(Forrás: saját felvétel)

ZöldIT – Digitális és zöld innovációk a magyar helyi közösségekben címmel rendeztünk konferenciát a TINLAB projekt keretében, 2023. március 23-án Kaposváron. Az előző blogbejegyzésünkben bemutattuk a konferencia plenáris előadásait, a mai alkalommal a két panelbeszélgetést ismertetjük részletesebben.  

A panelbeszélgetések keretében a karbonsemleges város és az okos város témaköröket járták körbe. Mindkét beszélgetésbe a konferencián résztvevőket is bekapcsolta a moderátor, aki a Mentimeter alkalmazáson keresztül kérdéseket intézett feléjük. A résztvevők nem reprezentatív válaszait grafikonok formájában bemutatjuk ebben a bejegyzésben.

A Karbonsemleges városi programok panelbeszélgetés moderátora Janza Frigyes volt, az Ex Ante Tanácsadó Iroda Kft. ügyvezetője, a beszélgetőtársai pedig:

• Csúcs Zoltán - vezérigazgató, Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Zrt.
• Márton Ádám - klímavédelemért felelős polgármesteri megbízott, Miskolc MJV Önkormányzata
• Bartuszek Lilla – alapító, projektvezető, Fenntartható Közösségek Központ
• Bagó László - környezetfejlesztési irodavezető, Kaposvár MJV Önkormányzata

(Forrás: saját felvétel)

2024 végéig a Fenntartható Városfejlesztési Stratégiát kidolgozó városoknak el kell készíteniük a zöld átállásra vonatkozó keretrendszert, dokumentumokat. Bár lakossági szinten már sok információ áll rendelkezésre a zöld gondolkodás nyomvonalán, városi szinten sok még a bizonytalanság, erre próbáltak a panelbeszélgetés keretében megoldásokat bemutatni.

Hogy állunk Magyarországon nemzetközi összehasonlításban a városok életében történő zöld átállás tekintetében?

Dr. Bartuszek Lilla: A „zöld” magában kell, hogy foglalja azt a holisztikus dimenziót, amit a fenntarthatóság jelent. A hazai városok esetében gyakran a kiindulási pontok a területzöldítés, a hulladékkezelés, melyek kétségtelenül fontos elemek a zöld átállásban, de ennél sokkal fontosabb az, hogy a lakosság részéről kialakuljon a befogadóképesség. Tudatosítani kell a városvezetőkben, hogy hosszú távon a fenntarthatóság nagyon jó befektetés. Nemzetközi szinten nem csak a városokban, de kisebb településeken is előfordul, hogy előrehaladott állapotban van a zöld átállás folyamata. Hazai szinten inkább úgy érdemes fogalmazni, hogy ráálltunk a fenntarthatóság útjára, de azért még bőven van mit tennünk a kérdésben, bár megvannak azok a szinergiák, amelyek a mindennapi életet élhetővé és fenntarthatóvá teszik.

Honnan indultak és milyen nehézségekkel találkoztak a Kaposváron megvalósuló fejlesztések?

Bagó László: A jelenlegi legfontosabb téma a biztonság: egészségbiztonság, közbiztonság, klímabiztonság és energiabiztonság. A város célja, hogy ezt a biztonságot megtartsa és erősítse. Kaposvár vállalta, hogy 2040-re 30%-kal csökkenti a CO₂ kibocsátást, illetve 2050-re 80%-kal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. Minden fejlesztésnek az a célja, hogy a klímaváltozás hatását csökkentsék a város életében.

Az első kérdés, amit feltettünk a résztvevőknek, hogy szerintük mely csoportok tudnak a legtöbbet tenni egy városban a zöld átállás érdekében? A kérdésre adott válaszok rímelni látszanak az elhangzott előadásokra és felszólalásokra, hiszen a közönség szerint is a városvezetés és a városi intézmények, valamint a lakosság teheti a legtöbbet a városban a zöld átállás érdekében.

(Forrás: Menti.com)

Csúcs Zoltán: A klímaszerződés – akcióterv és beruházási terv – Pécs vonatkozásában 95%-os készültségben van és szeptemberben kerül benyújtásra. Pécsett a 2000-es években megkezdődtek a zöld átállás fejlesztései, melyek által nem csak zöldítésre, hanem a szemléletformálásra, a lakosság bevonására is fókuszál a város. Jelentős mennyiségű hálózatos kerékpárút jött létre, elindult az elektromos kerékpárkölcsönzési rendszer, távhővel biztosítják a lakosság energiaigényét 95%-ban megújuló energiaforrásnak minősülő biomasszával. A 100 Klímasemleges város programban az épületszektorra fókuszál Pécs; lakóházak, családi házak, ipari területek fejlesztése a fő cél, a gázfogyasztásról való lekapcsolásuk a villamosenergia irányába történő átkötéssel. A közösségi közlekedés fejlesztése is hangsúlyt kapott, elektromos autóbuszok kerültek beszerzésre centralizált töltési rendszerrel együtt.

Márton Ádám: Miskolc egy 210 ezer fős nehézipari központ volt, melynek a leépülése a jóléti viszonyokat erősen visszavetette. Ezzel szemben igyekeztek az elmúlt években megvalósuló fejlesztések által a jóllétre koncentrálni inkább. Beléptek a Zöldebb városért mozgalomba, csatlakoztak a nagy nemzetközi szervezetekhez, elkészítették a szükséges dokumentációkat a zöld átállás érdekében. Vállalták a kibocsátások csökkentését, azonban a karbonsemlegesség egy teljesen más szint már, melyhez a ma ismert városi szövetet át kell alakítani. Fontos a rendszerszemlélet a lakosok, civil szervezetek, vállalatok körében is, nem csak a városvezetési szinten. Miskolcon is az épületek és a lakossági szféra a legnagyobb karbonkibocsátók, ezért egyértelmű beavatkozási pont a korszerű technológiák fejlesztése ebben a szektorban. Miskolcon jelenleg is egy korszerű, jól működő közösségi közlekedési rendszer működik, de szeretnének tovább haladni az elektrifikáció irányába, illetve a rendszer üzemeltetésének optimalizálására is hangsúlyt kell fektetni a jövőben. A városrészi központok zöld és infrastrukturális szempontból történő továbbfejlesztését tervezik, hiszen Miskolc 20 korábbi településből tevőik össze, így ezen keretben már szinte adott az ún. 15 perces város kialakításának a lehetősége. Vízmegtartó megoldásokra szeretnének továbbá fókuszálni, de a hulladékszektor és körforgásos gazdaság tekintetében is tovább kell lépniük. Az adaptáció, a szemléletformálás hosszadalmas, lassú folyamat, de elengedhetetlen, hogy az átállást mélységében is meg tudják valósítani. Nem csak a lakosságot, de a gazdasági szektort is motiválni szeretnék arra, hogy ezen elvek mentén közreműködjenek együtt a városi szereplőkkel.

A hulladékkezelésen túllépve milyen lépéseket terveznek tenni a körforgásos gazdaság irányában?

Márton Ádám: Miskolc olyan gazdasági szereplők odacsábítását tekinti első lépésnek, amelyek törekednek működésüket a körforgásosság felé irányítani.

Csúcs Zoltán: Pécsett pilot jelleggel elindul az üveghulladék újrahasznosítására egy üveghabgyár, ahol hőszigetelést akarnak majd gyártani.

Bagó László: Kaposváron el szeretnék indítani a háztartási olaj gyűjtését. A családi házas övezetben gyűjtőedényeket osztanak, a társasházi övezetben pedig intelligens gyűjtőedényeket telepítenek, melyek jelzik a szolgáltató felé a telítettségi szintet, így optimizálni tudják a begyűjtési folyamatot.

A következő Mentimeter kérdés: Hol tart az ön lakhelyén, településén a zöld átállás folyamata? Az eredménye az alábbi ábrán látható.

(Forrás: Menti.com)

Érdemes az átlagon felül a válaszok eloszlásának a görbéjét is figyelembe venni a 4,5-ös érték értelmezésekor.

Márton Ádám: A hátrányos helyzetű lakosság körében nehézkesebb a szemléletformálási folyamat. A fenntarthatóság három pillére a gazdaság, a társadalom és a környezet; ezért ezeket lehető legerősebben szinergiában kell tartani. Miskolcon zajlik a 4IM projekt, melyben a HÁRFA Alapítvány is konzorciumi partnerként érintett. Ennek keretében két szegregátum (Bábonyibérc és Tetemvár) tekintetében már dolgoznak azon, hogy az ott élőket bevonják és számukra is transzparenssé tegyék a folyamatokat. Az ő megszólításuk mindenképp a jólét felől kell történjen (lakhatás, munkahelyek teremtése), de folyamatosan próbálják érzékenyíteni az ott élőket arra, hogy a jólléttel és annak környezeti dimenziójával is foglalkozzanak; illetve szeretnének szociális energiaközösségek irányába is elmozdulni a jövőben.

Csúcs Zoltán: Pécsett nagyon nehéz fenntartani a több lépésben kialakított szociál-rehabilitációs fejlesztéseket, hiszen amint elhagyják az akciócsoportok a területeket, a fejlesztések, a szemléletformálásra kialakított irányok hanyatlani kezdenek.

Mik a legnagyobb akadályok, amelyekkel egy város szembesül, amikor nekikezd egy fenntartható városfejlesztési stratégia kidolgozásának?

Dr. Bartuszek Lilla: A Fenntartható Városok összekötő platform, amely lehetőséget ad minden szektor képviselőjének a találkozásra, ötletelésre, véleménycserére. Fontos városspecifikusan megnézni a kérdéseket, de érdemes körképet is adnunk arról, hogy Magyarországon, melyek a legfőbb pontok, amelyeket településfenntarthatósági témakörben érdemes vizsgálni. Amikor egy város fenntarthatósági fejlesztéseket akar megvalósítani, akkor mindenképp hosszú távon kell gondolkodnia és ezek a megoldások néha kényelmetlenséggel járnak a lakosság számára, valamint gyakran nem is hoznak azonnali eredményeket. Ezt az ellentétet fel kell tudni oldani a szemléletváltás folyamatával. Elengedhetetlen továbbá, hogy a városvezetés ismerje a rendelkezésre álló, gazdasági szereplőknél lévő erőforrásokat azért, mert így tudják megtalálni a leghatékonyabb helyi megoldásokat.

Milyen erőforrásokkal, kiknek a bevonásával, hogyan lehet ezt a folyamatot hatékonyan megoldani?

Márton Ádám: Minden stratégia annyit ér, amennyit megvalósítunk belőle, ezért a tervezési folyamatban is részt kell vennie minden olyan érintettnek, aki annak a végrehajtásában közre fog működni. Miskolcon nagy hangsúlyt fektetnek a társadalmi bevonásra és ezeknek a módszereknek a továbbfejlesztését tervezik a lakosság irányába. Munkacsoportot szerveznek a legnagyobb gazdasági szervezetekkel is.

Csúcs Zoltán: Fontos a többszereplős bevonás; több munkacsoport felállítását tervezik a legnagyobb kibocsájtásokért felelős szereplők bevonásával és a közös gondolkodások eredményei alapján szeretnék a klímaszerződést véglegesíteni. Pécsett jelenleg is zajlik egy beruházási projekt, amelynek a kidolgozásában szakértők bevonásával, de a lakosság által meghatározott irányok mentén haladtak, így ezzel a módszerrel kapcsolatban van is már helyi pozitív gyakorlati tapasztalat.

Bagó László: Kaposváron a főtéren működik egy klímakuckó, amely által az óvodás és kisiskolás gyerekek felé irányuló programokon keresztül a szemléletváltási folyamatot szeretnék elősegíteni.  

A következő kérdés: melyek azok a területek, ahol a leggyorsabban lehet sikereket elérni?

(Forrás: Menti.com)

Jól látható, hogy a résztvevők a zöldítést, zöldterület növelését, megújuló energiák használatát és a közlekedést sorolták az első három helyre.

A konferencia második panelbeszélgetésének moderátora Kézy Béla, a Megakom Kft. ügyvezetője volt, aki vendégeivel az Okos város témáját igyekezett körbejárni példákon, jó gyakorlatokon keresztül. Mitől lesz okos egy város és hogy működik egy okos város a gyakorlatban? Mik a valós szükségletek és arra milyen megoldások születnek? A panel résztvevői, akik megpróbáltak ezen kérdésekre választ adni:

• Avanesian Szona - vezető szakértő, Field Consulting Zrt.
• habil. Nagy Zoltán – intézetigazgató, egyetemi docens, Miskolci Egyetem
• Szabó Zoltán – szakmai igazgató, Kaposvári Fejlesztési Központ
• Koszecz Sándor – elnök, Életfa Kulturális Alapítvány, a Kollabor Inkubációs Modell c. TINLAB pilot projekt megvalósítója

(Forrás: saját felvétel)

Kutatásaid alapján mi teszi okossá a várost és Magyarországon hogyan állunk ezen a területen nemzetközi összehasonlításban?

Dr. Nagy Zoltán: Az okos, reziliens emberek okos közösségei teszik okossá az okos várost. Kreatív és innovatív emberek tudását igénybe véve, a közösségeket bevonva digitális megoldásokkal az emberi jólét, a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődést célzó városi tevékenységsorozat jelenti az okos várost. Az okos város irányítását és az összegyűlt adatokat vezérelheti az állam (kínai példák) vagy a magántulajdonban lévő technológiai vállalatok (európai és amerikai példák), de a legelőrehaladottabb változat az lenne, ha a polgárok és a városvezetés által vezérelt okos városok tudnának létrejönni. Bár némileg utópisztikusan hangzik ez a gondolat, Amsterdamban és Barcelonában vannak már erre jó példák. Az okos városok a demokrácia pillérei lehetnének, mert az ezekből alkotott hálózat ellenállhat a felülrőlvezéreltség kihívásainak. Magyarország nem áll jól az okos városokat bemutató összehasonlításokban. Pécs, Miskolc és Győr került be egy 70 közepes méretű várost magában foglaló európai értékelésbe, de sajnos az utolsó 10 helyen végeztek. A Miskolci Egyetem kutatása alapján a 2004 után az EU-ba belépett országok fővárosai között Budapest csak Szófiát és Bukarestet tudja megelőzni.

Tapasztalataid alapján hogyan indulhat el az okos város felé vezető folyamat?

Avanesian Szona: Monoron is digitális infrastruktúrafejlesztésnek indult az okos város projekt, 14 infrastrukturális fejlesztés jött létre, de nagyon gyorsan szembesültek azzal, hogy a sok technológia nem ér semmit, ha nincs mögötte olyan szolgáltatás, gondolkodásmód, mely valóban hasznos a városnak, lakosságnak. Fontos tapasztalat, hogy nagyon sok olyan egyéb, városfejlesztést érintő beruházást kellett előre kivitelezni, amelyek mind időigényesek voltak, de előfeltételét képezték a rájuk épülő digitális fejlesztéseknek. Monoron az okosvezérlésű közvilágítás beszerelése első évben 50%-os költség csökkentést eredményezett.

Ezen panel során is kivetítésre kerültek a Mentimeter applikáción keresztül feltett kérdések, melyekre a közönség megpróbálta megtalálni a válaszokat.

Az első kérdés az volt, hogy milyen területen tartaná a leghasznosabbnak és legfontosabbnak az okos megoldások alkalmazását?

(Forrás: Menti.com)

A válaszokból kiderül, hogy az online közigazgatás, a közüzemi szolgáltatások és a mobilitás a jelenlévők számára a legfontosabb témakörök.

Gyakorló városfejlesztőként beszélj a buktatókról, akadályokról ebben a változási folyamatban és arról, hogy a városok hogyan tudnák segíteni ezt a folyamatot?

Szabó Zoltán: Akkor van a legnagyobb baj, ha a fejlesztési elképzelések tervezésébe nem vonják be a közösségeket, ezáltal nem is valós igényekre próbálnak meg választ adni. A digitális fejlesztések elindításánál meg kell vizsgálni, hogy rendelkezésre álljon a szükséges infrastruktúra, technikai háttér vagy ha nincs, akkor mindenképp kerüljön kialakításra a fejlesztést megelőzően azért, hogy erre építkezni lehessen. Buktató lehet még az is, ha nem veszik figyelembe a fenntarthatósági szempontokat a fejlesztések volumenének tekintetében például, ha olyan jellegű infrastruktúrát próbál kialakítani egy kisebb város, amely a nagyobb települések igényeinek kiszolgálására lett tervezve. Fontos még az eljárások átgondolása, alapos megtervezése, és hogy lehetőleg kerüljék el a menet közbeni indokolatlan irányváltásokat a fejlesztések végrehajtásában.

Koszecz Sándort a TINLAB által finanszírozott pilot projekt, a KOLLABOR Inkubációs modell vezetőjét arról kérdezte a moderátor, hogy hogyan kapcsolódik a projekt a városok okossá válásához?

Koszecz Sándor: A KOLLABOR egy természettudományos élményközpont, amely 2018-2020 között 6 500 gyereket vont be élménypedagógiai foglalkozásokba. Az elmúlt években sikerült a KOLLABORT egy start-up inkubációs központtá fejleszteni egy olyan térségben, ahol innováció-vákuum van. Békés vármegyének az utóbbi 10 évben 13%-kal csökkent a lakossága, a magyar vármegyék közül itt a legrosszabb a helyzet elvándorlási szempontból. A fiatalok elvándorlása döntő tényező. Ha 2030-ra a K+F-et a GDP 3%-ára akarjuk növelni, akkor a ma fiataljaival kell ezt megtenni, de ehhez alapozásra van szükség, erre törekszik a KOLLABOR.

A következő kérdés a hallgatóságnak: mennyire akadályozzák az okos város megoldások gyorsabb elterjedését az alábbi tényezők?

A válaszok itt láthatóak:

(Forrás: Menti.com)

Mit tegyen a városvezetés a digitális úton való elindulás érdekében? Melyek lennének a legfontosabb lépések?

Dr. Nagy Zoltán: Az önkormányzat szerezze meg a polgárok bizalmát, építsék a polgárok reziliens és okos közösségeit, próbálják megvalósítani a hálózatépítést, együttműködést más városokkal és próbáljanak megkeresni mesterséges intelligenciát fejlesztő cégeket, amelyek segíthetnek a jövőben. Van remény, hiszen nagyon jó példa a korábban elhangzott pécsi és miskolci együttműködés a vezetői elköteleződést is tükröző közös pályázat által, ami mutatja, hogy az okos városok felé a legfontosabb lépés a tudás, az oktatás, a tanulás, az innováció.

Avanesian Szona: Beszéljenek az önkormányzatok olyan városvezetőkkel, akik már végigmentek az úton, hiszen ott a tudás és tapasztalat, mely a személyes találkozók útján kerülhet felszínre.

Szabó Zoltán: Beszélgessen a városvezetés minél több korosztály minél több képviselőjével személyesen és biztassa erre a közvetlen kollégákat is. Építsen nemzetközi kapcsolatokat, amelyek fontosak ahhoz, hogy megtapasztalják a jó és rossz történeteket is. Ez utóbit különös figyelemmel érdemes kísérni, hiszen ezekből lehet inkább tanulni. Utazzanak tudatosan, kezdjék el használni más városok szolgáltatásait és próbálják meg minősíteni a sajátjaikat, mert pozitív irányban is lehetnek meglepetések.  

Koszecz Sándor: Tegyen meg a városvezetés mindent annak érdekében, hogy a tehetséges fiatalok helyben maradjanak, ehhez okot kell adni, helyzetet kell teremteni és az értékteremtő képességet radikálisan növelni kell.

Összefoglalásul elmondható, hogy a beszélgetés során technológiákról nem sok szó esett, ezáltal a legfontosabb üzenet az, hogy az okos város középpontjában az okos emberek, okos közösségek állnak.

A rendezvény a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosító számú "Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium" című projekt keretében jött létre.