Csatold be a biztonsági öved! Vagy talán mégse, hiszen lehet, hogy hamarosan a kocsidnak vagy ideálisabb esetben az érted érkező robotaxinak már nem is lesz szüksége rád a volánnál. Természetesen senkit se akarok arra ösztönözni, hogy a jövőben ne kösse be magát egy önvezető autóban – valószínűleg nem is fog elindulni enélkül. Szóval biztonsági öveket becsatolni, és nézzük meg, hogyan hódítja meg az önvezető technológia a síneket, reptereket és az utcákat. Indulhatunk?
A digitalizáció és az automatizálás egyre több szektorban jelent kihívást és egyben megoldást is a különböző folyamatok menedzselésére, ami alól nem kivétel a közlekedés sem.
Te ültél már önvezető járműben?
Szerinted hány év múlva fogunk eljutni oda, hogy városainkban önvezető autók és robotaxik járják az utakat?
Az első kérdésemre valószínű, hogy igen a válaszod. Ha nem, akkor irány, és utazz egyet a budapesti 4-es metróval. A második kérdésemre pedig, ha pontos választ nem is fogok tudni adni, de jelen blogbejegyzésemben igyekszem bemutatni az önvezető járművek izgalmas, kissé sci-fi világát a vezető nélküli metróktól kezdve a futurisztikus robotaxikig.
Metrók – Az önvezetés úttörői
Mielőtt az „önvezető” járművek fogalma mindenki számára egyre ismertebbé vált volna, a világ néhány metróvonala már rég közvetlen emberi vezetés nélkül működött. A közúti közlekedéssel ellentétben az autonóm vasúti közlekedés már több, mint 40 éve valóság. A világ első vezető nélküli metrója 1983-ban állt üzembe az észak-franciaországi Lille városában.
Ma több, mint hatvan teljesen automatizált metrórendszer működik szerte a világon. Ezeken a vonalakon minden olyan feladatot, amelyet egyébként ember végezne – a vonat indítását, az állomásokon való megállást, az ajtónyitást és az útvonal figyelését – számítógépes rendszer vezérli. Magyarországon 2014. március 28-a óta a budapesti 4-es metró működik önvezető üzemmódban.
Mi ösztönzi a városokat arra, hogy önvezető rendszereket alakítsanak ki? Milyen előnyei vannak a vezető nélküli rendszereknek? Ugyan ezek technológiai, infrastrukturális és karbantartási költsége magasabb, az autonóm vonatok számos előnnyel járnak:
- Az önvezető vonatok növelik az utasok biztonságát – az előre nem látható eseményekre a megfigyelő rendszerek gyorsabban reagálnak, mint az emberek;
- Csökken a várakozási idő, a zsúfoltság – az automatizált működés lehetővé teszi a szerelvények sűrűbb közlekedését, például az önvezető nürnbergi metró kétszer olyan gyakran (100 másodpercenként) tud közlekedni, mint hagyományos működésnél;
- Gyorsabb és energiahatékonyabb – az optimális lassulási és gyorsulási idők kiszámítására a mesterséges intelligenciát használják, lehetővé téve a vonatok pontos indulását és megállását, a hatékonyabb vezetési stílus pedig az energiafogyasztást is csökkenti.
A kötöttpályás közösségi közlekedésben a vezető nélküli rendszerek főként a metrók esetében terjedt el, mivel vonalhálózatuk kevésbé bonyolult, az alagútrendszernek köszönhetően az infrastruktúra zárt, a külső hatások kezelhetők. Az autonóm vasúti közlekedés azonban a felszínen is lehetséges, ugyanakkor itt már számos külső hatással (kereszteződések, nyílt vasútállomások, pályára tévedő állatok) is kell számolni kell.
Autonóm rendszerek a reptereken
A világ nagy repterei, mint városban a városok, kis laboratóriumokként működnek, és tökéletesen megfelelőek arra, hogy olyan smart megoldásokat teszteljenek bennük, mint például az önvezető technológia.
A világ számos nagy nemzetközi repülőterén az utasok terminálok közötti vagy a terminálon belüli szállítására alkalmas önvezető rendszerek, úgynevezett people moverek találhatók. Ezek gyakran más közlekedési rendszerekhez vagy parkolóihoz csatlakoznak, amelyek megkönnyítik a repterek városokkal való összeköttetését.
Ez év tavaszán két olyan város (Madrid és Miami) repterén is jártam, ahol az utasok terminálok közötti biztonságos utaztatását önvezető kis vonatokkal végzik.
Az Adolfo Suárez Madrid-Barajas repülőtér people movere Spanyolország első és Európa leghosszabb ilyen rendszere, amely 2006 elején kezdte meg az utasok szállítását az új terminál (T4) és annak szatellit terminálja (T4S) között. A két, egymástól két kilométeres távolságra lévő terminál között az utasok számára a földalatti people mover rendszer az egyetlen közlekedési mód. A rendszerrel óránként 13 000 utast szállítása oldható meg.
A madridi repülőtéren várakozva az „embermozgatóra”
A Miami nemzetközi reptéren három people mover rendszer üzemel, a MIA Mover, a Skytrain és a MIA e Train, amelyek közül szerencsém volt kettőt is kipróbálni:
- A MIA Mover 2011 szeptemberétől szolgál a reptéri utasok gyors szállítására a reptér fő terminálja és a Miami Intermodal Center között. A közel 2 kilométeres útvonalat körülbelül 3 perc alatt teszi meg.
- A 2010 szeptemberétől üzemelő Skytrain a 2007-ben kezdődött repülőtér bővítési projekt részeként épült, amely keretében egy új, egy mérföld hosszú terminált építettek. Az épület hosszából adódóan a megépített Skytrain – a reptér D terminálján belül, négy állomást 1,12 km-es távolságban összekötve – az utasok szállítását és a gyaloglási idők csökkentését szolgálja. A rendszer naponta akár 40 000 utast szállítására is képes.
Videó a Skytrainről és Skytrainből (Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=T3y2NABRjkM)
Waymo, a robotaxik alfája és omegája
Ha önvezető autókról van szó, akkor nem kerülhetjük meg, hogy ne beszéljünk a Google önvezető projektjéből született Waymoról. A Waymo története 15 éve indult el, amelynek legfontosabb mérföldkövei idáig az alábbiak voltak.
A Waymo 15 éve (Forrás: Waymo)
A Waymo négy konkrét üzleti felhasználási területet jelölt ki autonóm technológiájához, amelyek a robotaxik, a városi közösségi közlekedés, a személygépkocsik, valamint a teherszállítás és logisztika.
A Waymot korábban csak újságírók, mérnökök és válogatott tesztalanyok vagy celebritások tesztelhették, ugyanakkor 2020 óta „waymozni” olyan egyszerű, mint taxit hívni: letöltöd a Waymo One alkalmazást, beírod a hitelkártya adataid, és megrendeled az utazást. Csupán jó helyen kell lenned, hiszen a Waymo jelenleg még csak Phoenixben, San Franciscóban és Los Angelesben működtet robotaxikat.
Waymo Phoenixben (Forrás: Waymo)
Innováció a szomszédunkban, a horvátok robotaxija
Novemberben a GINEVRA projekt keretében egy partnertalálkozó részeként egy gyárlátogatáson vettem részt a Rimac Automobili Zágráb melletti Sveta Nedelja-i központjában. A 2009-ben alapított Rimac Automobili idáig a gyönyörű dizájnú és villámgyors elektromos sportautóiról volt ismert, azonban a jövőben a tőle megszokott szépséget, kényelmet és innovációt a városi közlekedésbe kívánja elhozni. A vállalat négy év tesztelés után, 2024 júniusában jelentette be a Verne robotaxi koncepcióját. A Verne, nevével Jules Verne előtt tisztelegve, a városi környezetben működő robotaxik egyik új márkája kíván lenni.
A Verne nemcsak egy önvezető autó, hanem egy teljesen egyedülálló élmény. A jármű a navigációhoz a LIDAR technológiát és a számítógépes látást használja. A kétszemélyes autóból teljesen hiányoznak az utasok bármilyen vezetési hozzájárulását biztosító eszközök. A Verne a szolgáltatását, amit egy telefonos alkalmazás segítségével lehet majd igénybe venni, 2026-ban 500 járművel tervezik elindítani Zágrábban, majd 2027-ben az Egyesült Királyságban kívánnak tovább terjeszkedni.
Verne, a Rimac robotaxija
Az előttünk és az önvezető járművek előtt álló út
A blogbejegyzésem bevezetőjében két kérdést tettem fel, amiből az elsőre te tudod a választ, a második kérdésre pedig pontos választ nem lehet adni, ugyanakkor egy biztos: az önvezető technológia készen van, és a világ egyes városaiban mindez már valóság is.
Az autonóm járművek, különösen az önvezető autók, széleskörű alkalmazásához, ugyanakkor a városainkat és társadalmunkat kell a technológia befogadására alkalmassá tenni. A szabályozás még kialakulóban van, és az önvezető autók iránti bizalom sem teljes.
Vajon az AI kezelni tudja az emberek kiszámíthatatlanságát?
Hogyan fognak a járművek szélsőséges időjárás esetén működni?
Ezekre a kérdésekre a mérnökök és döntéshozók lázasan keresik a választ, és ki tudja, lehet, hogy 2026-ban csupán Zágrábig kell elutazni, hogy bepattanj egy robotaxiba. Szóval, amikor legközelebb egy önvezető metróra, egy reptér people moverére szállsz, vagy olyan szerencsés vagy, hogy Waymot hívsz, jusson eszedbe, hogy te már a jövőben élsz!
Ha nézegetnél szép autókat, vagy többet szeretnél megtudni a Waymoról és a GINEVRA projektről, akkor kattints az alábbi linkekre:
Waymo - Self-Driving Cars - Autonomous Vehicles - Ride-Hail
GINEVRA – Introducing transformative innovations safely (interreg-central.eu)
