5 konkrét lépés a tisztább városi levegőért – és mit tanulhatunk a világjárványból?
2020. június 23. írta: Barabás Eszter (MEGAKOM)

5 konkrét lépés a tisztább városi levegőért – és mit tanulhatunk a világjárványból?

blog_abra1_be_wordart.jpeg

„Katasztrofális mértékűvé vált a légszennyezettség. Az aggasztó helyzet miatt több intézkedést is bevezettek: bezárták az iskolákat, leállították az építkezéseket, és arra kérték az embereket, hogy ne menjenek a szabadba, valamint tartózkodjanak a fizikai aktivitástól. A levegő minősége azonban nem javul. A lakosok számára a tiszta levegő egyedüli forrása az újonnan megnyílt oxigénbár, ahol 15 perc friss oxigén ára 1500 Ft.” – Mintha egy sci-fit olvasnánk, és közben mélyeket lélegzünk, abban a megnyugtató tudatban, hogy ez csak egy kitalált történet, amely velünk biztosan nem történhet meg. Pedig ez a valóság – a fenti hír 2019 novemberi, Új-Delhiből, ahol az Oxy Pure elnevezésű bárban a vendégek csöveket illesztenek az orrukhoz, ezen keresztül lélegzik be az oxigéndús levegőt.

 

A légszennyezettség súlyos következményei

A WHO adatai alapján a világon 10-ből 9 ember szennyezett levegőt szív be, és nagyjából évi 7 millióra tehető a légszennyezés miatti korai halálozások száma.

A levegőbe kerülő szennyező anyagok károsítják a tüdőt és a légutakat, és asztmát, bronchitist, valamint szív- és érrendszeri betegségeket okozhatnak. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) adatai szerint a légszennyezés 412 000 ember idő előtti halálát okozta 2016-ban Európában – Magyarországon évente mintegy 13 000 korai elhalálozást okoz a légszennyezettség.

Az egészségügyi hatások mellett a levegőszennyezettség gazdasági hatásai is szinte beláthatatlanok, világszerte több ezer milliárd dollárnyi gazdasági kárt okoz – ide sorolhatóak például a betegségek miatt kieső munkaórák és az egészségügyi kezelések költségei. A Greenpeace jelentése szerint Magyarországon a rossz levegővel kapcsolatba hozható gazdasági károk átlagosan 9,4 milliárd dollárra rúgtak 2018-ban, mely a magyar GDP körülbelül 6(!) százalékát jelentette.

 

A légszennyezettség és a klímaváltozás nem ugyanaz!

A légszennyezettség és a klímaváltozás sokszor összekeveredik a hétköznapi szóhasználatban. A két jelenség között vannak összefüggések, de a légszennyező anyagok és az üvegházhatású gázok nem azonosak. Az egyik legfontosabb különbség az, hogy az üvegházhatású gázok nem okoznak közvetlen egészségkárosodást (a legfontosabb üvegházhatású gázok a vízgőz és a szén-dioxid), hanem a globális felmelegedéshez hozzájárulva közvetve veszélyesek. A légszennyező anyagok azonban az egészségre közvetlenül ártalmas anyagok.

A légszennyező anyagok és az üvegházhatású gázok elkülönítését nehezíti, hogy forrásaik sok esetben azonosak (pl. közlekedés, energiatermelés, lakossági fűtés), emellett egyes légszennyező anyagok erősíthetik vagy akár gyengíthetik is az üvegházhatást2.

A légszennyező anyagok közül kiemelten veszélyes a szálló por (particulate matter, PM), amelyből a 10 mikronnál kisebbek túljutnak a garaton, a 4 mikron alattiak pedig bejutnak a tüdőbe. A legveszélyesebbek a 2,5 mikronnál kisebb részecskék (PM 2,5), amelyek eljutnak a tüdőhólyagokba és ott leülepszenek, ezzel rontják a tüdő gázcserélő képességét, gyulladást okoznak.

A levegőszennyezés fő forrásai az energiaipar, a lakossági fűtési rendszerek, a nehézipari ágazatok, pl. az acélgyártás és olaj-finomítás, valamint a közlekedés, a mezőgazdaság és a hulladékgazdálkodás.

blog_abra2_be_who.jpg

Forrás: https://www.who.int/phe/infographics/air-pollution/en/index1.html

A légszennyező anyagok általában rövidebb ideig tartózkodnak a légkörben, mint az üvegházhatású gázok, így bár az emberi tevékenység hatására könnyen és gyorsan szennyeződik a levegő, de megfelelő intézkedésekkel jelentősen és belátható időn belül lehetne csökkenteni a szintjüket a légkörben.

 

A koronavírus járvány és légszennyezettség összefüggései

blog_abra3_be.jpg

Különös aktualitást ad az évtizedek óta létező levegőszennyezettségi problémának a jelenlegi világjárvány. A járvány és a légszennyezettség összefüggésben állnak egymással, több aspektusban is:

  • A légszennyezettség hatása a járvány terjedésére: Kutatások szerint a légszennyezés tovább súlyosbítja az új koronavírus káros hatásait – ahol állandóan magas a légszennyezés szintje, jelentősen magasabb a Covid-19 betegség miatti halálozás. A szennyezett levegő és a koronavírus elsősorban ugyanazokat a szerveket támadja meg: a szívet, a keringési rendszert és a légzőszerveket. A légszennyezés gyengíti az immunrendszert, így a szervezet kevésbé ellenálló a fertőzésekkel szemben, a megbetegedések súlyosbodhatnak. Mindezeken túl a vírusok megtapadnak a légszennyező részecskék felületén, és így jobban terjedhetnek.3
  • A járvány következtében bevezetett intézkedések hatása a légszennyezettségre: A világjárvány miatt bevezetett korlátozások következtében rövid idő alatt jelentősen csökkent a légszennyezettség szintje, ilyen mértékű javulásra az elmúlt évtizedekben nem volt példa. Ugyanakkor ezek a hatások átmenetiek, a korlátozások enyhítésével és a gazdaság újraindulásával újra növekszik a szennyező anyagok légköri koncentrációja. A kihívás az, hogyan lehet egy fenntarthatóbb, kevésbé szennyező gazdasági-társadalmi működésre áttérni.

A koronavírus járvány „mellékhatása” egyrészt igazolja, hogy a légszennyezettség csökkentése nem lehetetlen, másrészt felhívja a figyelmet a társadalmi-gazdasági-környezetvédelmi intézkedések még erőteljesebb összehangolásának szükségességére.

 

A városok központi szerepe a légszennyezettségben – és annak csökkentésében

A világ népességének egyre nagyobb hányada él városokban, ez az arány Európában 74%. A városok a magas népsűrűség következtében a légszennyezettség (és egyben a jelenlegi koronavírus járvány) fő „gócpontjai” – ugyanakkor a városok a levegőszennyezettség lehetséges csökkentésének fő színterei is egyben.

A kelet-európai levegőszennyezésért a közlekedés mellett jelentős részben a lakossági, háztartási tüzelés felelős. Az elmúlt évek magyarországi adatai azt mutatják, hogy a kisméretű szállópor kibocsátásához legnagyobb mértékben a lakossági fűtés járul hozzá – több, mint 80 %-kal. Emellett lényegesen kisebb a hozzájárulása a korábban fő problémaforrásnak gondolt iparnak (kb. 5 %) és közlekedésnek (kb. 5 %)2. A szennyezés fő okai közé tartozik az elavult, nem korszerű tüzelőberendezések használata és a nem megfelelő tüzelőanyagok felhasználása.

 

De mit tehetnek a városok?

A légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit nemzetközi és hazai szinten is előírások szabályozzák. A WHO 2021-re tervezi az új, várhatóan sokkal szigorúbb légszennyezettségi határértékek közzétételét. A központi előírásokon túl mit lehet tenni helyi szinten?

blog_abra4_be.JPG

1. A légszennyezettség több ponton való mérése

A légszennyezettség hatékony csökkentésének első lépése, hogy egy város rendelkezzen részletes és pontos helyi légszennyezettségi adatokkal – hiszen a megfelelő intézkedések meghozatalának előfeltétele a pontos, naprakész és részletes adatok rendelkezésre állása. Magyarországon a levegőminőség mérését, értékelését az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) végzi. Az automata mérőhálózat ugyanakkor a városok 1 (esetleg 2) pontján mér (ha van mérőállomás az adott településen), így az a városon belüli különbségek mérésére nem alkalmas. A jelenlegi technikai fejlettség mellett azonban egy adott város könnyedén dönthet helyi mérőeszközök beszerzése és kihelyezése mellett – ráadásul ez nem elsősorban pénz, sokkal inkább szervezési kérdés. A mérőeszközök felszerelhetők épületekre, de akár járművekre is. A mérési adatok alapján kirajzolódhat az adott város városrészenkénti és napszakonkénti légszennyezettségi térképe, amely egyrészt a lakosság felé kommunikálható (például a város honlapján térképesen is bemutatható), másrészt lehetővé teszi a megfelelő helyi szintű lépések megtervezését, sőt akár a hiperlokális (épületszintű) beavatkozást.

2. Helyi szintű szabályozás, ösztönzés / szankcionálás

A nemzetközi és hazai előírások mellett egy település helyi rendeletek megalkotásával jelentős eredményeket érhet el a levegőszennyezettség helyi szintű csökkentésében. A helyi előírások akár településrészenként is szabályozhatják a szennyező anyagok fő forrásainak használatát – például a belvárosban a szilárd tüzelésű fűtőberendezések használatának megtiltásával, vagy a dízel gépjárművek használatának bizonyos időszakokban való korlátozásával. De dönthet úgy is egy önkormányzat, hogy az ingatlanok használatbavételi engedélyének kiadását a kéményre szerelt mérőeszköz használatához köti.

A helyi szintű beavatkozások közvetlenül vagy közvetve is segíthetik egy város levegőminőségének javulását. Közvetlen támogatások biztosításával, ösztönző programokkal elősegítheti egy város a tüzelőberendezések (kazánok, bojlerek) cseréjét, korszerűsítését vagy napelemek telepítését. Közvetetten ösztönző hatású lehet a városrészi szintű légszennyezettségi adatok elérhetővé tétele, mivel az elindíthat egy piaci önszabályozási folyamatot: az ingatlanok adásvételénél meghatározó szemponttá válhat az adott környék légszennyezettsége, amely hatással lehet az ingatlanárakra – ez ösztönözheti a lakosságot a fűtéskorszerűsítésre.

3. Szemléletformálás, tudatosítás

Egy város levegőminőségének javításában fontos szerepe van az ott élő lakosság tudatosságának. Ha ismerik a levegőszennyezés egészségügyi hatásait – hogyan hat a tartósan rossz levegő saját maguk, gyermekeik, szüleik egészségére –, és tudják, hogy ők személy szerint mit tehetnek a szennyezés csökkentése érdekében, akkor sajátjuknak érzik a problémát, jobban bevonhatóak az együttműködésbe.

A lakossági fűtéssel, illetve a közlekedési szokásokkal kapcsolatos szemléletformálást számos eszközzel megvalósíthatja egy önkormányzat, pl. tájékoztató honlapok, kampányok, lakossági rendezvények révén. A tudatosítás fontos célcsoportját jelentik a fiatalok: az általános iskolások és középiskolások tájékoztató előadások és korosztályuknak megfelelő versenyek révén könnyen és hatékonyan bevonhatóak, motiválhatóak. Ezek megvalósítása szintén nem kíván jelentős anyagi ráfordítást az önkormányzatoktól, sokkal inkább döntést és szervezést igénylő feladat.

4. Gyalogos- és kerékpárosbarát fejlesztések

A városi szennyezett levegőért a lakossági fűtés mellett a közlekedés – elsősorban az egyéni autós közlekedés – is felelős. Egy önkormányzat sokat tehet a gyalogos, kerékpáros és közösségi közlekedés arányának növeléséért, az egyéni autós közlekedés szabályozásáért – forgalomszervezési és infrastruktúrafejlesztési beavatkozásokkal egyaránt. A kisebb pénzügyi ráfordítással is megvalósítható intézkedések közé sorolható például a „dugódíj” bevezetése, sebességkorlátozások bevezetése, gyalogos és kerékpáros forgalom javára történő elsőbbségadási kötelezettség bevezetése, valamint az előző pontban bemutatott szemléletformálási tevékenység.

Ha lehet valamilyen pozitívumot találni az egyébként súlyos következményekkel járó koronavírus járvány hatásaiban, az az lehet, hogy elindított és felgyorsított régóta tervezett (és esetleg halogatott) változtatásokat. Az egyik ilyen terület a városi közlekedés: a járvány hatására felgyorsulnak a városok – egyébként is tervezett – gyalogos- és kerékpárosbarát fejlesztései (pl. kerékpársávok felfestése, autóutak kerékpárúttá alakítása, járdák szélesítése).  Ilyen és hasonló jó gyakorlatok adatbázisáról írtunk ebben a bejegyzésünkben: "Városok a vírus után"

5. Zöldterületek arányának növelése, fásítás

A városi légszennyezettség csökkentésében jelentős szerepet játszanak a zöldfelületek – pilot mérések igazolják, hogy még egy szennyezett belvárosi területen is jelentősen jobb a levegőminőség egy fás parkban, mint az utcákon. Ezen a területen ismét nagy a helyi önkormányzatok mozgástere, helyi döntésekkel, szabályozással és szervezéssel, viszonylag alacsony költségű intézkedésekkel is sokat tehetnek a település levegőminőségének és egyben élhetőségének javításáért.

 

Források, hivatkozások:

1https://masfelfok.hu/2020/05/14/civilizacionk-csendes-gyilkosa-legszennyezettseg/

2http://www.futsokosankampany.hu/

3https://www.levego.hu/hirek/a-legszennyezes-csokkentese-segitene-a-koronavirus-elleni-kuzdelmet-irja-a-toosz/

https://index.hu/techtud/2020/05/16/a_legszennyezettseg_tobb_embert_ol_meg_evente_mint_a_koronavirus/

https://www.greenpeace.org/hungary/sajtokozlemeny/6081/a-legszennyezes-nem-csak-ol-de-a-hazai-gdp-csaknem-6-at-is-elviszi/

https://ec.europa.eu/environment/basics/health-wellbeing/air-pollution/index_hu.htm

https://www.who.int/news-room/detail/02-05-2018-9-out-of-10-people-worldwide-breathe-polluted-air-but-more-countries-are-taking-action

A bejegyzés trackback címe:

https://urban21.blog.hu/api/trackback/id/tr9615910598

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gyongyi70 2020.06.24. 15:04:47

A koronavírus leginkább arra volt jó, hogy bebizonyította, nagyon sok munkakör kiválóan ellátható Home Office-ból. Több multi cég ezt be is látta és fenntartja részben vagy egészében ezt. De a kormányzati szervek ragaszkodnak leginkább a munkatársak visszatéréséhez, pedig ők járhatnának elő jó példával.
süti beállítások módosítása