A Társadalmi innováció, mint fogalom magyarországi „meghonosításában” jelentős szerepe van a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratóriumnak (továbbiakban TINLAB). A labor szerteágazó feladatai között szerepel az un. tematikus fórumok működtetése is. 2024. május 22-én rendeztük meg „Helyi fejlesztések, jó kormányzás” tematikus fórumának következő alkalmát.

Ezeken a találkozókon mindig több témával foglalkozunk, melyek között társadalmi innováció témakörében jó gyakorlatok és különböző kutatási témák is megjelennek. A májusi fórumon is több területet jártunk körben, egy helyi társadalmi innovációtól kezdve a GINEVRA projekt bemutatásán keresztül a részvételi tervezés jó gyakorlataival is foglalkoztunk.

Forrás: TINLAB

A TINLAB keretében kísérleti fejlesztések is megvalósulnak, amelyek közül most a felirom.hu – kistermelői applikációt mutattuk be. A téma előadója Nemes Gusztáv, a kísérleti fejlesztés egyik lebonyolítója volt. A fejlesztés a kistermelők alternatív ellátási rendszerhez való csatlakozását segíti. A megvalósítás 5-6 évvel ezelőtt kezdődött, ahol az Ezt VEDD során a kistermelők munkáját és értékesítését segítő megoldásokat, szervezeti, és informatikai megoldásokat keresték. A projektet az Európai Innovációs Partnerségi Program támogatta. 2021 óta a Rural Bt. irányítja a programot, balatonfelvidéki kistermelők és a Közgazdaságtudományi Intézet munkatársainak részvételével. Interjúk, műhelymunkák, résztvevő megfigyelés révén tárták fel a kistermelők legfőbb problémáit. Két meghatározó terület rajzolódott ki, ahol lehetne őket segíteni. Az első az ellenőrzésekhez kapcsolódó adminisztratív terhek enyhítése, melyhez kapcsolódóan elindították a felirom.hu applikáció fejlesztését, amely nagy segítséget nyújt a termeléshez, értékesítéshez kapcsolódó kötelező adatgyűjtésben és az üzleti tervezésben egyaránt. A másik terület az üzleti, vállalkozási stratégia építéséhez, és az értékesítéshez kapcsolódó egyes tudások és képességek hiánya volt, melyek enyhítésére tudásnapokat, tréningeket szerveztek, továbbá kistermelői jó gyakorlatokat bemutató videókat forgattak.

A kisfilm itt tekinthető meg: 

Maga a projekt egy hosszú folyamat, a TINLAB keretében csak a béta tesztelő verzió előállítását célozták meg.

FELÍROM - a kistermelői okosfüzet (felirom.hu)

• könnyen kezelhető, könnyen értelmezhető felület
• mobilos applikáció is van hozzá a könnyebb és gyorsabb adatbevitel érdekében
• üzleti tervezéshez is fel lehet használni

A felirom.hu appon keresztül bevihető adatok, melyek segítik a termelőket: milyen terméket állítanak elő, milyen alapanyagokból, mennyi a bekerülési ár, mennyi a kalkulált eladási ár, értékesítések naplózása stb...

Az applikációban további lehetőségek is rejlenek, mint például a bevásárlóközösségek, helyi termelői piacok külön lekérdezést is csinálhatnak, ha mindenki használja a programot. Ez a funkció elősegíti a rövid ellátási lánc hatékonyabb működtetését. A program később akár sajtkészítőknek, vagy méhészeknek is elérhető lehet.

Részletesebb információ: https://ruralbt.hu/

Második témánk szintén a helyi közösségekkel foglalkozott, csak más kontextusban: Részvételi tervezés – A helyi közösség bevonásának módszerei, előnyei és jó gyakorlatai. A téma előadója Komádi Mónika, MEGAKOM Kft.-től.

A részvételi tervezés kérdését boncolgattunk, hogy mit is takar a fogalom: a közösség részvételén és korai bevonásán alapuló munkafolyamat, amely a konkrét tervezési folyamattal együtt zajlik. Meg kell állapítanunk, hogy a településfejlesztési stratégiák során alkalmazandó kötelező társadalmi konzultáció, partnerség nem tekinthető valódi részvételi tervezésnek, hiszen általában csak arra koncentrálnak, hogy ezek az előírások valahogy teljesítettek legyenek.

A Részvételi tervezés alapvető kérdéseit is végig beszéltük a fórumon, melyek az alábbiak voltak:

• Kik az érdekeltek a tervezésben?
  • Minden olyan egyén, akit valamilyen szinten befolyásol az adott program,
  • pl.: önkormányzat, tanácsadók, KKV-k, nagyvállalatok.

• Az is egy fontos kérdés, hogy miért akarjuk bevonni őket a folyamatba?
  • hiszen a tudás és tapasztalat szélesebb köre meg tud így jelenni,
  • szükségletek és adottságok megértése könnyebb,
  • több és jobb ötlet jelenhet meg,
  • járulékos erőforrások mozgósítása könnyebben meg tud történni,
  • elkötelezettség tapasztalható a kezdetektől,
  • és nem utolsósorban korlátozott ellenállás tapasztalható a megvalósítás során.

• A részvételi tervezésbe történő bevonás szintjei is eltérőek lehetnek

Forrás: TINLAB

Az előadásban foglalkozott az elemzés kérdésével is, megtörténik az érdekeltek azonosítása (Kit érint? Ki tudja befolyásolni? Ki a fő döntéshozó? Ki érintett már az ügyben? Kinek (nem) érdeke a siker? stb.) és ezen szereplők jellemzése, valamint az érdekeltek érintettségének részletes elemzése is.

Ezt követően azt is meg kell vizsgálni, hogy milyen eszközökkel vonhatók be? Mi az, amit tudunk nekik nyújtani a részvételi tervezési folyamatban? Például: szakmai fejlődés, befolyás, pénz, inspiráció, tanulás, lehetőség a kreativitásra, problémáik megoldása, kapcsolatépítés stb.

Mónika az előadásában az elméleti bevezető után jó gyakorlatokat is bemutatott. A jó gyakorlatoknál fontos „szempont”, hogy megvizsgáljuk számunkra melyik lesz a megfelelő: korlátozott létszámmal dolgozunk vs. széleskörű elérést szeretnénk / személyes vs. online legyen a formája / hiperlokális vs. globális szinten gondolkodunk.

Nézzünk meg a 12 jó gyakorlatot!

1. kérdőíves felmérés:

Hasznos az alábbi területek vizsgálatakor: helyi kötődés alapja, jövőkép megalkotása, települési elégedettséget befolyásoló tényezők meghatározása, problémák feltárása, városi infrastruktúra és szolgáltatások igénybevétele és értékelése, lehetséges beavatkozások azonosítása és rangsorolása stb.

Általában kipipálandó feladatnak tekintenek rá, azonban reprezentativitás esetén releváns információkat kaphatunk belőle. Minden esetben szükséges beépíteni a levont tanulságokat, ezáltal biztosítva a visszacsatolást.

2. (fél)formális egyeztetési keretek

Általában:

• témához kötött (pl. idősügyi tanács, környezetvédelmi kerekasztal)
• programhoz/projekthez kötött (pl. LEADER HACS-ok, szociális városrehabilitációs támogató csoport)
• területi alapon szervezett (pl. vármegyei helyi termék fórum, szomszédsági csoportok)

Mindig nehéz kérdés, hogy a részvétel, hogyan legyen érdekes és vonzó, a kezdeti lelkesedés után ne csökkenjen a résztvevők száma. Figyeljünk arra, hogy ezek a találkozások eszközök a cél eléréséhez, fontos, hogy változatos módszereket alkalmazzunk, legyen lehetőség a párbeszédre és az egymástól tanulásra, és az üzeneteinket röviden és egyszerűen fogalmazzuk meg.

3. Kihívások azonosításának egyik legjobb módja a Problématérkép, mely vizuális módon jól ábrázolja az adott település problémáit.

4. Közösségi térkép: Maptionnaire

Ez a módszer előfizetéses alapon működik, pl.: köztér felújításánál a különböző funkciók elhelyezéséről megkérdezi a lakosokat, akik ezáltal bele tudnak szólni a folyamatokba.

5. Workshop helyett Walkshop

A település lakói közös séta közben közösen gondolkodnak, ezzel az identitásukat erősítik.

Forrás: TINLAB

6. Utcaszintű AUDIT

Lényege:

• komplexebb, mint a walkshop, itt már konkrét problémafeltárás történik
• szakemberekkel, lakossággal közösen dokumentálás, problémák azonosítása, majd workshop keretében megoldások keresése
• közös tervezés

7. Közösségi költségvetés

Az önkormányzat költségvetéséből bizonyos összeg felhasználására a város lakói tehetnek javaslatot. A folyamat: ötletelés, ötletek szakmai értékelése, lakosság bevonásával szavazás és megvalósítás. 

8. Beavatkozások rangsorolása: Projektpiac

A projektek rangsorolása költség, és egyéni preferenciák alapján, ezzel meghatározva a közösség számára legfontosabb projekteket.

9. Ötletverseny: Hackathon

• általában 24 órás intenzív részvétel, de lehet 48 órás is,
• egy meghatározott városfejlesztési kihívás,
• csapatok ötleteinek kidolgozása,
• szakmai mentor segítsége végig a folyamat alatt,
• záróprezentációban mutatják be a csapatok a megoldásaikat,
• zsűrizés és díjazás,
• meglehetősen időigényes, és komoly előkészítést igénylő módszer.

10. Beszélgessünk: My City Talks

• 2017-ben indult útjára - Deutschland spricht,
• lehetőség van a gondolatok megosztására, közös nevező megtalálásával,
• cél a polarizáció csökkentése és az empátia növelése.

11. POP-UP városfejlesztés

• nagyobb volumenű városfejlesztési projektek kicsiben való tesztelése pl.: kerékpársáv kialakítása előtt mozdítható, eltávolítható eszközökkel tesztelés,
• lakossági visszajelzések figyelembevétele,
• folyamatok kommunikáció,
• stakeholderek azonosítása.

Lépései: helyszín kiválasztása à a helyszín és probléma értékelése à tervezés és előkészületek à megvalósítás és értékelés à alkalmazás és elterjesztés.

12. CLLD – közösségvezérelt helyi fejlesztés

TOP-os program volt 2014-2020 között, 96 település részvételével, 2865 közösségfejlesztési projekt valósult meg 36,85 milliárd Ft-os keretösszeggel.

Lépései:

• partnerség kialakítása: önkormányzat, helyi vállalkozások, helyi civil szervezetek
• stratégia: Helyi Közösségfejlesztési Stratégia megalkotása
• pályázati rendszer: helyi szintű pályázati rendszer kialakítása, helyi kedvezményezettek pályázatai, helyi projektek megvalósítása

A fórum utolsó előadója Lupó Nikoletta a MEGAKOM Kft.-től, aki nagyon érdekes és különleges témával érkezett hozzánk. Az előadása címe: Az önvezető autók ”kormányzása” – avagy miről szól a GINEVRA projekt

A technológiai fejlődés jelentős hatással van a városfejlesztésre és átalakítja a városi életet – lehetnek pozitív következményei (egy élhetőbb és okos város), de okozhat komoly társadalmi és gazdasági problémákat is. Az önkormányzatoknak nagy szerepe van abban, hogy az ilyen innovációkat a városok javára fordítsa, biztosítva a fenntartható jövőjüket. Az önvezető autó technológia tökéletes példa: jelenleg is fejlesztés alatt áll, de részben már valóság… és a legtöbb város nincs a fogadására felkészülve.

A GINEVRA célja a kis és közepes méretű közép-európai városok intézményi kapacitásának erősítése az integrált területfejlesztést jelentősen befolyásoló transzformatív innovációk felelős, többszintű kormányzásában. A projekt az önvezető autók biztonságos és fenntartható városi bevezetésének példáján keresztül alapozza meg a technológiai kihívások összehangolt irányítását.

Az első tematikus munkacsomag (WP1) a szükséges háttérismeretek összegyűjtésével és disszeminálásával kezdődik a felelősségteljes innováció, a többszintű kormányzás, a participatív tervezés és az önvezető autó technológia témájában

A projekt fókusza a felelősségteljes kormányzás köré épül. Mely csak egy jól körülhatárolt keretrendszer mentén tud megvalósulni:

Forrás: TINLAB

Az önvezető járművek közösségi közlekedésbe való integrálása:

• klímacélok elérése érdekében szükséges lenne,
• forgalmat hosszútávon így lehetne csökkenteni,
• technológiai fejlesztést indukálná.

Szeptembertől a projekt második szakasza is elkezdődik, az önvezető járművek közösségi közlekedési rendszerbe való integrálásához: 3 városban (Bad Schönborn, Cesena, Varazdin) konkrét tesztelések indulnak kijelölt szakaszokon.

A mostani fórumon akár technológiai, akár társadalmi innovációról, akár részvételi tervezésről volt szó, mindegyik középpontjában a település lakója, lakossága állt; hiszen minden innováció azért valósul meg, hogy a társadalmi jólét és jóllét erősödjön, valamint a helyi közösségek sikeres „működését” is csak a lakosok tudják biztosítani, ezt pedig elő tudjuk segíteni a részvételi tervezés különféle módszereivel.  

A Helyi fejlesztések, jó kormányzás következő fórumai időpontjáról és témáiról itt tájékozódhatnak: https://harfaalapitvany.hu/