A kedvenc kávézóm, ami még a legszomorúbb, nyálkás novemberi napon is zsúfoltságig tele volt vidám emberekkel, bezárt. A szórakozóhelyekről ne is beszéljünk. Nincs mozi, színház, könyvtár. Sportolni is csak egyedül, az erdőben mer az ember. Városaink kihaltak. A világ gazdasága romokban. Az egymásba vetett kölcsönös bizalom kártyavára összeomlott. Nem voltunk felkészülve egy globális járványra, az elkerülhetetlenre. Tanulni kell a hibákból, és fel kell arra készülni, hogy a jövőben bármikor kitörhet egy, a mostanihoz hasonló járvány. Városainknak ebben nagy szerep fog jutni. Éppen ezért a városfejlesztésben új szemléletre, megközelítésre van szükség, hogy minimálisra tudjuk csökkenteni a következő járvány hatásait. Blogbejegyzésemben e megközelítés pár elemét ismertetem.
Korunk eddigi legnagyobb válsága
„Az emberiség jelenleg egy globális válsággal néz szembe. Talán a mi generációnk legnagyobb válságával. Az emberek és a kormányok által a következő hetekben meghozott döntések valószínűleg átalakítják az elkövetkező években a világot. Nemcsak egészségügyi rendszereinket, hanem gazdaságunkat, politikánkat és kultúránkat is meg fogják változtatni. Gyorsan és határozottan kell cselekednünk. Figyelembe kell vennünk a meghozott döntések hosszú távú következményeit is. Az alternatívák közötti választás során nemcsak azt kell megkérdezni magunktól, hogy miként lehet legyőzni a közvetlen fenyegetést, hanem azt is, hogy milyen világban fogunk élni, mihelyt a vihar elhalad. Igen, a vihar elmúlik, és az emberiség életben marad, ugyanakkor már más világban fogunk élni.” Yuval Noah Harari gondolatai a koronavírussal kapcsolatban városfejlesztés szempontjából is elgondolkodtatók. Nem kérdés, hogy ez a járvány is maradandó nyomokat fog hagyni városainkban, úgy, ahogy azt az ezelőtti nagy járványok is tették. Városfejlesztéssel foglalkozó szakemberekként ezért fel kell tennünk olyan kérdéseket, mint például:
- Hogyan készülhetnek fel a városaink egy következő járványra?
- Milyen elkerülhetetlen változáson, fejlődésen fognak városaink a járvány után keresztülmenni?
Vajon túléli-e a városi élet a járványt?
A városok a tőke, a tudás, a kreativitás és az innováció központjai, amelyeket arra terveztek, hogy az emberek közösen, közösségben birtokolják. A járványok éppen e közösségi létet szeretik a városokban, az emberek közösség iránti vágyán keresztül vadásznak, ezért aláássák a közösségi létre és különösen a városi életre vonatkozó legalapvetőbb elképzeléseinket. A jelenlegi járvány teljesen megváltoztatta a városaink megszokott életét. Olyan területek eddig elért eredményeit kérdőjelezte meg, mint a globalizáció és urbanizáció. A járvány ellen meghozott intézkedések – a társadalmi távolságtartás – nemcsak az alapvető emberi interakciós vágyakkal ellentétes, hanem azzal is, ahogyan városainkat felépítettük.
A vendéglátás összeomlása a járvány következtében: az OpenTable hálózat éttermeinek foglaltsága 2020 márciusában 2019 azonos időszakához viszonyítva
Forrás: OpenTable, statista.com
A járványok, mint várostervezési problémák
Fontos szem előtt tartani, hogy a világot érintő globális kihívások a városi élet más és más területeit érintik, a rájuk adandó válaszok ugyanakkor sok esetben ellentétesek egymással. Amit a városainkban meg kellene változtatni, az az adott szándéktól függően különböző. Példaként itt van a klímaváltozás és fenntarthatóság kérdése, amit a legeredményesebben, a magasabb népsűrűség miatt a városainkban tudunk kezelni. A járványok kapcsán azonban kérdésként merül fel, hogy a magas népsűrűség érték vagy kockázat inkább?
Sok városi rendszer (pl. ellátórendszerek, közszolgáltatások, közösségi közlekedés) megfelelő működéséhez a magas kihasználtság a cél, amit a magas városi népsűrűség szolgál. Ugyanakkor a magas népsűrűség kezelésének újragondolása a hosszú távú túlélés érdekében valóban kulcsfontosságú egy olyan globalizált világban, ahol bármikor felülheti fejét egy újabb világjárvány. Ez részben azt is jelenti, hogy a városokban gondolkodni kell az alapvető szolgáltatások decentralizációjáról.
A városok újraformálásának szükségessége
A jövő városaiban több teret kell adni az embereknek. Az autók uralta városok helyett olyan településeket, utakat, közterületeket kell építeni, amit az emberek tudnak használni. Több városfejlesztéssel foglalkozó szakember, városi vezető szerint ugyanakkor a városoknak még egy lépéssel tovább kell menniük, és újjá kell formálniuk magukat annak érdekében, hogy a lakosok minden igényét – legyen az munka, bevásárlás, sportolás vagy kulturális élmény – ki tudják elégíteni gyalogosan vagy kerékpáron a lakásuk ajtajától számított 15-20 percen belül. Világszerte számos ilyen kezdeményezés van. Ilyen például a barcelonai szuperblokkok rendszere, az oregoni Portland „20 perces városrészei”, és Anne Hidalgo, Párizs polgármesterasszonyának a város átalakítására vonatkozó „Paris en Commun” terve. Gondoljunk bele, hogy egy ilyen globális „városok a világvárosban” tervvel például jelentős mértékben csökkenthetők a városi mobilitásból adódó fertőzések száma, ráadásul akár egy-egy városon belül is lehetségessé válik fertőzési gócpontok gyors elszigetelése.
Közösségi távolságtartás
A városoknak fel kell arra is készülni, hogy járványok esetén könnyen tudjanak reagálni egy vészhelyzetre. Minden városnak kell, hogy legyen egy közösségi távolságtartási terve. A közösségi távolságtartás megvalósításához állami és városi szintű fellépésre van szükség, tehát a kormányzás minden szintjén megfelelő intézkedéseket kell hozni. Az alábbiakban pár pontban foglaljuk össze, hogy egy ilyen tervnek mit kell tartalmaznia:
- Előzetesen azonosítani kell azokat a munkavállalókat, akik munkájukat otthonról is el tudják végezni.
- A vállalkozásokat és intézményeket fontosság és kockázat szempontjából osztályozni kell, és szükség esetén – a nélkülözhető, magas kockázatú intézmények esetében – fel kell készülni az ideiglenes bezárásukra.
- Ösztönözni kell az üzleteket, hogy biztosítsanak minden településen házhoz szállítást.
- A közoktatási intézményeknek, egyetemeknek együtt kell működniük a hallgatókkal, a szülőkkel és az oktatókkal, hogy kidolgozzák a leállásokra való felkészüléshez szükséges saját tervüket.
- Biztosítani kell, hogy ha a közösségi közlekedés használata nem tanácsos, a városi közlekedés a különböző városrészek között a vezetni nem képes személyeknek is biztosított legyen. Ehhez megfelelő gyalogos és kerékpáros infrastruktúra szükséges.
A fenti pontok közül soknak jelentős negatív gazdasági hatása van. Az intézkedések következtében számos vállalkozás működése válik bizonytalanná, jelentősen megemelkedik a munkanélküliség. A kormányoknak, városi közgyűléseknek ezért el kell készíteniük egy második intézkedéscsomagot is annak biztosítására, hogy a városi gazdaság egy járvány esetén ne álljon meg teljes mértékben, és a járvány megszűnése után a gazdaság minél hamarabb talpra álljon.
Közösségi távolságtartás szerepe a koronavírus terjedésének csökkentésében
Forrás: Signer Laboratory, statista.com
A digitalizáció szerepe
A járványok elleni védekezésben a digitális infrastruktúra fejlesztése lehet korunk „közegészségügyi reformja”. A digitális infrastruktúra szerepe a járványok elleni védekezésben kettős:
- A nagyobb digitális szolgálatok jelenleg is rendelkeznek azokkal a szükséges képességekkel és okos eszközökkel, hogy érzékeljék és megmondják, ki beteg a környéken. E városi információk alapján pontosabb képet kaphatunk egy járvány terjedéséről, egyéni szinten pedig ezen városi digitális információk alapján hozhatunk napi szintű döntéseket. Új megközelítésbe kell helyezni azoknak a városi adatoknak a körét, amire egy vészhelyzet esetén támaszkodhatunk. Ugyanakkor ennek a digitális megfigyelésnek a veszélyeire többen is felhívják a figyelmet.
- Másrészről a digitális infrastruktúra a gazdaság szempontjából is fontos. Fel kell készülni arra, hogy számos szolgáltatás – a bevásárlástól kezdve, az otthonról végzett munkán, az oktatáson és a közügyek intézésén át, egészen a szórakozásig és a sportolásig – a jövőben a digitális térben fog megvalósulni.
Home office: video chates applikációk letöltése 2020 januárjától 2020 márciusáig
Forrás: PrioriData, statista.com
A megfelelő tanulságok levonása
Vitán felül áll, hogy az egyre inkább globalizált és urbanizált világunk a pandémiák Édenkertjei lehetnének. Ugyanakkor régen – igaz rosszabb közegészségügyi helyzetben – számos világjárvány söpört végig egy alig globalizált, szinte teljesen rurális világban. A járványok kapcsán ezért nem szabad helytelen következtetéseket levonni a városfejlesztéssel kapcsolatosan és eldobni mindent, amitől a városainkban jól érezhetjük magunkat. Nem cél, hogy leépítsük az urbanizáció és globalizáció vívmányait – ehelyett úgy kell alakítani városainkat, hogy ellenállóbbak legyenek a járványokkal szemben. Egy nagyobb világjárvány túlélésének optimális települési formája egy olyan sűrűn lakott, de emberi léptékű városi terület lehet, ahol
- hatékonyan és biztonságosan megvalósíthatók a közösségi távolságtartás feltételei,
- rendelkezésre állnak több területen is „háztól házig” szolgáltatások,
- valamint jól kiépített, terhelhető digitális infrastruktúra áll a városlakók rendelkezésére.
Forrás:
https://www.ft.com/content/19d90308-6858-11ea-a3c9-1fe6fedcca75
https://www.nytimes.com/2020/03/17/world/europe/coronavirus-city-life.html
https://www.strongtowns.org/journal/2020/3/18/pandemics-take-advantage-of-everything-good-in-cities
