Mi az, kívül zöld, belül átlátszó? A „Greenwashing” jelenséghez kapcsolódó szabályozási környezet várható változásai
2021. október 26. írta: Tóth Melinda (EX ANTE)

Mi az, kívül zöld, belül átlátszó? A „Greenwashing” jelenséghez kapcsolódó szabályozási környezet várható változásai

greenwashed_dollar.jpg

Forrás: Lightspring/Shutterstock.com

„Greenwashing” – avagy a hamis-zöld marketing, amely ma már napjaink részét képezi. A vásárlók egyre számottevőbb részének fontos, hogy fogyasztásuk környezeti hatását mérsékeljék. A vállalkozások emiatt gyakran tüntetik fel termékeiket környezetkímélőbbnek, fenntarthatónak, újrahasznosíthatónak, károsanyagmentesebbnek, mint amennyire valójában azok, ezzel növelve eladásaikat.

Világszerte hallhatunk példákat arra, hogyan élnek vissza nagyvállalatok a zöld marketing látszatával és kapnak (jobb esetben) dollármilliós büntetéseket a valótlan állításaik miatt. A „zöld kóla”, „tiszta dízel” vagy környezetkímélő kerozin mind-mind nemzetközi cégekhez köthető híres botrány az elmúlt évekből. De nem csak az újságok címlapján olvashatjuk ezeket, hanem lépten nyomon találkozhatunk kisebb-nagyobb zöldre mosási kísérletekkel mindennapjainkban is. A legegyszerűbbektől kezdve egészen az adathamisításig. Elég csak arra gondolnunk, amikor például a fast fashion ruházati boltban környezetbarát címkével ellátott ruhát látunk, miközben a gyártási folyamat összességében környezetszennyező. Vagy zöld színű, természetesnek tűnő, természeti képekkel színesített csomagolásban, „zöld” és „természetes összetevők” felirattal ellátva árulják az egyébként környezetszennyező és gyakran társadalmilag sem etikus módon előállított terméket a műanyag palackban. Az alábbi videó nagyon szemléletesen mutatja be a jellemző zöldre festési gyakorlatokat.

Forrás: Greenwashing: A Fiji Water Story - YouTube

Az új Európai Uniós fogyasztóügyi stratégia 2020 és 2025 közötti időszakának fókuszterületei közül az első a Zöld átállás, amelynek célja, hogy az uniós piacon a vásárlók fenntartható termékekhez juthassanak, és jobb információk birtokában megalapozott döntéseket hozhassanak. A „Greenwashing” vagy „zöldrefestés” fogyasztóvédelmi problémaköréhez kapcsolódik az idő előtti elavulás és a termékek javíthatóságának kérdése is.

A „Greenwashing” jelenség széleskörű terjedését mutatja, hogy a Bizottság által legutóbb – 2020 őszén – készített felmérés alapján a megvizsgált esetek 42 %-ában a vállalkozások honlapjukon hamis vagy megtévesztő állítást közöltek a termékeikről a környezetbarátabb arculat látszatáért. Magyarországon a Gazdasági Versenyhivatal a vizsgálat hatására adta ki 2020-ban a Zöld marketing című iránymutatásokat tartalmazó kiadványt a vállalkozások részére. Ez mutatja, hogy egységes, kötelezően alkalmazandó módszertan a termékek és szolgáltatások környezetre gyakorolt hatásainak mérésére és a fogyasztók védelmére Magyarországon sem létezik egyelőre.

A nem létező/túlzó környezetvédelmi tulajdonságok marketing célú használata nem csak a fogyasztókat érinti hátrányosan, hanem az ilyen eszközöket nem használó versenytársakat is. Emellett pedig mindössze az egyéni megítélésére és döntésekre bízni a fogyasztási szokások fenntarthatóságát a probléma elbagatellizálását eredményezheti a valódi felelősségvállalás helyett. A fogyasztói szokások és társadalom átalakításához, azaz a Zöld átálláshoz kevés az egyéni felelősség felismerése és a „helyes” fogyasztói döntések lehetőségének biztosítása. A cél, hogy rendszerszinten, társadalmi szinten keressünk megoldást, biztosítva a tisztességes versenyt a valóban környezetbarát módon termelő cégek számára. Így tehát mindenképpen kívánatos az állami és nemzetközi szabályozás folyamatos fejlesztése, mérhető indikátorok kialakítása a hatások bemutatásához és összehasonlításához.

Ennek érdekében a Bizottság 2020 novemberében kiadott közleménye (COM(2020)696 final) szerint idén (2021-ben) „jogalkotási javaslatot terjeszt elő, hogy a vállalatok környezeti állításaikat a termékek, illetve a szervezetek környezeti lábnyomának meghatározására szolgáló módszerekkel támasszák alá” (4. intézkedés).

main_image.jpg

Forrás: https://www.g20.org

A közlemény szerint a javaslat általános követelményeket ír majd elő, amelyek kiegészítik az ágazati jogszabályokat, valamint vizsgálni fogja egy „fenntartható címkézési keretrendszer kialakításának lehetőségeit, számba véve az egészségügyi, környezeti és társadalmi szempontokat is.”

A bizottsági közlemény 5. intézkedése szerint 2021-től olyan önkéntes vállalásokra ösztönzi a vállalkozásokat, amelyek célja az előírt jogszabályi kötelezettségek túlteljesítése a fenntarthatóság érdekében. Az önkéntes alapú változások azonban kevésbé ösztönözhetőek.

A Bizottság 2021. évi munkaprogramjának (COM(2020) 690 final) Emberközpontú gazdaság tématerületének 15. és 16. szakpolitikai célkitűzései tartalmazzák többek között a „Greenwashing” megfékezését célzó kezdeményezéseket.

A fogyasztóvédelem területén hozott intézkedések összhangban állnak az európai zöld megállapodás koncepciójával, melynek fő vállalása, hogy mind a 27 uniós tagállam 2050-re – a világon elsőként – megvalósítja a klímasemlegességet. Ennek érdekében a tagállamok vállalták, hogy 2030-ig min. 55%-kal csökkentik a kibocsátást az 1990-es szinthez képest. Az „Irány az 55%” koncepció infografikus összefoglaló ábrája mutatja a kiemelt területek céljait.

fit55_fin.png

Forrás: https://europapont.blog.hu/

Az ambiciózus vállalások eléréséhez szintén nagy szükség van az egységes értékelési és mérési módszertan kialakítására a gazdaság minden területén a környezeti és társadalmi hatások minél pontosabb megismerése érdekében. Ennek egyik fontos eleme a termékek, illetve a szervezetek környezeti lábnyomának meghatározására szolgáló módszerek pontosítása és egységesítése. A szabályozási környezetet az állam képes kontrollálni, de a piaci trendeket az egyéni döntések is befolyásolják és fogyasztóként körültekintő vásárlással tudjuk leginkább a környezeti hatásainkat csökkenteni.

A bejegyzés trackback címe:

https://urban21.blog.hu/api/trackback/id/tr2716727928

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása