ADÓZÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK 

• Július 1-től 15,5 %-ra csökken a szociális hozzájárulási adó.
• A munkáltatók május 1-jétől egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnek a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalók után.
• Az online kasszát használó kereskedők 2021. január 1-től kötelesek biztosítani a kártyás fizetés használatát.
• A rozsdaövezetekben épülő új lakások építésére és bérbeadására 5 %-os áfakulcs lesz.

MUNKAJOG, FOGLALKOZTATÁS 

A Kormány általi munkabér átvállalás feltételei

A csökkentett munkaidőben, azaz a veszélyhelyzet kihirdetését (2020.03.11. 16:00) követően módosításra kerülő munkaszerződés szerint háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét elérő, de a hetven százalékát meg nem haladó részmunkaidő, de legalább napi 4 órában foglalkoztatott munkavállalók alapbéréhez az alábbi – köztehermentes - támogatás kérelmezhető. A támogatásra való jogosultság egyik feltétele tehát, hogy a munkaidő –a veszélyhelyzetre tekintettel – legalább 30%, de legfeljebb 50%-ban csökkenjen.

A támogatás mértéke

2020.03.11. napja szerinti esedékességgel megállapított havi nettó távolléti díj összegének a 30%, 40% vagy 50%-ban kieső munkaidőre járó arányos részének 70 %-a. A maximálisan figyelembe vehető nettó távolléti díj összege legfeljebb a kérelem benyújtásakor hatályos nettó kötelező legkisebb munkabér (minimálbér havi 107.065, Ft.) kétszerese lehet.

Példa

Általános teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló munkaideje 50%-al „csökken”, és a csökkentés előtt bruttó havi 400.000,- Ft. (nettó 266.000,- Ft.) volt a munkabére:

Mivel 50%-al csökkent a munkaidő, így 50%-al (nettó 133.000,- Ft-al) csökkentette a munkáltató a munkabért. A kieső nettó 133.000,- Ft. munkabérre 70% állami támogatás igényelhető, de figyelembe kell venni a fenti nettó 107.000,- Ft-os plafont is, azaz csak annak 70%-áig kérelmezhető a támogatás 75.000,- Ft. összegben.

Ehhez számítandó még a kieső munkaidő 30%-ára (jelen esetben heti 6 óra) egyéni fejlesztés céljából való munkavégzés alóli mentesülésre járó munkabér is, azzal, hogy a támogatással együtt a munkabér összege a támogatás időtartama alatt el kell, hogy érje a munkavállaló „eredeti”, 2020.03.11-i hatállyal számított távolléti díját

    Átvállalás feltételei

A támogatás feltételei A munkavállaló és a munkaadó vállalja, hogy csökkentett munkaidőben, és a csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben állapodnak meg legalább a támogatás időtartamára.

A munkavállaló továbbá vállalja

·         a csökkentett munkaidőben történő munkavégzést, és

·         hogy ha esetlegesen újabb munkaviszonyt létesítene, az később nem akadályozza abban, hogy az eredeti munkaidőben folytassa a munkavégzést,

·         hogy az egyéni fejlesztési időben a munkaadó rendelkezésére áll.  Az egyéni fejlesztési idő a kieső munkaidő 30%-a, amikor a munkavállalónak a munkaköréhez vagy a munkáltató tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztésben kell részt vennie, ill. azt folytatnia.

A munkaadó vállalja,

·         a kérelem benyújtásának napján meglévő statisztikai állományi létszámot a támogatás időtartamára, valamint további egy hónapig fenntartja

·         a támogatás ideje alatt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés elrendelésére nem kerül sor, és

·         a támogatás feltételeit vagy a csökkentett munkaidő időtartamát érintő változást két munkanapon belül bejelenti a kormányhivatalnak,

·         a támogatással együtt a munkabér összege a támogatás időtartama alatt eléri a munkavállaló „eredeti”, 2020.03.11. napján hatályos távolléti díját, e) az egyéni fejlesztési időre munkabért fizet.

    Kizáró okok

Csak olyan  munkáltatóra vonatkozik, aki  rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkezik, és nem áll jogerősen elrendelt végelszámolás, felszámolás alatt, jogerősen csődeljárást ellene nem rendeltek el, vagy egyéb megszüntetésére irányuló eljárás nincs folyamatban ellene.

     Igénylése

•         A munkavállaló

-          ugyanazon munkaviszonya kapcsán nem részesül részmunkaidőben történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb támogatásban,

-          a munkaadóval legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától munkaviszonyban áll, és

-          nem tölti a felmondási idejét,

•         A munkaadó

-          a kérelmet benyújtó munkavállalót csökkentett munkaidőben foglalkoztatja a munkavállalói létszám csökkentésének megelőzése érdekében,

-          a támogatás iránti kérelmében bemutatja a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást megalapozó gazdasági körülményeit, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését, a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedését,

-          az előző ponttal összefüggésben munkavégzés átütemezésére nyitva álló munkaidő-beosztási lehetőségeket a kérelem benyújtásáig kimerítette,

-          legalább hat hónapja működik, és

-          a vele együttes kérelmet benyújtó munkavállaló vonatkozásában a kérelem benyújtásakor nem részesül munkahelyteremtő, vagy munkahelymegőrzés támogatásban, vagy kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásában,

-          Továbbá a munkaidőkeret lejárt vagy lezárásra került.

    Igénylés menete

·         A munkavállaló és a munkáltató közös kérelmet terjeszt elő;

·         Csatolandó a munkaszerződés módosítás;

·         A kérelmet a veszélyhelyzet alatt vagy annak megszűnését követő 1 hónapon belül lehet benyújtani;

·         A munkáltató köteles bemutatni, hogy a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás gazdasági indoka a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll, és hitelt érdemlő módon alátámasztja, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenyégével összefüggő nemzetgazdasági érdek.

·         A kérelem a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett erre rendszeresített formanyomtatványon, elektronikus úton nyújtandó be;

·         A kérelmet az illetékes kormányhivatalhoz (megyei, fővárosi) kell benyújtani, amely egyfokú eljárásban 8 munkanapon belül dönt a kérelemről;

·         Elutasítás esetén fellebbezésnek és bírósági útnak nincs helye, de még egyszer benyújtható a kérelem.

·         Megszűnik a támogatás, ha a munkavállaó munkaviszonya megszűnik.

    Nem igényelhető

A munkaszerződéstől egyoldalú munkáltatói döntéssel elrendelt, eltérő munkavégzési helyen (pl. home office / távmunka), munkakörben, vagy munkáltatónál történő munkavégzéshez, valamint, munkaerő-kölcsönzés esetén.

    Hatálya

A Rendelet 2020.04.16-tól hatályos.

    Módosított munkajogi szabályok

A veszélyhelyzetre tekintettel a munkáltató egyoldalúan legfeljebb 24 havi munkaidő keretet rendelhet el, amelynek hatályát a veszélyhelyzet esetlegesen annak időtartama alatt történő megszűnése nem érinti;

A napi munkaidő legrövidebb és leghosszabb mértékére vonatkozó Mt. előírástól eltérni nem lehet, és ugyanez vonatkozik a napi és heti pihenőidő, továbbá a heti pihenőnapra vonatkozó szabályokra

A fenti szabályoktól eltérő kollektív szerződéses rendelkezéseket e rendelet hatályának tartama alatt alkalmazni nem lehet.

Kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásáról

  Alanya

Támogatást nyújt a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 3. § 15. pontja szerinti kutató-fejlesztőt (a továbbiakban: munkavállaló) foglalkoztató - kivéve költségvetési szerv - munkáltató (a továbbiakban: munkáltató) kérelmére. A támogatás a XLVII. Gazdaságvédelmi Alap fejezet 2. Nemzeti Foglalkoztatási Alap címből nyújtható. Visszanem térítendő támogatás.

   Határidő

Támogatás nyújtásáról legkésőbb 2020. december 31-ig hozható döntés.

 A munkavállaló

·         ugyanazon munkaviszonya kapcsán nem részesül egyéb foglalkoztatást elősegítő támogatásban,

·         a munkáltatóval legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától kutató-fejlesztőként munkaviszonyban áll, és

·         nem tölti a felmondási idejét,

A munkáltató

·          a támogatás iránti kérelmében bemutatja a kérelmét megalapozó gazdasági körülményeit, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését, a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedését,

·          kérelemben nevesített munkavállalója ugyanazon munkaviszonya kapcsán nem részesül a kérelem benyújtásakor csökkentett munkaidős foglalkoztatási támogatásban,

·         a kérelem benyújtásakor a kérelemben foglalt munkavállaló tekintetében nem részesül munkahelyteremtő vagy munkahelymegőrzés támogatásban, és

·         a kérelem benyújtásakor legalább 6 hónapja működik,

·         ha a kérelmet a munkáltató a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétettek szerint nyújtja be.

  Időtartama

A támogatás időtartama a támogatási kérelem benyújtását követően legfeljebb három hónap.

  Támogatás mértéke

A támogatás havi összege munkavállalónként nem haladhatja meg a 318 920 forintot.

Ez akkor igényelhető, ha a bruttó munkabére 670 000 forint vagy több. Amennyiben kevesebb ott arányosítani kell.

  A munkáltató a támogatás igénybevételekor vállalja hogy:

·         megtartja a kérelem kormányhivatalhoz történő benyújtását megelőző hónapban meglévő átlagos statisztikai állományi létszámát,

·         a munkavállalót legalább a támogatás időtartamával megegyező időtartamig tovább foglalkoztatja,

·          a munkavállaló veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti munkabérét nem csökkenti a támogatás és tovább foglalkoztatás időtartama alatt,

·          vállalja, hogy az együttműködési és tájékoztatási kötelezettségén belül a támogatás feltételeit érintő változást két munkanapon belül bejelenti a kormányhivatalnak.

  Kizáró okok

Csak olyan  munkáltatóra vonatkozik, aki  rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkezik, és nem áll jogerősen elrendelt végelszámolás, felszámolás alatt, jogerősen csődeljárást ellene nem rendeltek el, vagy egyéb megszüntetésére irányuló eljárás nincs folyamatban ellene.

  Meg kell szüntetni a támogatást

·         ha a munkáltató kéri,

·         ha a munkavállaló

-          munkaviszonya megszűnik,

-           ugyanazon munkaviszony vonatkozásában csökkentett munkaidős foglalkoztatási támogatásban részesül,

-           nem minősül kutató-fejlesztőnek,

·         ha a munkáltató az e rendelet szerinti

-           támogatással összefüggően valamely kötelezettségének nem tesz eleget,

-           támogatással érintett munkavállalójának a veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti munkabérét csökkenti,

-          támogatással érintett munkavállalójára tekintettel munkahelyteremtő vagy munkahelymegőrzés támogatásban részesül,

·          ha a támogatás e rendeletben meghatározott feltételek hiányában nem lett volna megállapítható.

  Megszűnése

Amennyiben a szerződésekben vállaltaknak nem tesz eleget a támogatást igénybe vevő egy összegben köteles azt visszafizetni. Csak abban az esetben mentesül a munkáltató a visszafizetési kötelezettség alól, ha igazolja, hogy a munkaviszony azonnali hatállyal a próbaidő alatt, a munkáltató azonnali hatályú felmondása, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, vagy a munkavállaló felmondása következtében szűnt meg, vagy a támogatott idővel megegyező idővel továbbfoglalkoztatja.

  Támogatás odaítélése

Megyei vagy főváros kormányhivatal bírálja el 8 napon belül. Fellebbezésnek nincs helye, de még egyszer beadható a kérelem.

Jogi személyek és nem jogi személyek működése

Döntéshozatal

A veszélyhelyzetre tekintettel a jogi személy döntéshozó szervének ülése főszabály szerint nem tartható meg olyan módon, hogy az a tag személyes részvételét igényelje.

Alternatív döntéshozatali formák

Ülések tartása elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével

Határozathozatal ülés tartása nélkül (ha törvényi előírás ezt nem zárja ki)

Fontos, hogy amennyiben a létesítő okirat a fenti döntéshozatali formákat nem teszi lehetővé, a lebonyolításukkal kapcsolatos szabályoknak a megállapítására és a tagokkal való közlésére a jogi személy ügyvezetése jogosult.

Az egyes határozathozatali módokra vonatkozó speciális szabályok

Elektronikus hírközlő eszköz útján való jelenlét esetén:

•         Meg kell határozni az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket és informatikai alkalmazásokat; és

•         Ha a jogi személy ügyvezetése a tagokat (képviselőiket) személyesen nem ismeri, meg kell határozni a személyazonosság igazolásának módját.

Ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén:

•         A szavazat megküldésére legalább 15 napot kell biztosítani;

•         A tag a döntéshozó szerv ülésének összehívását vagy az elektronikus hírközlő eszköz útján való megtartását nem kezdeményezheti;

•         A szavazat akkor érvényes, ha abból egyértelműen megállapítható a tag személye, a szavazásra bocsátott határozattervezet megjelölése, és az arra adott szavazat; és

•         A tag a szavazatát elektronikus írásbeli jognyilatkozat formájában is megküldheti (lsd. Jognyilatkozatok).

Az ügyvezetés döntési jogkörei

Ha nem biztosítható az előbbiek szerint a döntéshozó szerv határozatképessége, az ügyvezető dönt:

-           beszámoló elfogadásáról;

-          az adózott eredmény felhasználásáról; és

-          a döntéshozó szerv hatáskörbe tartozó, a jogi személy törvényes működésének fenntartásához, a veszélyhelyzet miatt kialakult helyzet kezeléséhez szükséges, valamint az észszerű és felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben.

Fontos, hogy az ügyvezető ilyen döntést csak akkor hozhat, ha a szavazatok 25%-át meghaladó részesedéssel rendelkező tagok előzetes írásbeli véleményükben legalább a szavazatok 51%-át elérő mértékben nem tiltakoznak, vagy – ha van ilyen – a többségi befolyással vagy minősített többséggel rendelkező az előzetes írásbeli véleményében a határozati javaslattal szemben nem tiltakozik.

     A döntéshozatal korlátai

A veszélyhelyzetre tekintettel sem dönthet azonban az ügyvezetés az alábbi ügyekben:

•         A létesítő okiratát módosításáról (kivéve, ha arra a veszélyhelyzet ideje alatt hatályba lépő jogszabály rendelkezése alapján van szükség);

•         A jogi személy jogutód nélküli megszűnéséről;

•         A jogi személy átalakulásáról, egyesüléséről vagy szétválásáról;

•         Korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság esetén a jegyzett tőke leszállításáról;

•         Pótbefizetésről, egyéb tőkepótlásról (csak szűk körben).

     Utólagos határozathozatal

A veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli ülésen a döntéshozó szerv az alábbi ügyekben köteles dönteni.

A beszámoló elfogadásáról, az adózott eredmény felhasználásáról, valamint a döntéshozó szerv hatáskörbe tartozó, a jogi személy törvényes működésének fenntartásához, a veszélyhelyzet miatt kialakult helyzet kezeléséhez szükséges, illetve az észszerű és felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben hozott ügyvezetői döntések jóváhagyásáról, megváltoztatásáról;

A veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli ülésen a döntéshozó szerv az alábbi ügyekben köteles dönteni.

•         Korlátolt felelősségű társaság és zártkörűen működő részvénytársaság esetén a szükséges intézkedések meghozatala tárgyában, amennyiben a saját tőke a törvényben meghatározott mérték alá csökken, fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet áll fenn, vagy a társaság vagyona a tartozásait nem fedezi.

•         A törzstőke, illetve alaptőke kötelező leszállításával, illetve ezek meghiúsulásával kapcsolatos ügyekben.

4.      Testületi szervek döntéshozatala

•         Azonosítást lehetővé tevő elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével

•         Egyéb személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz útján

•         Írásbeli döntéshozatal útján (Az e-mail is írásbeli formának minősül)

Ha a veszélyhelyzet ideje alatt a testület tagjainak létszáma az előírt szám alá csökken, vagy a tag az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány miatt egyébként nem tud eljárni, a többi tag jogosult a határozathozatalra.

Jognyilatkozatok

A jogi személy szervei az írásbeli jognyilatkozatokat e-mailen keresztül is megküldhetik a tagok részére, amennyiben azokat:

•         minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással; vagy

•         elektronikus bélyegzővel; ennek hiányában

•         azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesíti.

A tagok jognyilatkozatai

Természetes személy tag elektronikus aláírásra nem köteles, azonban a jognyilatkozatnak a tag azonosíthatóságához szükséges adatokat tartalmaznia kell. Ha a tag jogi személy, jognyilatkozatát

•         minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással, ennek hiányában

•         azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással való hitelesítéssel kell aláírni.

Amennyiben a fenti feltételeknek az üzenet eleget tesz, az e-mailen keresztül küldött nyilatkozat is elektronikus írásbeli jognyilatkozatnak minősül.

     Nyilvánosan működő részvénytársaságok

Nyilvánosan működő részvénytársaság esetén nem alkalmazandók az alternatív döntéshozatali módokra vonatkozó, valamint az ügyvezető döntésének előzetes véleményezésével előbbiekben hivatkozott szabályok.

·         Az ügyvezetés döntési jogköre

Ha azokat nem tették még közzé, az éves közgyűlés meghívóját a közgyűlést megelőzően legalább 21 nappal, valamint a napirenden szereplő ügyekkel kapcsolatos előterjesztéseket, az azokra vonatkozó felügyelőbizottsági jelentéseket, a határozati javaslatokat a közgyűlést megelőzően legalább 8 nappal kell közzétenni. Az ügyvezetés a közzétett napirenden szereplő kérdésekben, továbbá a beszámoló elfogadásáról, az adózott eredmény felhasználásáról és a döntéshozó szerv hatáskörbe tartozó, a jogi személy törvényes működésének fenntartásához, a veszélyhelyzet miatt kialakult helyzet kezeléséhez szükséges, valamint az észszerű és felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben is jogosult dönteni. Az ügyvezetés az üzleti év mérlegfordulónapját követő negyedik hónap végéig köteles a beszámolóról határozni.

·         Osztalékfizetés

Ha a közgyűlés összehívását a részvényesek a kezdeményezték, az osztalék kifizetésére csak azt követően kerülhet sor, ha a beszámolót és az osztalék kifizetését a közgyűlés utólagosan jóváhagyta.

·         Határozatok utólagos jóváhagyása

A veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napos jogvesztő határidőn belül a részvényesek kérhetik a közgyűlés összehívását a határozatok utólagos jóváhagyása céljából. Az alapszabály módosítása a közgyűlés napját követően hatályát veszti, ha azt a közgyűlés utólagosan nem hagyja jóvá.

CSALÁDVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK

Nyugdíj

Visszaépítésre kerül a 13. havi nyugdíj olyan formában, hogy 2021. januárjától 2024. januárjáig a lépcsőzetesen emelkedik. 2021-ben ¼-ed, 2022-ben ½-ed, 2023-ban ¾-ed, 2024-ben teljes havi plusz nyugdíjat folyósítanak.

ÁLTALÁNOS TÁRSADALMI INTÉZKEDÉSEK

Nyelvvizsga

A veszélyhelyzet miatt meg nem tartott nyelvvizsgák árát, ha a résztvevő kéri visszafizetik, vagy online megtartják.

Felvételi

Egyetemi felvételi eljárás során a személyes találkozók elkerülése érdekében az alkalmassági felvételik elmaradnak azok erőnléti alkalmasság esetén testnevelés tantárgy évvégi jegye számít. Egészségügyi alkalmassági esetén kórtörténet elküldésével. Pszichológiai alkalmasság esetén online kérdőív kitöltése alapján történik.

Kijárási korlátozás

A Kormány újabb egy hétre meghosszabbítja szombattól a kijárási korlátozásokat, az önkormányzatok ezen a hétvégén is jogosultságot kapnak arra, hogy saját hatáskörben szigorítsanak a kijárási szabályokon.

Érettségi

Megtartják az idei érettségit, de csak írásbeli érettségi vizsgák lesznek. Előrehozott érettségikre nem lesz lehetőség, csak a felvételizőknek kell vizsgát tenni. Május 4-én kezdődnek az írásbeli érettségi vizsgák. Egy helyiségben legfeljebb 10 diák vizsgázhat majd. Senkinek sem kötelező vizsgát tenni most, ősszel pótolhatják az érettségit azok is, akik ezzel lemondanak a felsőoktatásba idén való bejutás lehetőségéről..