Mit tanultunk és hova tovább? - Energiaközösségek sikerei és kihívásai
2024. július 17. írta: Czinki Zsuzsanna (DDRIÜ NKft), Thury Mónika

Mit tanultunk és hova tovább? - Energiaközösségek sikerei és kihívásai

boritokep_6.jpg

Mint ahogy márciusi cikkünkben már beszámoltunk róla, 2024 januárjában elrajtolt az Interreg Duna Régió Program támogatásával, az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásával megvalósuló NRGCOM projekt. Mint vezető partner (DDRIÜ Nonprofit Kft.) a márciusi nyitórendezvényt követően máris elkezdtük a projekt első hazai workshopjainak előkészületeit. Három, tematikájában egymásra épülő, egymáshoz kapcsolódó online workshopot bonyolítottunk le a hazai, az energiaközösségekben járatos szakértőkkel, április-május hónapban.

Az első workshop „Az energiaközösségek üzleti modelljei és a stakeholder bevonási technikák” címmel a jogi szabályozással és egy energiaközösség projekt gazdasági részével kívánt foglalkozni. Az esemény során feltártuk a jogi, szabályozási környezettel és az üzleti modellekkel összefüggő akadályokat, a műszaki nehézségeket és az energiaközösségek alapításának, működtetésének további akadályozó tényezőit. Már a megoldásra fókuszálva, Kovács Bence közösségi energiaszakértő, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a KESZ Nonprofit Kft. képviseletében elmondta, hogy jelenleg ők milyen megoldásokban gondolkodnak. Ezt követően közös gondolkodás keretében a résztvevőkkel azt állapítottuk meg, hogy jelenleg egy közösségi napelemes beruházás megvalósításához első lépésként fel kell térképezni a tagokat, akikkel a bizalom megvan egy ilyen elköteleződéshez, majd meg kell határozni a pénzügyi forrásokat (közösségi adományozás, közösségi betétek, kölcsönök) és meg kell állapodni a közösség számára átlátható üzleti modellben, melynek, akárcsak a közösség által alkalmazott szervezeti formának, illeszkednie kell a mindenkori jogszabályi környezethez. Fontos, hogy lakossági környezetben 50 KW alatt célszerű maradni. Úgy találtuk, hogy jelenleg ipari környezetben sokkal inkább megvalósítható egy ilyen elképzelés. A központi kérdés természetesen a finanszírozás. A workshop résztvevői a közösségi finanszírozást, adományokat, tagi finanszírozást, a vállalati energiahatékonysági kötelezettségi finanszírozást, a banki kölcsönt, a TAO-t, a pályázati forrásokat, az ESCO-t és esetlegesen kombinált hitellehetőségeket láttak működőképesnek. Segítséget kaphatunk például Pro bono szolgáltatásként, természetbeni támogatásként, elfekvő, kihasználatlan ingatlanok, ingóságok által is. Hiszen az együttműködő partnernek ez lehet CSR, a munkaerőmegtartás egy eszköze, önkormányzati előny vagy ESG-, zéró karbon-célok vagy akár hulladék(hő)hasznosítás.

A workshopok során a facilitátor az alábbi képen is látható virtuális táblákat (Conceptboard) használt a résztvevők interaktivitásának fokozása céljából minden feladat alkalmával. Itt a felhasználók szabadon rajzolhattak, írhattak és elhelyezhettek különböző típusú tartalmakat, mint például szövegdobozokat és kommenteket. Előnye, hogy valós időben dolgozhattak együtt, és láthatták, hogy ki mit szerkesztett vagy adott hozzá a táblához, miközben megbeszélték az adott témát.

kep_1_5.jpg1. ábra Első online workshopunk

A második workshop során az energiaközösségek belső működését, a közösségek fejlesztésének lehetőségeit térképeztük fel. A ráhangolódás során a facilitátor arra kérte a résztvevőket, hogy említsenek meg egy számukra kedves közösséget, amelynek tagjai. Öröm volt látni, ahogy kivirult mindenki arca, amikor a saját közösségéről mesélt.

Bevezető előadásában Czinki Zsuzsanna, a DDRIÜ Nonprofit Kft. energiaközösség szakértője arról beszélt, hogy milyen szervezeti formákban (nonprofit kft és szövetkezet) valósulhat meg a jelenlegi szabályozási környezetben az energiaközösségek működése, melyek ezek előnyei-hátrányai, illetve, hogy mekkora jelentősége van annak, hogy egy-egy energiaközösség mögött aktív közösség legyen és hogy bármilyen aktív közösség mennyi más területre is pozitív hatással lehet. Ezután egy virtuális táblán összeszedtük a sikeres közösségek kulcstényezőit, melyek a résztvevők szerint a következők: közös értékrend, közös célok, hajlandóság a közös döntések meghozatalára, szabályok, a tagok önkéntes részvétele, folyamatos kapcsolattartás, rászánt idő (a tagok részéről), reciprocitás, követendő cél, közös aktivitás a cél érdekében, bizalom, szimpátia, empátia, egy kezdeményező személy, közös értékek, társadalmi beágyazottság, társadalmi haszon.

Fabók Márton, a Szolidáris Gazdaság Központ képviselője mesélt a Kazán energiaközösség sikereiről, amely egy közösségi kezdeményezésből indult ki és jogi értelemben nem energiaközösségként működik, viszont ahhoz hasonlóan funkcionál. Az előadást ismét közös gondolkodás követte.

S hogy mi tarthatja össze hosszú távon is aktívan a közösségeket? Úgy tapasztaltuk, hogy könnyebb egy meglévő közösségből építkezni, fontos az átláthatóság és a tervezhetőség, valamint az anyagi hátrány elkerülése. Lényeges meghatározni a közös célokat, sőt kis részfeladatokra bontani azokat, azonkívül fontos a folyamatos és rendszeres kommunikáció és kapcsolattartás. Az összetartás és a bizalom fenntartását a demokratikus döntéshozatal, a rendszeres kommunikáció és a közös aktivitás, társasági események szervezése segíti a legjobban.

kep_2_6.jpg2. ábra Harmadik online workshopunk

A sorban utolsó workshop alkalmával az energiaközösségek harmadik, technológiákkal kapcsolatos lábát bontottuk ki. Czinki Zsuzsanna, a DDRIÜ Nonprofit Kft. energiaközösség szakértője interaktív előadásban osztott meg fontos adatokat a magyarországi energiafogyasztók és energiafogyasztás kapcsán, melyhez a résztvevők is hozzátették értékes gondolataikat. Az egyik legfontosabb konklúzió, hogy a lakosság és a közlekedés nagyon nagy volumenű fogyasztó, ami arra enged következtetni, hogy igenis van ráhatásunk az országos energiafogyasztás csökkentésére. Elhangzott az is, hogy a legjobb energia a fel nem használt energia, tehát érdemes mind a megelőzésre, mind a hatékonyságra nagy hangsúlyt fektetni.

kep3_18.jpg3. ábra Országos éves energiamérleg, 2022 (forrás: MEKH)

Petró Balázs, az Erzsébetvárosi Energiaközösség képviseletében egy mérnök szemszögéből beszélt az energiaközösségről, amely lényegében nem más, mint az erőforrások megosztása. Kiemelte, hogy nagyon sok egyéb megosztható erőforrás van a villamosenergián kívül. A cél elsődlegesen az olcsó energia, energiabiztonság megteremtése és az energiafelhasználás csökkentése globálisan és lokálisan. Fő konklúzióként megfogalmaztuk, hogy a legnagyobb hangsúly a diverzifikáción van, azaz, hogy minél sokoldalúbb legyen az energiaközösség a fogyasztók és a technológiák tekintetében is, és a lehető legjobban ki kell használni a helyi adottságokat.

kep_4_3.jpg4. ábra Harmadik online workshopunk

A workshopokat követően összegeztük a konklúziókat, elkészítettük a jogi szakpolitikai ajánlásokat minden partnerországban és mint minden projektben, így itt is eleget tettünk riportálási kötelezettségeinknek a féléves eredményeket illetően.

A következő félév során ezekkel az ismeretekkel is felvértezve szeretnénk a témában érintett szakértőkön túl még tágabb közönség felé bemutatkozni. Így amennyiben akár szakértőként akár laikusként érdeklődsz a projekt iránt, bátran vedd fel velünk a kapcsolatot vagy kövesd be az NRGCOM projektet az alábbi közösségi platformok valamelyikén:

Facebook: https://www.facebook.com/nrgcomproject

LinkedIn: https://www.linkedin.com/company/nrgcom/

Instagram: https://www.instagram.com/nrgcomproject/

A projekt részletes adatai:

Támogató program: Interreg Danube Region Programme
Felhívás: Első pályázati felhívás
Program prioritás: 2. Egy zöldebb, kisebb karbon lábnyomú Duna Régió
Specifikus célkitűzés: 2.1 Megújuló energia előmozdítása

A projekt azonosító száma: DRP0200163

A projekt kedvezményezettjei:

DDRIÜ Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség, Vezető Partner, Magyarország,

IMRO-DDKK Környezetvédelmi Nonprofit Kft., Magyarország,

South Bohemian Agency for Support to Innovation (JAIP), Csehország,

Forschung Burgenland GmbH., Ausztria,

Istrian Regional Energy Agency (IRENA), Horvátország,

Energy Agency of Savinjska, Šaleška and Koroška Region (KSSENA), Szlovénia,

Pazardzhik Regional Administration (PRA), Bulgária,

Regional Economic Development Agency for Sumadija and Pomoravlje (REDASP), Szerbia,

Romanian Network of Energy Cities (OER), Románia,

FORS Montenegro – Foundation for the Development of Northern Montenegro, Montenegró,

Deggendorf Institute of Technology (DIT), Németország,

National Energy Cluster (NEK), Szlovákia,

Alliance for Energy Efficiency and Renewables (AEER), Moldova.

A projekt időtartama: 2024. január 1. – 2026. június 30. 
Támogatás összege: 2.026.442,18 EUR

Az NRGCOM projektet az Interreg Duna Régió Program támogatja, az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásával.

A bejegyzés trackback címe:

https://urban21.blog.hu/api/trackback/id/tr9218448213

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása