Miskolc vezetése, a szegénységi problémákkal való szembenézés alapján kísérleti tervet készített intézményei fejlesztésére. A terv, melyet az Európai Szociális Alap foglalkoztatás és szociális innováció programjában (EaSI) támogatásra kiválasztottak, azzal a céllal született meg, hogy a város képes legyen hatékony köz- és szociális szolgáltatásokat nyújtani a rászorulóknak, amelyek révén azok önellátóvá válnak, egyúttal aktív szereplői is a munkaerőpiacnak.

A “Miskolc a MI helyünk!” mottójú projekt keretében felállított Társadalmi Innovációs Forrásközpont a projekt által megcélzott Tetemváron és Bábonyibércen tartott kompetenciafejlesztő tréningeket. Ezekről kérdeztük Krank Andreát, a Forrásközpont vezetőjét.

Avass be bennünket kérlek, hogy milyen szakmai alapokról indulva, mire irányultak ezek a képzések?

A Bábonyibércen és a Tetemváron a Miskolci Egyetem által készített háztartási felmérések alapján 2023. november közepére áttekinthetővé vált a területen élők iskolai végzettsége, szakmai tapasztalata. Az adatokból kirajzolódott, hogy mind a két területen nagyon sok a nyolc általános iskolai végzettséggel sem rendelkező fiatal édesanya, akik jellemzően most is otthon vannak GYES-en vagy GYED-en a gyermekeikkel. Koruk alapján látható volt, hogy többségük szinte az iskolapadból vált többgyermekes szülővé, így semmilyen szakmai és munkatapasztalattal nem rendelkeznek. A közösségi coachok személyes beszélgetései arra is rávilágítottak, hogy mindkét városrészen élnek olyan aktív felnőttkorúak, akik motiváltak a munkavállalás kapcsán, de különböző okok miatt ez eddig nem sikerült számukra.

A felmérések alapján milyen összetételű volt a tréningeken résztvevők köre és mit nyújtottak számukra a képzések?

A közösségi coach által lebonyolított előzetes beszélgetés alapján a tréningek szakmai tartalmának kiválasztásakor az otthon lévő édesanyák és az aktív korú, motivált álláskeresők voltak a két meghatározó célcsoport. A fiatal édesanyáknak, illetve az évek óta GYES-en, GYED-en lévők számára a reintegráló tréning célja az volt, hogy segítse az élethelyzetük feltárását, tudatosítását, értelmezését, valamint támogassa őket az önismeretben, és egy egyéni életutak megtalálásában, ami a munkaerőpiacra való kijutásukat jelenti. A pályaorientációs tréning az önismeret fejlesztésén keresztül segítette a szakmával nem rendelkező édesanyákat abban, hogy szakma- és pályaismeretüket bővítsük, és a pályaválasztási döntésük meghozatalához támogatást kapjanak.

A motivált aktív korúak számára a digitális álláskeresési tréning célja az volt, hogy megismerjék az okos eszközökön keresztül történő álláskeresés módjait. Megtanultak a résztvevők önéletrajzot írni, megértették az egyéni e-mail fiók fontosságát, megtanulták hogyan készítsenek ilyet, valamint azt, hogy mit jelent a jelszavas védelem. Bemutattuk nekik az álláskereső platformokat és a regisztráció folyamatát.

Mikor került sor ezekre a képzésekre?

2023 novembere és 2024 márciusa között.

Ezeket a képzéseket a Forrásközpont munkatársaiként ti tartottátok?

A tréninget mi koordináltuk, de az Abaújrakezdés Közhasznú Egyesület, mint konzorciumi partner a Regionális Civil Központ Alapítvány szakembereivel valósította meg. Az alapítvánnyal történt szakmai egyeztetés után három tréninget választottunk ki, amelyeken a két területről összesen hat csoport vett részt. A Tetemváron novemberben mind a három tréningre - kiscsoportos foglalkozás keretében - a Magyar Máltai Szeretetszolgálat épületében került sor. A toborzásban a Forrásközpont közösségi coach kollégája mellett mások is részt vettek.

Hányan vettek részt ezeken a tréningeken?

A hasonló fejlesztő tréningek általában nem tömegrendezvények, ráadásul a hatékonyság szempontjai alapján a kiscsoport mindig előnyösebb az ismeretek átadására. A képzéseken összesen 39 fő vett részt. Ez kívülről tűnhet csekély számnak, de ha hozzávesszük a résztvevők élethelyzetét és képzettségi szintjét, ez jó eredmény, már csak azért is, mert ez megközelítőleg ennyi családot is jelent.

Milyen eredményekkel zárultak a tréningek?

A foglalkoztatási szakértő részt vett a tréningek utolsó napján. A résztvevőkkel eltöltött órák bizonyították számára, hogy a kiválasztott tréningek relevánsak voltak a résztvevők számára és hogy nagy szükségük van a területen élőknek az ilyen és ehhez hasonló foglalkozásokra, amelyet ők is megerősítettek. A gyerekekkel otthon lévő fiatal anyukák kiszakadhattak a hétköznapjaikból és rápillanthattak a saját életükre, jövőjükre egy külső támogató segítségével. Többen meg is fogalmazták továbbtanulási hajlandóságukat, ami önmagában is eredménynek tekinthető. A tréningeken elmondták, hogy hasonló tesztekkel, önismereti feladatokkal még soha nem találkoztak és ezek a trénerek elmondása szerint nagyban hozzájárultak az önismeretük növeléséhez, ez által önbizalmuk építéséhez ebben a néhány napban is. Teljesen hiányosak voltak az ismereteik a munkavállalás témakörében, ez azonban élethelyzetükből adódóan nem is lehetett másként. A Tetemváron résztvevő anyukák körében megfogalmazódott az igény, hogy máskor is találkozzanak egymással, és ezt a csoportot valamilyen formában egyben tartsák. Ezt a folyamatot a helyi coach segítségével a Magyar Máltai Szeretetszolgálat helyi munkatársai is támogatják.

A digitális álláskeresési tréningeken résztvevők motivációja az elhelyezkedésre vonatkozóan mind Tetemváron, mind Bábonyibércen jól látható volt. Többüknek konkrét álláshirdetést is talált a tréner, akik az önéletrajzukat is beadták pozíciókra a tréning alkalmával. A csoportokban a foglalkoztatási koordinátor és a trénerek felhívták a figyelmet a 4IM-program foglalkoztatási tanácsadóinak szolgáltatásaira, megosztották elérhetőségüket. A további cél, hogy a tréningen résztvevő 8 általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők számára megteremtsük a lehetőségét annak, amennyiben vállalják, befejezzék az iskolát a Dobbantó programon keresztül, majd ezt követően valamelyik műhelyiskolai oktatásban úgynevezett rész szakmát szerezzenek.

Szakmailag mennyire vagytok elégedettek az eredményekkel?

Tartós eredményről ilyen rövid távon nehéz beszámolni, ehhez folyamatos jelenlét szükséges mindkét városrészben, de az eddigiek azt mutatják, hogy hatékony képzéssel motiválhatók a résztvevők. Természetesen szükséges az élethelyzetek monitorozása a további segítségnyújtáshoz és támogatáshoz. Ez vonatkozik például az oktatásba történő visszaintegrálásra akkor, amikor a gyermekek bölcsödébe, vagy óvodába történő elhelyezése megtörtént. Van tehát még tere a továbblépésnek.

Szerző: boros-toth