ZöldIT – Digitális és zöld innovációk a magyar helyi közösségekben címmel rendeztünk konferenciát a TINLAB projekt keretében, 2023. március 23-án Kaposváron. A rendezvény a települések zöld, illetve digitális átállásához próbált segítséget nyújtani az előadások, a bemutatott innovációk és jó gyakorlatok által. 

2000 óta szervezi meg cégcsoportunk ezt a konferencia sorozatot, mely Tokaji konferencia néven vált ismertté és 2021 óta Urban21 név alatt folytatja útját. Célunk az elmúlt 23 év folyamán végig az volt, hogy városfejlesztésben fontos témákat, aktualitásokat, újdonságokat és innovációkat megismertessük a konferenciák résztvevőivel, emellett mindig terepet biztosítsunk a szakmai tapasztalatcserére eseményeinken.  

A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TINLAB) keretében szervezett 2023-as URBAN21 konferencia azt tűzte ki céljául, hogy a hazai településeknek - kiemelten a Fenntartható Városfejlesztési Stratégiát kidolgozó városoknak - gyakorlati segítséget nyújtson a zöld átállás és a digitális átállás megtervezéséhez, a szükséges változások elindításához, a fejlesztések megvalósításához.  A több mint 150 résztvevő inspirációt és fenntartható ötleteket nyújtó hazai és külföldi társadalmi innovációkkal és jó gyakorlatokkal is megismerkedhetett és több oldalról megvilágításra került a hálózatépítés, az együttműködés fontossága a társadalmi innovációs tevékenységekben. A témákra globális szintről lokális szint felé próbáltunk rávilágítani, hiszen a társadalmi innováció közös ügy, a gazdaság, a tudomány és a civil szféra együttműködésével lehet ezeken a területeken a legjobb eredményeket elérni.

Elsőként Hollósi Szabolcs, a házigazda Hálózat a Regionális Fejlesztésért Alapítvány (HÁRFA) kuratóriumi elnöke köszöntötte a jelenlévőket, majd bemutatta a konferencia társadalmi innovációs digitális és zöld fókuszát, valamint szót ejtett az Urban21 konferenciasorozat tekintélyes múltjáról is. Ezt követő előadásában a program szakmai megalapozásaként ismertette a társadalmi innováció definícióját, bemutatásra kerültek a HÁRFA által a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium projektben konzorciumi partnerként vállalt legfontosabb tevékenységek is.

Szita Károly Kaposvár polgármestere köszöntőjében elhangzott gondolatai a fenntarthatóság, a zöld átállás köré fonódtak. Büszkén jelentette ki, hogy Kaposváron közügy az energiafüggetlenség elérése és ebből a szempontból lényeges, hogy a lakosság körében is kialakuljon a zöld szemlélet és követelje meg az ilyen irányú intézkedéseket. Fontosnak tartja az alapítványok szemléletformáló munkáját, amelyek segítenek közüggyé tenni a zöld szemléletet.

Jó példák Kaposváron:

• Saját ivóvízbázis kiépítése, mely eredményeképp országos szinten a második legolcsóbb az ivóvízdíj Kaposváron.
• Az ország egyetlen cukorgyára Kaposváron van, ahol - tíz évvel ezelőtt innovációként - répaszeletből biogázt állítanak elő. Ezzel üzemelteti a város a fürdőjét, illetve a városi buszok is ezzel tudnak olcsóbban, fenntartható módon, majdnem zéró emisszióval működni.
• Közép-Európa legnagyobb naperőműve Kaposváron épült 100 MW teljesítménnyel, mely egy 55 ezres lakosságú város éves energiaszükségletét biztosítani tudja.
• Távfűtéssel biztosítják a melegvizet és a meleget 7200 lakás és sok intézmény - köztük a kórház - számára is. Ez a rendszer a következő évtől földgáz helyett faaprítékkal táplált kazánokkal fog működni („városi zöld fűtőmű”), ezáltal 80%-kal csökken a város gázfüggősége.

Kivés Zoltán önkormányzati helyettes államtitkár az Önkormányzatok és Innovációk című előadása keretében a Belügyminisztérium Önkormányzati Államtitkárságának koordinációjával megvalósuló projekteket ismertette, melyeknek kiemelt szereplői az önkormányzatok és az érintett települések lakosai. 2015-ben kezdték előkészíteni azon közvetlen brüsszeli forrásokból megvalósuló projekteket, melyeknek a „Gondolkozz globálisan cselekedj lokálisan” elv alapján az elsődleges címzettjei az önkormányzatok. Olyan projekteket kerestek első körben, amelyek a jelenlegi klímaváltozásra és a természetes vízmegtartásra fókuszáltak első sorban. Fontos, hogy az országostól az egyéni szintig minden szinten tegyünk annak érdekében, hogy alkalmazkodjunk a változásokhoz, a kihívásokra tudjunk választ adni.

Forrás: saját felvétel

Gáspár Mátyás címzetes egyetemi docens, közigazgatás-szervezési szaktanácsadó és Sinkó Dániel szervezetfejlesztő, önigazgatási specialista A társadalmi innováció alulnézetből - Egy társadalmi innováció siker és kudarctörténetének tanulságai című előadásának keretében minitörténetek sorozatán keresztül ismertük meg a társadalmi innovációs folyamat dinamikáját. A társadalmi innováció nem csak általánosan mindenkire érvényesen valósul meg, hanem a különböző társadalmi rétegeket, csoportokat és egyéneket is egyszerre érinti, miközben kultúraalakító (társadalmi, szervezeti, egyéni) jelleggel is bír. Fontos az önkormányzatok társadalmi közfelelősség-vállalása.

Ebédszünet után Dr. Lőrincz Katalin a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának egyetemi docense, dékánhelyettese A globális fenntarthatósági célok városi dimenziói - európai városok jó gyakorlatai című előadásának középpontjában az állt, hogy a klímasemleges gondolatokat hogyan lehetne települési szinten megvalósítani.

Az előadás során bemutatásra került néhány városi jó gyakorlat: egyik ilyen példa a Zöld város és zöld campus néven futó projekt, mely a belvárosi részen hoz létre egy sétautakat, kerékpárutakat, játszótereket is magában foglaló zöld folyosót. Másik példa a Veszprémben megvalósult a Sédvölgyi rehabilitáció nevű beruházás, mely egy addig használaton kívüli területet töltött meg városi felhasználókkal azáltal, hogy közösségi tereket, zöld felületet és aktív szabadidő eltöltésére alkalmas zónákat alakítottak ki, melyet kiegészítenek a helyi gazdasági szereplők beruházásai is (éttermek, szállodák).

Dr. Lőrincz Katalin véleménye szerint attól lesz vonzó és fenntartható egy város, ha van egy közösség mögötte, mérhető és minden területen kimutatható karbonsemlegességre törekszik, foglalkozik a mobilitással, közlekedéssel, minél inkább az egészséges életmód felé tolja el a városlakókat, támogatja a mikroközösségeket és azok az emberek, akik odaköltöztek abba a városba, szeretnek ott élni és ott képzelik el a jövőjüket.

Dr. Döbrönte Katalin, az Ex Ante Tanácsadó Iroda Kft szakértője a városi zöld átállás legfőbb kihívásairól beszélt. A városok esetében egy nagyon kis területet nagy lakosság fed le, ezért a karbonkibocsátás nagy százalékáért a városok felelősek. Régen a városokat gyaloglásra tervezték, a személygépkocsik miatt nagy léptékű átalakulás történt, és most ismét gyalogosbarát irányba szeretnénk tovább lépni, mely az utak szélességét, zöld felületek sűrűségét, lakóépületek, intézmények elhelyezkedését befolyásolni fogja. Egy kompaktabb megközelítést kell érvényesíteni. A városépítésben meghozott döntések több tíz évre determinálják a szempontokat, ezért nagyon fontos a hosszú távú stratégiai gondolkodás.

Forrás: saját felvétel

A 2050-re elérendő célok a klímasemlegesség vonalán szigorú intézkedéseket vetítenek előre. A városok elkészítették a klímastratégiájukat és a Fenntartható Városfejlesztési Stratégiák keretében zöld átállás menetrendet készítettek, amelyet majd zöld keretrendszerré alakítanak, de emellett nagyon fontos, hogy a kibocsájtás csökkentésre is egyre nagyobb hangsúlyt fektessenek és nettó zéró akcióterveket és kapcsolódó beruházási terveket készítsenek elő.

Dr. habil Birkner Zoltán megbízásából Németh Eszter Júlia​ a Pannon Egyetem Innovációmenedzsment Tanszékének tudományos segédmunkatársa Innovációmenedzsment Magyarországon címmel adott elő, melynek fókuszában az egyetemi innovációs ökoszisztéma, az egyetemek kiemelt szerepe állt.   

Az innováció ökoszisztémában valósul meg és fenntartásához tudásmegosztó hálózatokra van szükség. Az innovációs ökoszisztéma szereplői kormányzat, ipar, akadémia, társadalmi környezetek (civil szervezetek) és a természeti környezet (környezeti fenntarthatóság). Városok esetében kiemelten fontos a partnerkapcsolatok kialakítása, közös stratégiai célok megalkotása, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a városok szerepe erősödjön az innovációs folyamatokban. Egy nyílt innovációs együttműködés révén a különböző szervezetek együtt dolgoznak, a külső tudást be tudják építeni a saját szervezetükbe és így minél több kreatív új ötlet jön létre. Erre szolgál az egyre elterjedtebb Living Lab koncepció, mely úgy keresi a megoldásokat, hogy a problémákat nem veszi ki a valódi környezetükből.

Prof. Dr. Csepeli György, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa Hálózat az egész világ című előadásával további gondolatokkal egészítette ki a nap folyamán több előadásban is említett hálózatok fontosságát az innovációs folyamatokban.

A hálózat olyan alakzata a létnek, amely rugalmas dinamikus és benne van a kapcsolódás és a szétválás is, miközben mindenhol jelen van, ezért abszolút mértékig szükséges ahhoz, hogy önmagunkról, azon belül innovációról is gondolkodhassunk. A komplexitáselmélet alapján a kis változások képesek akár nagyon nagy változásokat is előidézni és nem tudható, hogy hol történik egy kis esemény, amely képes átalakítani akár egy egész régiót.

A digitális átalakulás felértékeli a hálózatosodást azáltal, hogy mindenkit összekapcsol mindenkivel és mindenki számára lehetővé teszi a kommunikációt és ez által hozzájárul a közös tudás kialakulásához. Minden közösségnek meg kell találnia a digitális identitását, mely lehetővé teszi a közösség létének az elkülönítését a digitális térben.

A rezilencia, vagyis rugalmas alkalmazkodóképesség elementáris fontosságú tulajdonsággá válik. Az akaratunk szabadságának a megtartása érdekében horgonyoznunk kell magunkat az értékeinkhez: individualitás, szabadság, kreativitás, innovativitás, kritikai gondolkodás. Erre szükség van ahhoz, hogy a hasznot csavarjuk ki a digitális átalakulásból és minimalizáljuk a károkat, ez azonban technológiai éberséget, folyamatos tanulást feltételez.

Csepeli György a „Merj élni!” mottóval zárta az előadását utalva arra, hogy a kockázatvállalás, a jó és rossz megítélése, a saját identitásunk olyan tulajdonságaink, amelyeket nem fog tudni átvenni, pótolni a mesterséges intelligencia és ha az alapjainkat nem felejtjük el, akkor az innovációink biztos bázison nyugszanak még akkor is, ha borasztó sok fenyegető vihar sejlik a jövőnk egén.

Szemerey Samu a Kortárs Építészeti Központ építésze, szakmai vezetője A digitális innovációk társadalmi hatása a városokban című előadásában az innovációk gyakorlatiasabb oldalának a bemutatására helyezte a fókuszt, ennek megágyazandó azonban a bevezetőben kínált néhány támpontot arra vonatkozólag, hogy a hazai települések miként helyezkednek el a nemzetközi viszonyítások, trendek sorában.  

A hazai nagyvárosok nemzetközi léptékkel mérve kicsinek vagy legfeljebb közepesnek számítanak és egyetlen olyan városunk van, amely európai léptékben nagyvárosnak nevezhető, Kínai léptékben pedig egész Magyarország lenne egy város és annak az agglomerációja. A mai fiatal lakosság elvárásai ugyan helyiek és fizikaiak (jól működő szolgáltatások a lakóhelyükön), miközben a globalizáció hatásának köszönhetően a mintáik globálisak és digitálisak, hiszen a nemzetközi példák gombnyomásra elérhetők. A következő évtizedekben várhatóan az lesz tehát a legnagyobb kihívása a hazai kistelepüléseknek, hogy a jelenleg is fennálló vidékre való költözési hullám által érkezett családok gyerekeit meg tudják-e tartani. A digitális innováció nem azonos a társadalmi innovációval, sőt sokszor szembe is megy vele. A városok átalakulóban vannak, manapság igen gyors ütemben. Közben kijelenthető, hogy a helyi kultúrához és a helyi képességekhez alkalmazkodónak kell lennie egy jó digitális innovációnak azért, hogy könnyen befogadhatóvá váljon.  

Balla Attila a Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. szakmai ügyvezető-helyettese A fenntartható technológiai településfejlesztés, Digitális érettség – Inkluzivitás című előadása keretében vázolta mindazon tevékenységet és eszközöket, mellyel a Neumann Technológiai Platform hozzájárul az önkormányzatok fejlesztési törekvéseinek a sikerességéhez.  

A Neumann Technológiai Platform 2020-ban elindított Magyarországon két képzési struktúrát (szakemberképzés és referensképzés), mellyel az önkormányzatok digitális térségfejlesztésre vonatkozó hiányzó kompetenciáit próbálják kompenzálni.

Forrás: saját felvétel

Az okos település tudatos település kell, hogy legyen, hiszen hosszú távon csak fenntartható technológiai megoldásokat érdemes bevezetni, melyek az azonosított helyi erőforrások mentén építkeznek. Bemutatásra került a Településszonda módszertana, mely olyan rövid- és középtávú beavatkozások azonosítására alkalmas eszköz. Jó hírként került megfogalmazásra, hogy a Közös Agrárpolitikai Stratégia keretében az elkészült településszonda stratégiák a jelenlegi 2021-27-es ciklusban várhatóan végrehajthatók, megvalósíthatók is lesznek. Kistérségi falvak szintjén ez gyors ütemű haladást vetít elő és ha ezek a települések egy idő után hálózatba tudnak kapcsolódni, akkor abban lehet igazi erő. Az innováció az, ami a jövőnket formálja, de sosem szabad magunkat, mint ember kihagynunk belőle.

A konferencia alatt két panelbeszélgetésre is sor került.

Az első a Karbonsemleges városi programok címmel, melynek moderátora Janza Frigyes volt, az Ex Ante Tanácsadó Iroda Kft. ügyvezetője, a résztvevők pedig:

• Csúcs Zoltán - vezérigazgató, Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Zrt.
• Márton Ádám - klímavédelemért felelős polgármesteri megbízott, Miskolc MJV Önkormányzata
• Bartuszek Lilla – alapító, projektvezető, Fenntartható Közösségek Központ
• Bagó László - környezetfejlesztési irodavezető, Kaposvár MJV Önkormányzata

2024 végéig a Fenntartható Városfejlesztési Stratégiát kidolgozó városoknak el kell készíteniük a zöld átállásra vonatkozó keretrendszert, dokumentumokat. Bár lakossági szinten már sok információ áll rendelkezésre a zöld gondolkodás nyomvonalán, városi szinten sok még a bizonytalanság, erre próbáltak a panelbeszélgetés keretében megoldásokat bemutatni.

A konferencia második panelbeszélgetésének moderátora Kézy Béla, a Megakom Kft. ügyvezetője volt, aki vendégeivel az Okos város témáját igyekezett körbejárni példákon, jó gyakorlatokon keresztül. Mitől lesz okos egy város és hogy működik egy okos város a gyakorlatban? Mik a valós szükségletek és arra milyen megoldások születnek? A panel résztvevői, akik megpróbáltak ezen kérdésekre választ adni:

• Avanesian Szona - vezető szakértő, Field Consulting Zrt.
• habil. Nagy Zoltán – intézetigazgató, egyetemi docens, Miskolci Egyetem
• Szabó Zoltán – szakmai igazgató, Kaposvári Fejlesztési Központ
• Koszecz Sándor – elnök, Életfa Kulturális Alapítvány, a Kollabor Inkubációs Modell c. TINLAB pilot projekt megvalósítója

Összefoglalásul elmondható, hogy a beszélgetés során technológiákról nem sok szó esett, ezáltal a legfontosabb üzenet az, hogy az okos város középpontjában az okos emberek, okos közösségek állnak.

A panelbeszélgetésekről külön blogbejegyzés készült, melyet következő alkalommal olvashatnak felületeinken.

A konferencia zárszava Barna-Lázár Zoltán, az Ex Ante Tanácsadó Iroda Kft. ügyvezetője tolmácsolásában hangzott el, aki történelmi példákon keresztül rávilágított arra, hogy a társadalmi innováció jóval korábban létezett már, mint üzleti innováció, annak ellenére, hogy utóbbi jóval nagyobb figyelmet kapott az elmúlt évtizedek során. A társadalmi innovátorok egy ősi gyökerekkel rendelkező műfajjal foglalkoznak tehát és ennek a hagyományait vittük tovább ezen a konferencián.

Az összefoglaló percek alatt a közönség a Mentimeter applikáció segítségével megalkotta a konferencia legfontosabb szavaiból álló szófelhőt, melyből ránézésre is látszik az, hogy a társadalmi innováció központjában jellegéből is adódóan a reziliens emberek és az emberek által alkotott közösségek, ezek hálózata áll.

(Forrás: Menti.com)

Útravalóként elhangzott jó tanács, hogy mindenki vigye haza a nap folyamán összegyűjtött gondolatokat az otthoni közösségébe, és indítson el egy olyan változást, amely forrásként használva ötleteket merít ezekből a gondolatokból.

A rendezvény a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosító számú "Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium" című projekt keretében jött létre.