Gyermekprogramok a Bábonyibércen (A Társadalmi Innovációs Forrásközpont fotója)
Évszázadokon át királynők székhelye, majd gazdag kertkultúrával és kiemelkedő vásárvárosi kereskedelemmel bíró vármegyeszékhely. Különleges, hegylábi fekvésű település, mely a történelme során régiókat és számtalan kultúrát kötött össze, valamint integrált magába. Aztán ugyanez a történelem el is bánt vele kissé, amelyből fakadóan Acélváros súlya a mai napig számos ponton nyomja lelkét. Felelős gondolkodói azonban nemrég elhatározták, hogy szembenéznek a település múltjának hagyatékával, egyben legsúlyosabb társadalmi ügyeivel. Küldetésükként fogalmazták meg, hogy Miskolc legyen újra mindenkié.
Bábonyibérc és Tetemvár
A társadalmi problémák ismerői körében e két településrész kiemelt helyet foglal el. Közösen 14 másik városrésszel, együtt alkotják azokat a problémásnak tartott, leszakadó területeket, amelyeket nem csupán a turisztikai desztinációk kerülnek el nagy ívben, de sokszor a többségi társadalom tudata és figyelme is. A leszakadó területek integrációját célzó nemzetközi példákból merítve a konzorcium, amelynek célja, hogy strukturális változások történjenek a város szociális és foglalkoztatási szolgáltatásaiban. Bábonyibérc és Tetemvár e változásoknak és kezdeti tapasztalatgyűjtésének lett a terepe. A társadalmi felzárkóztatásban érintett civil szervezetekkel együttműködve Miskolc ugyanis sikerrel jelentkezett közvetlen EU Foglalkoztatási, szociális és társadalmi befogadás igazgatóságának egy programjában, egy 2021 november és 2024 június közötti, 30 hónapig tartó kísérleti modell megvalósítására.
„A múlt öröksége és a jelenkorban is újratermelődő problémák Miskolc legfontosabb társadalmi feladata. A város jövője érdekében tennünk kell ezzel valamit, de ahhoz, hogy valamennyi leszakadó térséget integrálni legyünk képesek, tudnunk kell, hogy mit tegyünk és hogyan. A projekt arról szól, hogy két kiválasztott településrészen, az ottélőkkel együtt kidolgozzuk azt a módszertant, amelyet később valamennyi érintett területen használni tudunk. A cél az, hogy az itt élők a város társadalmának szerves részévé váljanak. Az egyéni és mikroközösségi szintű párbeszéd megteremtésével életre keltett kezdeményezések révén kialakuljon a kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolódás és együttélés. Ha ebben minden szereplő számára sikerélményt és előrelépést tudunk elérni, akkor a kidolgozott módszertannal a többi leszakadó településrészeken is lesz esélyünk a változásra.” – mondta a konzorciumot vezető Miskolc város nevében Varga Andrea, humán területekért felelős alpolgármester.
A konzorcium működésének fontos szempontja a két városrészre irányuló tevékenység későbbi bővíthetősége, illetve a 30 hónap letelte után a fenntarthatósági szempontok érvényesülése annak érdekében, hogy ne csak egyszeri program legyen a kezdeményezés, hanem a város működésének szerves része.
A küldetés
A társadalmi innováció kidolgozását felvállaló konzorcium (szakmai elnevezéssel a 4IM projekt) vezetője Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata. Hozzájáruló konzorciumi partnerek az Abaújrakezdés Egyesület, a Hárfa Alapítvány, a Miskolci Egyetem, a brüsszeli központú, helyi fejlesztéseket európai szinten támogató szakmai egyesület, az AEIDL-lel (Európai Egyesület a Helyi Innovációért), valamint Kassa város önkormányzata. Társult tagként vesz részt munkájukban a miskolci dr. Ámbédkar Iskola, valamint a Dialóg Egyesület is.
A széttagolt intézményi struktúra, a településrészekkel kapcsolódó szervezetek magas száma miatt a város kísérleti jelleggel egy koordinációs feladatokat ellátó, nem fizikai szervezetet hozott létre. A Társadalmi Innovációs Forrásközpont újfajta megközelítéssel, a leszakadó városrészekre összpontosítva, a közös beavatkozás és cselekvés érdekében hangolja össze a meglévő állami és önkormányzati intézmények, civil és szakmai szervezetek erőforrásait, valamint a közös célt szem előtt tartva menedzseli a folyamatokat, teremt együttműködést és fejleszt szolgáltatási csomagokat a Bábonyibérc és Tetemvár lakóinak egyedi igényei alapján.
Az első hónapok munkája azt mutatja, hogy van fogadókészség a két területen élők körében az újszerű intézményi hozzáállásra, megszülettek ugyanis az első közös programok, események, korábban át nem élt élmények.
Aggregátumok apró mozaikjai
Az elérhető, területileg releváns adatbázisok kiegészítése érdekében háztartási szintű felmérés előzte meg a cselekvési tervek összeállítását. A felmérés mind a helyiek lakhatási, mind iskolázottsági és foglalkoztatási körülményeit, valamint a megfogalmazott közösségi igényeit célozta meg. A helyi társadalom kellően mély ismerete adja az alapot ahhoz, hogy a konzorcium valóban mindenki számára fontos és sikerrel kecsegtető kezdeményezéseket tehessen. A tanulás jegyében, a felméréshez a projekt a UNDP (ENSZ Fejlesztési Programok) más városokban már kipróbált módszerét alkalmazta.
Szemétszedés a Bábonyibércen (A Társadalmi Innovációs Forrásközpont fotója)
A helyiekkel való kooperáció egyik fontos eszköze – önmagában is innovatív szemléletű megoldása - a közösségi coach-ok bevonása lett. A coaching módszertan segítségével a kiválasztott két szakember segítette a helyben élőket a közösségi igényeik felismerésében és azok megfogalmazásában. Mindezt összhangban a város által 2020-ban elindított közösségi részvételi folyamatokkal és a közgyűlés által elfogadott részvételi koncepcióval.
Lépcsősor felújítás – az emberi méltóság, egyben a városi többséggel való együttélés prózai sarokköve volt a Bábonyibérc és az azt megközelítő buszmegálló közötti földutas bozótos közös felújítása. Ennek köszönhetően ma már a helyiek sem térdig sárosan lépnek fel a miskolci buszjáratokra munkába, vagy iskolába emberi méltósággal tudnak járni. Ennek az egyetlen problémának a megoldásával, a megjelenés, a higiénia és a társadalmi megítélés számos konfliktusa lett meg(fel)oldható.
A városi önkormányzat nagy gondja, hogy nem rendelkezik a két területen önkormányzati ingatlanokkal. Az egyetlen ilyet a Bábonyibércen átadta a helyben élőknek közösségi események színtereként, ahol az egyes korosztályok (pl. gyermekek) elkülönülten, avagy együtt (pl. Mikulás ünnepség) tarthatnak foglalkozásokat, egyben fórumokat is az őket érintő legfontosabb kérdésekről.
Közös szemétszedés – Miskolc mindenkié, vallják a konzorcium résztvevői. Ezt a hozzáállást pedig hűen visszaigazolta az a 2023 tavaszi szemétgyűjtés, ahol a városrészben, valamint annak szomszédjában élők közös akciócsoportot alkotva tisztították meg a területet.
A gyermekprogramok számtalan példáját valósították meg a mentorálási terv keretében. A szegregátumban élő gyerekek és a környék iskolásainak találkozásából közös játékok, színházlátogatás, kerti magaságyás készítés és idegennyelv tanulás valósult meg. Ha a gyerekek együttműködnek egymással, mindenre van remény, tartják a program szervezői.
Elindítani a változást
A 4IM projekt küldetése, hogy a két érintett városrészben ráébresszék a lakosságot, hogy ők is tehetnek körülményeik javítása érdekében, valamint azt, hogy nélkülük semmi nem fog változni. Az integrált fejlesztési konzorciummal együttműködésben arra kaptak esélyt, hogy javítsanak gazdasági és életkörülményeiken. A program ugyanis hal helyett hálót kínál az érintetteknek.
A következő hónapokban részletes betekintést nyújtunk a projektről, a leszakadó térségek történetétől és azok mikrovalóságáról, az ott élők aktuális helyzetén át a megszületett önkéntes közösségek és az abban résztvevők munkájáig, a miskolci társadalmi innovációban elért, máshol is alkalmazható közös sikerekig.
Szerző: Boros-Tóth
