Okos város vagy zöld város? Vagy lehet okos és zöld is egy város?
2021. február 09. írta: Juhász Adriána (EX ACT PROJECT)

Okos város vagy zöld város? Vagy lehet okos és zöld is egy város?

1-es_kep_1.jpg

Forrás: https://unsplash.com/s/photos/park

Az okos városok témája divatossá vált az utóbbi években. A Lisszaboni szerződés óta az EU fejlesztési elképzelései is abba az irányba hatnak, hogy legyen az európai városoknak „smart city”-víziója.

Az Európai Unió lakosságának háromnegyede, míg a világ népességének 54,5%-a éli mindennapjait városokban. Magyarországon ez 70%. A közeljövőben ez az arány minden bizonyossággal még emelkedni fog. Ennek következtében a természet egyre inkább kiszorul nemcsak a városokból, de a lakosság életéből is: az okos városok jelenthetnek megoldást mind az ember, mind a természet számára.

Az okos város koncepció a városi szolgáltatások hatékonyabb működését segíti elő, emellett a városlakók igényeit célzott kiszolgálni, legfőképpen a technológia fejlesztésével.

A városi problémákat enyhítendő, egyre több helyen ”építenek” a természetből vett, illetve a természet ihlette megoldásokra.

Az okos város azonban nem csak az infokommunikációs technológiáira épít, hanem zöld, természetalapú megoldásokkal társítja azt.

Nyilvánvaló, hogy zöldebb és élhetőbb városokra van szükségünk az egészségünk megőrzése érdekében. Az innovatív megoldások a legtöbb esetben költséghatékonyabbak is a hagyományos módszereknél.

S így lesz az okos városból zöld város is.

Nézzük először a Zöld Várossá válás 4 alappillérét:

1. Településeinket vissza kell kapcsolni a körülöttük működő ökoszisztémába.

A természetszerűen telepített, főleg honos növényzet gyökerei felszívják a vizet és a tápanyagokat, éltetik környezetüket, árnyékot, védelmet adnak és egyben párologtatnak – így a városklímát hűtve csábítják a legforróbb kánikulában is a szabadba a lakókat, dolgozókat. A valós társulásként együttműködő növényzet zöldfolyosókon és zöld mozaikok rendszerén keresztül kapcsolódik a környező még természetes nagy ökoszisztémába, így megsokszorozva ingyenes szolgáltatásait, mely lehetővé teszi az életet a városokban és az egész földön.

2. Fenntarthatóságra való törekvés

Igazán fenntartható – az az emberi energia bevitel nélkül működő - rendszerek nincsenek, csak és kizárólag a természeti rendszerek. Amennyiben ezeket a rendszereket a város/projekt adottságaihoz igazítva visszaépítjük, azaz visszakapcsolódunk a nagy ökoszisztémába, olyan ingyenes szolgáltatásokban részesülünk, mely a legnagyobb mértékben kielégíti az emberi/szociális igényeket. Minthogy a tudatosan telepített növényzet e szolgáltatásokat ingyen nyújtja, igen gazdaságos is (pl. épület hűtési-fűtési energia csökkenés, ingatlanár emelkedés, egészség javulás, bűnözés csökkenés stb.). Alapelv tehát a fenntarthatósági témák gazdasági-, szociális-, környezeti együtteséből a környezeti láb erősítése.

3. Integráltság

Az ökoszisztémában működő vegetáció egyszerre komplex módon javít helyzetünkön: például árnyékolási és ezzel légkondicionálási költség csökkentési céllal a déli épületoldalra ültetett lombhullató facsoport az árnyékoláson túl párologtatásával klimatizál, azaz hűt, szén-dioxidot köt meg és oxigént termel, lassítja a lehulló záporvizet, így eróziót gátol, por és mérges gáz megkötésével tisztítja a levegőt, zajt csökkent, esztétikai élményt nyújt, nyugtat és pszichés örömet okoz stb. Ezen komplex hatásokat együttesen, integráltan vesszük figyelembe, koordinálva a város/projekt elvárásait az ökológiai lehetőségek figyelembevételével.

4. Interdiszciplinaritás

Minthogy az igazi zöld szerteágazó területen fejti ki hatását, a tervezési, kivitelezési és gondozási feladatok során interdiszciplináris megközelítést kell alkalmazni: a tervezési csapatba tájépítész- és kertészmérnökök mellett az adott projektben érintett speciális tudományterületek szakértői is meghívást kell kapjanak, sőt ha a projekt engedi, a majdani szabadtér használóit, a lakókat, dolgozókat is be kell vonni a tervezés, kivitelezés és gondozás folyamatában.

2-es_kep_1.jpg

Forrás: https://www.pexels.com/

Miért használjunk okos és zöld megoldásokat?

  • Egészségesebb életmódot és jobb életminőséget teremtenek.
  • Energetikai szempontból önfenntartó városokat alakítanak ki.
  • Csökkentik a városi hősziget hatást.
  • Javítják a víz-, talaj-, és levegőminőséget.
  • Szebbé teszik városainkat.
  • Fitten tartanak, és több lehetőséget kínálnak szabadidős tevékenységekre.
  • Növelik az ingatlanok értékét.

 

Mi akadályozza meg az okos és zöld városok kialakítását?

  • Az innovatív technológiák alkalmazása sokszor szemléletbeli akadályokba ütközik, akár maguk a lakosok, vagy a felhasználók részéről.
  • A többszintű szabályozási környezet és a szabványok hiánya.
  • A döntéshozókat sokszor nehéz meggyőzni az innovatív változások bevezetéséről.
  • A holisztikus szemlélet hiánya – feltétlenül szükséges az ágazatok közötti összehangolt működés.
  • Ha meg is van az akarat, a költségvetés nem mindig teszi lehetővé a megvalósítást.
  • Időgazdálkodás – új folyamatok bevezetése mindig több időt vesz igénybe.

 

Mit tehetünk?

  • A kizárólag technikai megoldások helyett az okos és természetalapú megoldások kommunikálása az érdekcsoportok és a hagyományos iparágak felé.
  • A meglévő szabályozások módosítása, hogy nagyobb lehetőséget és magasabb költségkeretet kapjanak az okos megoldások.
  • A lakosság intenzív bevonása a városban zajló tervezési folyamatokba, legyen lehetőség a szabályozott keretek közötti véleménynyilvánításra.
  • Olyan zöld megoldások ismertetése a döntéshozókkal, amelyek olcsóbbak a létező megoldásoknál.
  • Hosszútávú és jól működő stratégiai partnerségek megkötése ill. megtartása.
  • Tudás megszerzése – konferenciák, tapasztalatcsere – az efféle eszközök már a kezünkben vannak.

 

S akkor nézzük meg, hogy milyen pozitív változásokat hozott a COVID-19!

A járvány és annak következtében meghozott intézkedések jelentősen megváltoztatják az utcaképet, egyben a közparkok, zöld felületek felértékelődését is elősegítik. Autómentes zónák létrehozása, a kerékpározás és a gyaloglás ösztönzése, valamint a biztonságos nyilvános terek kialakítása - egyre több város lépi meg azt, amelyekkel kapcsolatban az elmúlt évtizedekben hezitáltak.

Nézzük meg, hogy Európa néhány országában hogyan hatott a világjárvány a közterületekre, hogyan indult be a régóta várt zöldítés.

Útlezárások zöld növényekkel

A nyugat-londoni Chiswickben két forgalmas, boltokkal teli utcán újfajta útlezárásokat alkalmaztak. A projekt során olyan innovatív virágládákat helyeztek ki, amelyek egyfelől a gyalogosok védelmében az autós forgalom csillapítására szolgálnak, másfelől a klímaváltozás ellen is harcolnak szárazságtűrő növényekkel, beépített önlocsoló rendszerrel. A virágládák a városzöldítési mozgalmaknak is költséghatékony alternatívát nyújtanak.

3-as_kep.jpeg

Chiswick zöld útakadályai - Fotó: Smartcity Press

Zöld buszmegállók embereknek és méheknek

Frankfurtban elindítottak egy próbaprojektet, amelyben növényekkel ültetik be a buszmegállók tetejét. Az inspiráció Utrechtből jött, a holland város ugyanis a világon egyedülálló módon 316 buszmegállót zöldített be. Az intézkedés nemcsak a lakók körében aratott nagy sikert, de teljesen új profilt adott a városképnek is.

4-es_kep.jpeg

Zöld villamosmegálló Utrechtben - Fotó: evagladness/Instagram

Frankfurtban azonnal ráharaptak az ötletre, de a megvalósítást hátráltatja az a tény, hogy a megállók nagy része nem elég masszív ahhoz, hogy elbírja a tetejére ültetett növényeket (75 kg-ról van szó). Az önkormányzat azonban nem hagyta veszni az ügyet, így a meglévő megállók cseréjére tettek javaslatot, amennyiben azok nem átalakíthatóak.

Zöld járdák

Az elmúlt években az önkormányzatok gyakran nemcsak a járdák mennyiségét, de a minőségét is figyelmen kívül hagyták, egy lehetséges, járványokkal teli új világ azonban a döntéshozók figyelmét a gyalogosközlekedés felé terelte. Egy jól megtervezett járdán nincsenek hirtelen akadályok, sok hely van a mozgáshoz, üléshez, az étkezéshez és emberekkel való találkozáshoz.

A társadalmi távolságtartás szabályai megkövetelik a széles járdákat, a zöld növényzetet, a jelzőtáblákat, a kültéri bútorokat, erre fókuszál Leichester város legújabb projektje.

A város új, utcaképre vonatkozó irányelvei az egészségesebb és biztonságosabb gyalogosközlekedést helyezik a középpontba, és összeállítottak egy listát azokról a közterekről és járdákról, ahol biztonságosan megvalósítható a gyaloglás és a kerékpározás. Ezzel párhuzamosan dolgoznak egy biztonságos tömegközlekedési koncepció kialakításán is.

Zöld homlokzatok

Bécsben a tavalyi nyár egyik innovációja az a rendelkezés, amelynek értelmében az új építésű lakások esetében kötelező lesz a növényekkel beültetett homlokzat. A döntés értelmében minden hét és fél méternél magasabb, új építésű ház esetében a homlokzat legalább egyötödét zöldfelülettel kell befedni, legyen szó lakóépületről vagy ipari létesítményről.

5-os_kep.jpeg

Bécsben a zöld homlokzatok átalakíthatják a teljes városképet - Fotó: Flickr

A bemutatott kezdeményezések egyre növekvő lakosságú városainkban nemcsak az életminőséget emelik, de jelentősen csökkentik a városvezetés költségeit is. Emellett még az ökoszisztémáinkra is jótékony hatással vannak. Hiszen nem feledhetjük el, hogy a természet csak úgy biztosítja számunkra az életfeltételeinkhez szükséges rendszereket, ha mi is teszünk érte – és nemcsak távol, a védett területeken, hanem közvetlenül a városainkban is! 

 

Forrás:

http://www.green-city.hu/alapelvek

http://www.ceeweb.org/hu/library/publications/

https://www.octogon.hu/epitoipar/zoldulnek-a-varosok-es-ehhez-kellett-a-koronavirus/

A bejegyzés trackback címe:

https://urban21.blog.hu/api/trackback/id/tr8816420216

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása