Egyre sürgetőbbé válik a jelenlegi elvesz-termel-eldob séma szerinti hulladéktermelő modellről való áttérés a körforgásos gazdaságra. Az erőforrások drágulnak, ráadásul az éghajlatváltozás sem kezelhető pusztán a megújuló energiaforrás felhasználás bővítésével és a legnagyobb szén-dioxid kibocsátók visszafogásával. Gondos gazda módjára kell bánnunk az alapanyagokkal és el kell felejteni a hulladék fogalmát. Lássuk miért jó, ha egy település elindul a fenntartható jövőt tekintve egyedüli üdvözítő úton, amelyet még épp, hogy csak kitapostak mások.
Miért fontosak a városok a körforgásos gazdaságra történő átállásban?
A városi lakosság aránya 2050-re eléri a 66 százalékot. A globális energiafelhasználás kétharmadáért, és így a CO2 kibocsátás 70 százalékáért a városok a felelősek. A nyersanyag kitermelés 2050-ig akár megduplázódhat. A városokban 1,3 milliárd tonna szilárd hulladék keletkezett 2012-ben – ez a mennyiség várhatóan 2,2 milliárd tonnára emelkedik 2025-re. Az összes alapanyagfelhasználás a világ városaiban a 2010-es 40 milliárd tonnáról akár 90 milliárd tonnára nőhet 2050-re.
Forrás: https://www.enel.com/company/stories/articles/2020/12/circular-cities-models
Az uniós szakpolitikai környezet
Az EU körforgásos gazdaságra vonatkozó szakpolitikai csomagja (https://ec.europa.eu/info/eu-regional-and-urban-development/topics/cities-and-urban-development/priority-themes-eu-cities/circular-economy-cities_hu) nem pusztán a hulladékgazdálkodás korszerűsítésére fókuszál, hanem a termékek teljes életciklusának javítására, méghozzá a termeléstől és a fogyasztástól kezdve a hulladékgazdálkodáson át egészen a másodlagos nyersanyagokig. A körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv 2020-ban lépett életbe, és a települések szerepét is kijelöli az átmenetben.
A vezetői szemléletnek miben kell megváltozni?
Először is változtatni kell az alapelveken! A hulladéktermelés egy tervezési hiba, mint ahogy igazából a szennyezőanyag kibocsátás is. Ez a városüzemeltetésben és a helyi gazdaságfejlesztésben is az origó kell legyen.
Az anyagokat körforgásban kell tartani amíg csak lehet! A kitermelt erőforrások így a lehető leghosszabb ideig megőrizhetik (gazdasági, társadalmi és környezeti) értéküket és hasznot hajthatnak a helyi embereknek.
A természet megőrzése és regenerálása pedig nem csak a biológusok feladata, mindenkié! A biológiai tápanyagokat, amikor csak lehetséges, vissza kell téríteni a természetbe. Enélkül a talajaink nem lesznek képesek megújulni, az élelmiszerellátásunk jövője pedig veszélybe kerül.
A városok szemszögéből mely területeken a legégetőbb az előrelépés?
Építőanyagok és építőipar
A 2050-re globálisan szükséges infrastruktúra 75 százaléka ma még nem létezik, nagyon nem mindegy tehát, hogy ezt az óriási potenciált mekkora környezeti nyereséggel használjuk ki. A felhasznált építőanyagok felelősek az irodaépületek CO2 kibocsátásának 40-50 százalékáért. A moduláris, gyorsan és olcsón szétszerelhető, kevés betonnal készülő épületek lehetnek a körforgás építőkockái. És persze a régi, felhagyott, használaton kívüli épületek körültekintő elbontása során az anyagok nagy része újrahasznosítható lenne. Az így kinyert építőanyagok beépítésével a CO2 lábnyom a hagyományos építéshez képest akár 70 százalékkal is kisebb lehet.
Vízgazdálkodás
Az ENSZ szerint 2030-ra a világ népességének felét érintik majd vízkorlátozások. A gyors urbanizáció és a klímaváltozás miatt számos város már most szembesül vízhiánnyal, amellett, hogy a háztartások többségében folyamatos a vízpazarlás. Megkerülhetetlen feladat a takarékos, tudatos vízhasználat ösztönzése a lakosság körében. A víz minél többszöri „újrahasznosítása” új kihívást jelent, amely számos technológiai újítást kíván. Tokióban minden épületnek van földalatti esővíztartálya, amelyet bekötöttek a városi vízhálózatba is. Koppenhágában a napelemekről és más tiszta felületekről gyűjtik össze az esővizet, amelyet WC öblítésre és öntözésre használnak. A szennyvíz tisztítás modernizálásával a tisztítási folyamat energiaszükségletének 60 százalékát is lehetséges lenne helyben megtermelni.
Termékhasználat (illetve nemhasználat)
A lakosság által vásárolt fogyasztási cikkek többsége messze nincs kihasználva, például egy fúrógép átlagosan 18 percet működik teljes élettartama alatt. Egy átlagos amerikai háztartásban pedig mintegy 7.000 dollár értékű nem használt fogyasztási cikk van felhalmozva. Kínában az elmúlt 15 évben 70 százalékkal csökkent az az átlagos időtartam, amíg egy ruhadarabot hordanak.
Már terjedőben vannak azok az új üzleti modellek, amelyekben a termék, mint szolgáltatás jelenik meg, amelyekben a felhasználók megosztásos platformokat használnak, legyen szó akár személygépkocsiról, akár más eszközről. A használt cikkek kereskedelmét Svédországban egy direkt erre szakosodott bevásárlóközpont segíti. Torontó non-profit szerszámkölcsönzőjéből pedig több mint 7000 szerszám bérelhető. A svéd Göteborg bérlést, kölcsönzést, csereberét kínáló helyszínek okostérképével segíti a városlakókat. A dán Vigga-ban tartós kismama- és csecsemőruházat előfizetéses konstrukcióban is elérhető, így 80 százalékos hulladék csökkenést értek el.
Energiafelhasználás
Épületeink több energiát használnak, mint bármely más szektor. Okos hálózatok (smart gridek) révén az ingadozó termelésük miatt nehézkes megújuló energiaforrások integrálhatóak, és a hatékony energiahasználat is könnyebben biztosítható. A távfűtés energiamixe, mint Miskolc esetében is, kiegészülhet geotermikus energiával, lezárt hulladéklerakóból származó depóniagáz hasznosítással és biomassza tüzeléssel is. Földrajzi elhelyezkedésből adódóan a szél és napenergia vagy akár a vízenergia kiaknázása helyi előnyöket jelent bizonyos települések számára.
Mobilitás
A városi levegőszennyezés 90 százalékáért a járművek felelősek. A motorizált közlekedés a 2015. évi szintről 2030-ra 42 százalékkal, 2050-re 92 százalékkal nőhet. Körforgásos „szemmel” cél a mobilitási szükségletek alternatív kielégítése révén kevesebb jármű vásárlása és így legyártása. Ezt segítheti a kompakt városszerkezet, ahol kedvezőek a feltételek a mikromobilitás, a kerékpáros és gyalogos közlekedés számára; minőségi, megfizethető közösségi közlekedés áll rendelkezésre; és a városi logisztika tudatosan szervezett.
Élelmiszer
Egy uniós polgár évente 173 kg élelmiszerhulladékot „termel”, mi magyarok még többet, 175 kg-ot, így országos szinten minden évben 1,8 millió tonna értékes élelmiszer válik veszendőbe. Az élelmiszer-parazlást ezért ahol lehet, meg kell akadályozni. A tudatos vásárlókat minden városban tájékoztatni és ösztönözni kell. A Rövid Ellátási Láncok anyaghasználata nagyságrendekkel kisebb. Ilyenek a helyi piacok, kosárközösségek, termelői boltok vagy közösségi mezőgazdálkodást célzó csoportok. A közétkeztetésben egyértelműen a helyi beszállítókat kell előnyben részesíteni. A konyhai hulladék nagy része komposztálható. A megmaradó élelmiszerhulladék biogáz alapanyag lehet a városi energiaellátásban. A készételek csomagolásának piaca lassan kezd átalakulni, ismét megjelenik az újrahasználat, új lebomló csomagolások elérhetők, és az újrahasznosíthatóságot segíti a kiterjedt szelektív gyűjtés. A használt étolaj számos töltőállomáson és önkormányzati intézményben leadható.
A települési hulladékgazdálkodás jövője és az abban rejlő helyi lehetőségek
Az egységes hulladékgazdálkodási koncessziót érintő közbeszerzési hirdetmény 2021. augusztusában került közzétételre (https://www.kozbeszerzes.hu/ertesito/2021/0/targy/portal_424/megtekint/portal_15149_2021/). A hulladékgazdálkodási koncessziós jogosultság az ország teljes területét érinti, ami 3155 településen mintegy 4 474 531 db háztartás és 1 794 409 db gazdálkodó szervezet ellátását jelentheti. A nyertes koncesszor feladatát képezi majd Magyarország teljes területén a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás megszervezése, ellátása mellett, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerekhez kapcsolódó kötelező visszaváltási díjas rendszer működtetése is. A koncesszió hosszútávú, 35 évre szól.
A települési szelektív hulladékgyűjtés megszervezése mellett a városokon egyre nagyobb a nyomás a hatékony élményalapú szemléletformálás és oktatás kiterjesztésére.
A városüzemeltetés hatáskörébe tartozik a zöldfelületek kezelése, és így a keletkező zöldjavak, biomassza kezelése, ami a legtöbb település esetében kiaknázatlan potenciált jelent. A jó minőségű komposzt saját előállítása nem csak a parkfenntartásban vagy a helyi élelmiszer önrendelkezésben, zöldségtermesztésben lehet hasznos, de a lakosság számára értékesíthető termékkel is bővítheti a bevételi forrásokat.
A szennyvíziszap rothasztásával biogáz termelhető, ahogyan az történik például Miskolcon is. Az így előállított gáz többféle hasznosítása lehetséges, gázmotoros elégetésével zöld áram termelhető, amely a kellő rendszerméretezés esetén nem csak a szennyvíztisztító telepek energiaellátására elég, hanem a helyi hálózatba is betáplálható. A közlekedési üzemág a biogázt gázüzemű autóbuszok üzemanyagába tudja bekeverni, vagy a zöldáramot elektromos hajtású gépparkjának töltésére használhatja.
Újrahasználati központok révén nem csak a használt bútorok felújítása, újraértékesítése egyszerűsödik városainkban, de akár elektronikai berendezések szervezett workshopok keretében történő javítása is lehetséges, vagy kisebb mennyiségekben megmaradt, de még felhasználható építőipari alapanyagok, festékek és egyebek adás-vétele is megszervezhető.
Milyen globális előnyei vannak az átállásnak?
Az erőforrások egyre drágulnak, de a hatékonyabb felhasználással a kevesebből sokkal többet ki tudnánk hozni. Jelenleg a gazdaság körforgásossági aránya 7,2%-ra tehető (Circkl: Circularity Gap Report), ennek duplázása révén legalább 28%-kal lehetne csökkenteni az elsődleges erőforrás felhasználást és 39%-kal az üvegházgáz kibocsátást.
Arról nem is beszélve, hogy a káros anyagok fokozatos kivezetésével, és az alacsonyabb lég- és vízszennyezéssel az emberi egészség és a biológiai sokféleség védelme valóban biztosítható lenne. Csak gondoljunk az ivóvízbázisul szolgáló felszíni vizek mikroplasztik szennyezésének eliminálására. A táplálékkal átlagosan körülbelül 5 gramm műanyagot fogyasztunk el hetente, ami egy bankkártya súlyának felel meg.
Az átállás révén becslések szerint 2030-ig az EU GDP-je 0,5%-kal bővülhetne és 700 000 új munkahely jöhetne létre. Azon városok és régiók mindenképpen előnyre tehetnek szert, amelyek támogatják a körforgásos gazdasági modellekre épülő startupok indulását, körforgásos vállalkozások betelepülését, vagy a helyi vállalkozások átállását, mivel az ilyen cégek hozzáadott érték teremtése nagyságrendekkel nagyobb lehet a konvencionálisan működő vállalkozásokénál.
Ki mit nyer a körforgásos városokkal?
A lakosság, a fogyasztók számára előny, hogy ökológiai lábnyomuk csökken, a megvásárolt termékek élettartama jelentősen nő, ha pedig bizonyos esetekben szolgáltatás által elérhető egy eszköz, ahelyett, hogy megvennék, a fenntartási, tárolási, javítási és megsemmisítési költségekre sem költeniük.
A helyi vállalkozások számára új potenciális bevételi források jelennek meg (például javítás, részegység gyártás, felújítás stb.). A kisebb alapanyagigény által az áringadozásoknak és egyéb kockázatoknak való kitettségük is csökken. Az egyszerű értékesítés helyett a szolgáltatási modellekre való váltással hosszú távú közvetlen kapcsolat épülhet ki a fogyasztókkal, azok elkötelezettsége és márkahűsége nagyban nőhet.
A közszféra egyértelműen nyer, mivel a gazdasági növekedés mellett a nyersanyaghasználat végre csökkenhet, így a kitermeléshez és feldolgozáshoz kapcsolódó negatív környezeti hatások csökkennek. Emellett számos új munkahely teremtésére nyílik alkalom az újrahasznosítás, a javítás, a logisztika területein.
Kik tudnak segíteni a körforgásos átállásban?
Az URBIS egy városfejlesztési beruházásokra szakosított tanácsadó platform, mely az Európai Beruházási Tanácsadó Platform részeként jött létre. A platform a városfejlesztési projektek, programok és platformok megvalósítását könnyíti és gyorsítja.
Az európai régiók beruházásait támogató közös program, a JASPERS többféle ágazatban segíti a városok és a régiók stratégiai tervezését, támogatja az uniós finanszírozású projektek előírásoknak való megfelelését az előkészítés során.
A fi-compass pénzügyi eszközökkel kapcsolatos tanácsadási szolgáltatásokat kínáló platformja a foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja keretében mikrofinanszírozást nyújtó szervezeteket és más érdekelteket segíti, az elérhető pénzügyi eszközökkel kapcsolatos gyakorlati ismereteket és tanulási eszközöket nyújt számukra.
A körforgásos átállást már megkezdő városok többféle hálózatba szerveződnek. A zöld és fenntartható városok példamutató megoldásait emeli ki és mutatja meg az Európa Zöld Fővárosa díj és az Európai Zöld Levél díj.
Forrás: https://circulars.iclei.org/action-framework/
A Circular City Actions Framework öt egymást kiegészítő stratégiát kínál a városi változásokhoz, amelyek segítségével elkezdhetnek dolgozni egy körforgásosabb rendszer kialakításán. A keretrendszer cselekvésalapú, a felhasználók számára konkrét stratégiai irányokat jelöl ki, és bemutatja az egyes stratégiák kívánt eredményeit.
Megszámlálhatatlanul sok jó példát összegyűjtő, kifejezetten körforgásos szakmai platform a körforgásos gazdaság stakeholderek európai platformja (European Circular Economy Stakeholder Platform).
Számos európai város írta már alá az Európai Körforgásos Városok Nyilatkozatát, köztük például Koppenhága, Helsinki, Ljubljana, Oslo, Prága, Tirana vagy akár Budapest. Ezen települések vállalták, hogy elköteleződnek a körforgásos gazdaságra történő átmenet bevezetése és az új termelési és fogyasztási modellek megvalósítása mellett, igyekeznek leválasztani a gazdasági növekedést az erőforrás-felhasználásról, miközben javítják az emberi jólétet és csökkentik a kibocsátásokat (https://budapest.hu/Lapok/2020/budapest-is-alairta-az-europai-korforgasos-varosok-nyilatkozatat.aspx).
A MEXA cégcsoport, és az EX-ACT Project Tanácsadó Iroda Kft. települési körforgásos gazdaság stratégiák készítésében és a célok elérését támogató projektek fejlesztésében, pályázásában és megvalósításában is szívesen nyújt segítséget a körforgásos átállás iránt nyitott városoknak.
Irodalom
- World Economic Forum, 2018: White Paper on Circular Economy in Cities, In Collaboration with PwC
- Kézy Béla – Lenkey Péter, 2022: Körforgásos gazdaság képzés a MEXA cégcsoportban
- Circular Regions Sk-Hu Interreg projekt „Train the trainers” képzési anyaga
- Circkl: Circularity Gap Report
- Körforgásos gazdaság a városokban ( https://ec.europa.eu/info/eu-regional-and-urban-development/topics/cities-and-urban-development/priority-themes-eu-cities/circular-economy-cities_hu )
