Forrás: https://www.recyclingtoday.com
A TINLAB projekt keretében a Helyi fejlesztések, jó kormányzás tematikus fórum legutóbbi alkalmával egy olyan innovatív jó gyakorlat került bemutatásra, amely a településvezetőknek hivatott segíteni a körforgásos gazdaságra való átállásban.
A kifejlesztett eszköz megfelel azoknak a követelményeknek, amelyek az innovatív megoldásokat helyszíntől függetlenül, helyi sajátosságok figyelembevételével is alkalmazhatóvá teszi, mérhető és a módszertanilag jól leírható. Cikkünkben ezúttal a Körforgásos modell elvű települési önértékelő és tervező eszközt mutatjuk be Dr. Németh Kornél, a Pannon Egyetem docensének és a projekt vezető kutatójának előadása alapján.
Az urbanizációs kihívások egyre jelentősebbek, többek között a növekvő erőforrás-felhasználás, egyre összetettebb termékek és a növekvő anyagfelhasználás miatt. A fogyasztói szokások változásával a túlfogyasztás jelenségével a hulladékok mennyisége is növekszik, elszállításuk, felhasználásuk csak részlegesen megoldott.
A jövőben a csökkenő erőforrások és a folyamatosan növekvő igények miatt szükséges lesz a megosztást és a körforgást előtérbe helyező gazdasági modellekre átállni, a hulladékra másodnyersanyagként tekinteni.
A városi lakosság a világ népességének a 70%-át is meghaladja 2050-re a becslések szerint, miközben a városok már jelenleg is az energiafogyasztás 70%-áért és az üvegházhatású gázok kibocsátásának 75%-áért felelősek. Magyarországon a lakosság közel 70%-a városban vagy városi közösségekben él és körülbelül 30% Budapesten és az agglomerációban.
De hogyan illeszthető be a települési működésbe a körforgásos gazdasági modell?
A körforgásos városmodell a változó életmódra, szokásokra, anyag- és energiaáramokra is fókuszál az alábbi kulcsterületek mentén:
- A városokban összpontosul az anyagfelhasználás, ami miatt jelentős szállási igény lép fel.
- Túlfogyasztás, mint társadalmi jelenség.
- Helyi termékek kiszorulnak, nincs idő a felgyorsult életmód miatt a helyi termékek beszerzésére.
- Felesleges csomagolások használata.
- Rövid élettartalmú árucikkek, nem cserélhető alkatrészek.
- Közlekedés, élelmiszer szállítás.
Az eszköz keretében széles indikátorkészletet alakítottak ki (98 indikátorral), amelynek célja a mérhetőség biztosítása 6 részterületen. 5 magyar településen tesztelték és ezen gyakorlati tapasztalatok alapján került elkészítésre az excel alapú tábla, amelyhez kapcsolódik egy 60 oldalas útmutató, azért, hogy a települések önállóan is tudják használni. Az indikátorok nagy része nyilvános adatbázisokból vagy a helyi intézményektől beszerezhető.
Az eszköz használatának eredményeként a modell javaslatot fogalmaz meg a további tevékenységekre, ezzel egy körforgásos városi modell kialakítását segítve a települések számára.
A települések az önértékelő segítségével szakmailag megalapozott helyzetképet kaphatnak a körforgásos gazdasági átállást befolyásoló tényezőkről. Az automatikus ajánlásokkal a település önállóan is a gyakorlati megvalósítás útjára léphet, majd az intézkedéseinek hatását számszerűsíthető eredményekkel tudja alátámasztani. Az intézkedések megvalósulása esetén az eszköz segít a megtakarításokat nyomon követni, valamint alkalmazásával a szemléletformálást segíti a döntéshozók számára.
Forrás: Dr. Németh Kornél előadása Byström (2018) alapján
Az eszköz tesztelése során fontos tapasztalat volt, hogy közérthetővé kell tenni ezt az új tudást, és azokra a tevékenységekre kell helyezni a hangsúlyt, amelyekre az önkormányzat hatással lehet. A modell sikeres kialakításához pedig elkerülhetetlen, hogy a helyi döntéshozók felkarolják az ügyet és az eredményeket hasznosítsák.
Az egyetem célja a későbbiekben a települési anyag- és energiaáram menedzsment támogatása az adatalapú vizsgálat és vizualizációs módszertan kidolgozásával. A humán kapacitás jellemzően nem áll rendelkezésre az önkormányzatoknál, így mind a szemléletformálás, mind az eszköz eredményeinek felhasználása tekintetében fontos a humánerőforrás fejlesztése. Ennek érdekében képzéseket indítanak a Pannon Egyetemen pl. Körforgásos és fenntartható turizmus alapszak, Körforgásos gazdálkodás tervező mérnök, Körforgásos gazdálkodási menedzser mesterképzés.
Forrás: Dr. Németh Kornél előadása
Továbbá a projekt során tapasztalt adathiányból következik, hogy célszerű lenne olyan regionális adatközpontok létrehozása, amelyek kimondottan települési fenntarthatósági adatokkal foglalkoznak.
Összegezve tehát örömmel mutattuk be a Helyi fejlesztések, jó kormányzás tematikus fórum keretében a települési önértékelőt, amely a körforgásos gazdasági modellre való átállást segítő eszköz. Innovatív, mert a településvezetők számára közvetlenül és önállóan is használható, döntéselőkészítésre alkalmas, miközben a szemléletformálást is segíti és kiemeli azokat a beavatkozási lehetőségeket, amelyeket egy kis- és középváros is megtehet.
Korábbi cikkajánló:
A TINLAB projekt keretein belül a Helyi Fejlesztések, Jó kormányzás fórum már korábban is foglalkozott a körforgásos gazdasággal és jó gyakorlataival. Kapcsolódó cikkünket ajánljuk figyelmükbe az „Értékteremtési lehetőségek a körforgásos gazdaságban” és a „Körforgásos települések – kihívások, lehetőségek, jó gyakorlatok” című előadásokról készült összefoglalónkkal.
