeti sétány, vasútállomás, Szabadság tér, déli ipari park, Báthori Várkastély, római katolikus templom és egykori kolostora, északi ipari park, gyógyfürdő) volt a cél. Emellett vizsgálatra került a gazdasági szerkezet, társadalom, épített és természeti környezeti viszony, önkormányzat működése is.

A környezetpszichológiai viselkedésmegfigyelésnél három területet vizsgáltak: vasútállomás és környéke, Szabadság tér és a Várostörténeti sétány. A vizsgálat központjában pl. a gyalogosok hogyan használják a tereket, vannak-e sűrűsödések, eltérő térhasználatok, milyen az eltérő épületek kapcsolata a közterületekkel.  

Előzetes eredményei a kvalitatív kutatásnak:

• Jelentős különbségek az egyes napszakokban a vizsgált terek között.
• A terek egyes részei között funkcionális használati különbségek (pl. Művelődési ház előtti tér találkozási pont).
• Eltérő társadalmi státuszok használják a különböző tereket.
• Felvetések arra vonatkozóan, hogy hol lenne szükséges a terek közlekedési-szolgáltatási kapcsolatain módosítani.

Az önkormányzattal való egyeztetésnél célja a kutatóknak, hogy a települések a kutatási eredmények láttán a saját igényeiket, problémáikat megfogalmazzák és a kutatási eredmények és állandó párbeszédek segítségével kialakuljon egy végleges, bemutatható anyag.

A második témánkat a „Helyi közösségi szolgáltatások kialakítása szegregált lakókörnyezetben – Jó gyakorlat Miskolcról” Krank Andrea, Társadalmi Innovációs Forrásközpont vezető prezentálta.

A 4IM projekt keretében városi kezdeményezés indult Miskolcon az innovatív és integrált szociális szolgáltatásokért, foglalkoztatás-fejlesztésért. A projekt célja egy új, kísérleti szociális modell bevezetése, integrált beavatkozások és intézményi struktúra kidolgozása, innovatív együttműködések kialakítása az állami-, önkormányzati, civil és privát szféra érintett szervezetei között.

Forrás: Társadalmi Innovációs Forrásközpont Miskolc

A projektben a mintaterületeken háztartás szintű felmérés készült, mely részletes eredményeinek beépítése a Tetemváron és Bábonyibércen folyó projekt-tevékenységbe már megvalósult. Ezen túlmenően a Közösségi munkacsoportok folyamatosan dolgoznak a Tetemváron és Bábonyibércen; sőt a Bábonyibércen a közösségi akciócsoport regisztrált egyesületként dolgozik a Miskolc város támogatásával. A Tetemváron pedig a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal való együttműködésben zajlik a projekt. A projektben öt integrált szolgáltatási csomag került kialakításra és bevezetésre.

Az 5 csomag az alábbi:

1. Foglalkoztatási szolgáltatási csomag: a célcsoportból azok számára, akiknek a foglalkoztatása azonnal megkezdődhet, három alkategóriával a célcsoportban: (a) teljes foglalkoztatásra, (b) otthonról foglalkoztathatók, (c) megváltozott munkaképességűek.
2. Oktatási-képzési szolgáltatási csomag: (alapképzés, szakképzés) – a célcsoportból azok számára, akiknek a foglalkoztatását iskolázottságuk vagy szakmai képzettségük hiánya nehezíti meg.
3. Életkörülmények javítása a foglalkoztathatóság érdekében: a célcsoportból azok számára, akiknek a munkavállalása lakhatási, közlekedési stb. okokból nehezebb (hulladék problémák felszámolása, közösségi programok, lépcsőjavítás stb.
4. Nyitott kapu” - Életminőség javítása a foglalkoztathatóság érdekében: azok számára, akiknek a foglalkoztatását egészségügyi, adósságkezelési, egyéb jogi, vagy kulturális okok (pl. asszonyok, akiket a férjeik nem engednek dolgozni) nehezítik – pl.: adósság-, jogi tanácsadás, prevenciós foglalkozások.
5. Motiválás és mobilizálás szolgáltatási csomag - a célcsoportból azok számára, akik nem működnek együtt a projekttel és egyik fenti szolgáltatási csomagot sem veszik igénybe.

Az előadás második felében a közösségi coachingról kaphattunk szélesebb képet. Zakár Ádám közösségi coach mesél erről nekünk.

Miért volt szükség erre a formára? Mi hívta elő a szükségletet? Az elmúlt évek tapasztalatának értékelése alapján jól látható, hogy a felzárkóztató projektekben a projekt időtartama alatt időszakosan minden erőforrás rendelkezésre áll, majd az időszak végeztével „eltűnik” az erőforrás, az elért eredmények nem bizonyulnak fenntarthatónak. Ez így újfajta innovatív megközelítést igényel, újfajta módszerek felé mutat szükségszerűen. A közösség, amely részére az intervenciók történtek nem képesek saját erőforrásból fenntartani a kiforrt értékeit. Miskolcon a szociális, segítő szolgáltatások és támogatások már léteznek, azonban az igénybevételük nehezen feltárható okok miatt alacsony számú, az elérésük felé alacsony intenzitású igénylési szándék jelenik meg. Miskolcon a két mintaterületen a megtörtént a közösség összekapcsolása, amely már önmagában létjogosult érték. Olyan erőforrások, képességek előhívása szükséges, melyek egyébként is megvannak egyéni és közösségi szinten (nem hoznak kívülről a meglévőn kívül szinte semmit, csak átrendezik, hozzákapcsolnak) -> annak érdekében, hogy célokká és eszközökké lehessen azokat alakítani.

A közösségi coaching a leszakadó városrészek lakóinak részvételét biztosító folyamat. Eredménye egy aktív helyi közösségi mag, a Közösségi Akciócsoport (KACS) kialakulása, amely hosszú távon demokratikus partnere a Városnak tervezésben, stratégiai lépésekben és fejlesztési folyamatokban. A közösségi coach – külső segítő, segíti a fejlesztéshez, innovációhoz szükséges változási folyamatokat egy lakóközösségen belül.

A miskolci projekt esetében a közösségi coaching célja a lakosok céljainak feltérképezése és azok eléréséhez támogatás biztosítása; együttműködés és kommunikáció javítása; problémák felderítése és megoldása, folyamatos tanuláshoz hozzásegítés.

A coaching sajátosságai:

• bizonyos fokú távolságtartást igényel,
• reflektív tevékenység,
• katalizáló hatású,
• nincs egyetlen bevált receptje (Emery et al 2011),
• hívatlanul és váratlanul lépnek be a közösségekbe,
• passzív környezetben kezdik meg a coachingot,
• lehetővé teszik a közösség önszerveződését, újjászerveződését (Márczis 2016).

A közösségi coaching tevékenység fázisai a 4IM projektben:

1. Fázis: hangsúlya az akciócsoport alakításán, közösségi akciókon, eseményeken van:

• helyeikkel történő rendszeres informális beszélgetések, érdeklődés, helyi szerveződés elősegítése, lakossági fórumok
• háztartás-alapú felmérések végrehajtásának támogatása
• közösségi akciók generálása és végrehajtása: lépcsősor felújítása, megdőlt közkút helyreállítása, fűnyírások, szemétszedések stb.
• Közösségi programok: farsang, mikulás, TeatRom fesztivál stb.

2. Fázis: változott coach szerep, hangsúly a lakosok szolgáltatásokkal való összekapcsolásán, lehetőségekre való rámutatásán és motiválásán, aktivizálásán is. Tematikus csoportok szervezése.

Az előadás végén kitért az előadó az általuk tapasztalt nehézségekre is: az egyik ilyen a transzgenerációs tanult tehetetlenség, mint láthatatlan akadály, a másik a transzgenerációs szegénység, mely befolyásolja a döntéshozatalt is, harmadrészt pedig a szegénységben élők a saját szegénységüket nem minden esetben értékelik olyan akadálynak, amely sürgős megoldást kívánna. A közösségi coaching egyik alapelve, hogy a kliens határozza meg a célokat, és nem fordítva. A döntéshozatal középpontjában minden esetben a kliens marad. Az általa fontosnak ítélt cél iránt marad motivált, noha szakemberként „kívülről” /” felülről” más célt tűznének ki szakmai prioritásuk szerint. A két álláspont közelítése egy folyamat, amelynek időintervalluma nem kerülhető meg.

A mostani fórumunkon is megállapítható, hogy elsőre távolinak tűnő két téma is összekapcsolódik, hiszen mindkettő középpontjában az adott településen és azon belül az adott városrészben élő emberek, városlakók állnak, ezáltal akár egy kutatás, akár már egy megvalósuló jó gyakorlat is össze tud kapcsolódni. Mindkettő innovatív módon áll hozzá a városfejlesztéshez, újszerű jó gyakorlatok alkalmazásával segíti hozzá az ott élőket a jobb élethez.