A Hiányzó Láncszem Alapítvány 2020. június 25-én alakult Gagybátorban. Alapítói azzal a szándékkal hozták létre, hogy az alig több mint 200 lelkes, többségében romák lakta településen események, rendezvények, programok révén olyan személyes kapcsolatok kiépülését támogassák, amelyek a résztvevők kölcsönös hasznára válnak, és kihatással vannak a település és térsége fejlődésére is.
A helyiek igényeit meghallgató és támogató kezdeményezés a nagyvárosi és falusi élet szereplői közt elveszni látszó, hiányzó láncszemet építi újra: ami itt felesleg, az ott hiány lehet, és fordítva.
Az emberi léptékkel fejlődő kapcsolati hálónak köszönhető együttműködések már az alapítást követő hónapokban is meglepő eredményeket hoztak.
Rendszeresen segítettük a településvezetést tanácsadással, napközis gyermektábort szerveztünk, több nyertes pályázatot írtunk, falunapot tartottunk, falufreskó készült a falu főterén álló épület falára, iskolakezdési adományt osztottunk, és rendszeres fejlesztő foglalkozásokat tartottunk kisgyermekek számára. Beszámolónk most ez utóbbi tevékenységünket részletezi, amit igyekeztünk fenntartani a vírushelyzet alatt is.
Heti egyszer megjelenünk, és próbáljuk segíteni az ott élők életét, hogy a felmerülő problémákon könnyebben túl juthassanak. Elsődlegesen a gyerekeket céloztuk meg. Ennek köszönhető, hogy az egész napos jelenlétünk középpontjában ők állnak.
Forrás: Hiányzó Láncszem Alapítvány
Reggel kezdünk az óvodában a szomszédos faluban, Gagyvendégiben – hiszen Gagybátorban nincs ovi, hiába 21 óvodás él a faluban. Az óvodában énekléssel, mondókázással, esetleg egyéni játékkal, odafigyeléssel próbáljuk kicsit tehermentesíteni az óvodapedagógust. Sok gyerek van kis helyen, kevés a szakember, így ez nem egyszerű feladat, nincsenek kész megoldások hozzájuk. De ha csak egy picit is jobbá, szebbé tudjuk tenni a délelőttöt, akkor már örülünk.
Ezután indulunk Gagybátorba, ahol vár minket a jól befűtött közösségi terünk, ahol kezdenek gyülekezni az anyukák a három éven aluli gyerekekkel együtt.
Forrás: Hiányzó Láncszem Alapítvány
A gyerekekkel játszunk, éneklünk, az anyukákkal kávézunk, beszélgetünk, néha kézműveskedünk is. Fontos a szemléletformálás, sikerként éljük meg, ha az anyukák kicsit leteszik a kezükből a piciket – nem csak a mozgásfejlődésük miatt, hanem azért is, hogy az anyukák lazítsanak egy keveset.
A baba-mama klub után gyors teremrendezés, és indul egy egyéni zeneterápia. A négy éves kisfiú és anyukája rendszeresen járnak, hiszen a ritmus, a zene sokat tud segíteni a gyermek elmaradt beszédfejlődésében.
Ahogy végeztünk a terápiával érkeznek az iskolások – ők is busszal, hiszen iskola sincs a településen. Nagy lendülettel, igazi gyermeki lelkesedéssel rontanak be. A délután folyamán társasjátékozunk, közösségi játékokat játszunk, kézműveskedünk. Természetesen minden alkalomra jut valamilyen uzsonna is a gyerekeknek. A játék során sikerül összekapcsolódnunk, már fél szavakból is megértjük egymást.
Forrás: Hiányzó Láncszem Alapítvány
Késő délutánig tart egy-egy ilyen alkalom. Amennyiben jut még rá idő a nap folyamán az adományozással is foglalkozunk. Ha tudunk, és van miből, adunk annak, aki kér tőlünk. Fontosnak tartjuk a célzott adományozást. Amikor tényleg azt adunk a rászorulónak, amire szüksége van. Ennek az első lépése, hogy megfogalmazza konkrétan mire van szüksége, a második lépés pedig, hogy kér tőlünk. Ehhez nyilván kell, hogy valamilyen kapcsolata legyen már előzetesen az alapítvánnyal. A legfontosabb célunk, hogy az adománykérők azt is megértsék, hogy nem csak a cipő, és tartós élelmiszer a segítség, hanem azok a szolgáltatások is, amiket eljuttatunk hozzájuk.
Persze a vírushelyzet és az iskolák bezárása mindent megváltoztatott. Nincs óvoda, nincs baba-mama klub, nincs intenzív játék.
Forrás: Hiányzó Láncszem Alapítvány
Helyette osztályonként, korcsoportonként egész napra elosztva érkeznek a gyerekek, és közösen tanulunk velük, segítjük őket. A digitális oktatás azért is nehézkes ezen a településen, mert nincsen internet, csak annyi, amennyit a telefonokra töltenek, az meg ugye nem tart túl sokáig. Így az iskolával együtt működve és a tanárokkal egyeztetve próbáljuk átvenni velük a tananyagot. Igazi sikerként éltük meg, hogy néhány pedagógus ellátogatott a faluba, és személyesen tanította az osztályukba járó gyerekeket, persze a járványügyi előírásokat betartva. Jó, hogy segíthettünk összekapcsolni őket, mint egy hiányzó láncszem.
Te is lehetsz Láncszem, Te is legyél Láncszem!
A szerző Baranya Nóra, a Hiányzó Láncszem Alapítvány zeneterapeuta segítője
Facebook elérhetőség: https://www.facebook.com/hianyzolancszemalapitvany