A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TINLAB- https://www.elte.hu/innovacio/tinlab), egy úttörő kezdeményezés, melynek célja a társadalmi innováció nemzeti szintű fejlesztési keretrendszerének kidolgozása. A TINLAB ezen keretrendszer és az ahhoz kapcsolódó módszertan kialakításán túlmenően konkrét társadalmi problémákat is beazonosít, és azokra innovatív válaszokat kíván adni. Ennek megfelelően a szakmai-módszertani megalapozáson, kutatásokon (A társadalmi innováció tudományos kutatása (innoteka.hu) túlmenően a TINLAB tevékenységének kiemelt fontosságú része a társadalmi innovációs pilot projektek megvalósítása volt, melyeken keresztül egyben a keretrendszer és a módszertan tesztelését is megkezdte még 2022-ben.

Ehhez kapcsolódóan TINLAB projekt előző finanszírozási szakaszának keretében került kiírásra a TIPP-2022 pályázat, amely keretében az első körben támogatásra volt érdemes 3 projekt, amelyek a mentorhálózat bevonásával kerültek sikeresen megvalósításra.

Ennek eredményeként - a tesztelés részeként - társadalmi innovációs pilot projektek valósultak meg az adott területen kutatási és szakmai háttérrel, eredményekkel rendelkező nonprofit szereplők és felsőoktatási intézmények együttműködésében; melyek az adott területen azonosítottak konkrét helyi kihívásokat és rendelkeznek már igazolt tapasztalatokkal és a pályázat kiválasztási folyamatban alátámasztották, hogy képesek a projektekben megvalósítóként részt venni. A pilot projektek támogatásával innovatív modellek, termékek és szolgáltatások tesztelésére kerül sor valódi környezetben, településeken, térségekben, intézményrendszerekben. A 2022. első félévében elindult pilot projektek érdekében készült ez a Pályázati Felhívás, melynek célja az volt, hogy a TINLAB keretében felszínre került társadalmi innovációs fejlesztési ötletek kisléptékű pilot megvalósítását támogassa.

A pályázat keretében elnyerhető támogatási összeg mellet egy országos szakmai hálózati támogatást is kaptak a nyertes társadalmi innovációs projektgazda szervezetek a TINLAB országos mentorhálózata részéről. A mentorhálózat feladata volt a társadalmi innovátorok támogatása az innovációs folyamat valamennyi ciklusában.  A mentorhálózat feladata az is, hogy a mentorálás során átadja a mentorált társadalmi innovációs projektgazdák részére azt a tudást és szemléletet, mely szükséges ahhoz, hogy az előírt követelményeket teljesítse a mentorált projektben az innovációs folyamat valamennyi ciklusában.

Egy korábbi blogbejegyzés a Mentorhálózatról itt olvasható: Bővül a TINLAB mentorhálózata! - URBAN21 (blog.hu)

A TINLAB keretén 8 tematikus szakmai fórum is működik (A TINLAB tematikus fórumai (elte.hu), amelyek keretében az akadémiai, civil, állami és gazdasági szereplőknek lehetősége nyílik együtt dolgozni új kutatási és innovációs programokon. Ezek közül a Társadalmi innováció menedzsmentje (TIM) tematikus fórum magában foglalja a társadalmi innovációs folyamatok és projektek tervezését, szervezését, vezetését, ellenőrzését, hatásmérését, kutatását, valamint a teljes innovációs folyamat menedzsment keretrendszerének fejlesztését is. A TIM tematikus fórumai keretében 2023 tavaszán napirendre kerültek a 2022-ben megvalósított pilot projektek eredményei, tapasztalatai, amelyet a projektgazdák mutattak be és a fórumtagok, szakértők vitatták meg a mentorok véleményének megismerését követően.

Ennek a sorozatnak a keretében került napirendre a KOLLABOR inkubációs modell pilot projekt megvalósítása is, amelyet Koszecz Sándor, az ÉLETFA Alapítvány vezetője mutatott be.

Társadalmi Innováció Menedzsmentje Tematikus Fórum, a Kollabor projekt bemutatása

Forrás: Hárfa Alapítvány

A KOLLABOR Inkubációs Modell bemutatása során szóba került a társadalmi innováció és értékteremtő kisközösségek másként értelmezve, az okos város, az élménypedagógia, valamint az értékteremtés és a startup inkubáció kapcsolata. Felvázolásra került a felismert megoldandó probléma, a megoldási folyamat, a szereplők bevonása és az elért eredmények. Ismertetésre került a kollaborációs modell és az értékkörök rendszere, a projekt elszámolási rendszere és az elterjesztés, továbbadás lépései. Mivel a pilot projekt keretében helyi/térségi szinten valódi problémákra keresett a közösség valódi válaszokat és mindezt az innovációs módszertan megvalósítása vezérelte, így a létrejövő produktum szükségszerűen lett igényközpontú. Ez azt jelenti, hogy úgy lehet eljutni egy lehetséges társadalmi vállalkozás kezdőpontjára, hogy az inkubációs folyamatban jellemzően a termék- és szolgáltatásfejlesztés volt fókuszban. Amint erre a pontra eljut egy projekt, akkor már szükségszerűvé és kívánatossá válik a megvalósíthatósági üzleti módszerek tudatos alkalmazása és ha a projekt erre az útra lép, akkor már társadalmi startup inkubációról beszélünk.

Mi volt a felismert társadalmi probléma?

KOLLABOR Tudományos Élményközpont fizikailag Békéscsabán működik. A megyei jogú várost erősen érinti a népeségcsökkenés, ennek egyik oka a születésszám csökkenése mellett a tehetséges fiatalok elvándorlása, főleg Budapest agyelszívó hatása. Békés vármegye az EU-s GDP 40-45 százalékát teljesíti, a lakossága az utóbbi 10 évben több mint 10%-kal csökkent. Alacsony a térség gazdasági teljesítőképessége, elaprózott és korszerűtlen, tudáshiányos vállalkozói közeg, ennek következménye pedig az innováció hiánya. A vidéki társadalom legnagyobb kihívása ma a települések lakosságmegtartó erejének növelése; ez érződik a térségen is. A digitalizáció fejlődése és a közszolgáltatások színvonalának növekedése kapcsán ma már az elvándorlás helyett a bevándorlásra is adott a lehetőség, azonban ehhez meg kell teremteni azt a hátteret, amely vonzóvá teszi ezt a vidéki környezetet, ehhez korszerű módszerekre és innovatív eszközökre van szükség.

A kreatív, innovatív gondolkodás a helyes attitűdökre hatás által fejleszthető, így fontos, hogy a KOLLABOR inkubációs modell módszerei életkortól függetlenül működjenek. A gyerekek esetében a bátorítás, kíváncsiság, motiváció felkeltése az elsődleges. Középiskolás diákok esetében pedig a közvetlen értékteremtő fejlesztési metodológia is meg tud jelenni. Kiemelkedően fontos, hogy a teljes fejlesztési/fejlődési ciklus végén ott legyenek a sikertörténetek, az életképes startupok, amelyek a teljes fejlesztési folyamatot validálják.

További felmerült kérdések:

Ezek mellett az elmúlt években tapasztalható, hogy a közösségi működésnek egy szűkösségre épülő erőforráshiányos rendszerben jelentős kihívásokkal kell szembenéznie. A rögzült gondolkodás (fix mindset) nem képes jövőbe mutató víziókat építeni. Így kiszolgáltatottá válik a környezeti/társadalmi hatásoknak. KOLLABOR inkubációs modell egyik legfontosabb feladata ezeknek a rossz, elavult szocializációs mintázatoknak a megváltoztatása és a fejlődésközpontú gondolkodás és viselkedésmintázatok kialakítása, megerősítése, valamint a közösség értékteremtő képességének növelése. A pilotként tesztelt működési modell az élménypedagógiai alapokból kiindulva a projektmunkákon át az értékteremtési folyamatot írja le. Így kitér a Stakeholder Körök rendszerére, annak dinamikájára, átjárhatóságára és működésére, majd a lehetséges későbbi bevételi forrásoknak a fenntarthatóság szempontjából történő elemzésére.

Kik a célcsoport tagjai?

Az inkubációs modell célcsoport tagjai a 8-18 éves diákok, akik nyitottak a világ felfedezésére, emellett a pedagógusok, akik számára létkérdés a pedagógiai módszertani megújulás és a XIX. századi kihívásokra való felkészülés és természetesen az innovatív és aktív résztvevők, ötletgazdák. Ez a társadalom kb. 2-3%-a, aki innovatív, 13-15%-a pedig korai követő. Ez az arány a kistelepüléseken is adott, de az alacsony számosság okán a helyi társadalomban nem, vagy csak nagyon korlátozottan tud megjelenni a társadalmi- és gazdasági innováció képessége. A KOLLABOR modell sajátossága, hogy az innovációs folyamatot nem kívánja oktatási – társadalmi és üzleti szegmensekre osztani és csak az ottani célcsoportokra vonatkoztatni, hanem létrejövő közösségi tér és funkció halmaz együttesében a három terület egységében gondolkodik. Mindezt úgy építi fel, hogy a tevékenység szerkezete alkalmas legyen a működéshez szükséges erőforrások előteremtésére és megújítására egy szélesebb társadalmi szegmenst érintően is. A kidolgozott oktatási innováció mellett a vázolt modell egyben társadalmi innováció, hiszen az egyéni értékteremtő képesség növelésétől a kiscsoportos projektalapú értékteremtésig jutnak el. Ez pedig a közösségi értékteremtés alapja. Ha a modell kiállja a validációs próbákat, akkor majd a jövőben létrejövő KOLLABOR-ok hálózata egy új közösségi tértípust, az innovációs közösségi teret alapozza meg. Egy ilyen lehetséges intézményhálózat a társadalmi innovációs hatásán keresztül település- és térségfejlesztő tényezővé válik.

Mi lett a kidolgozott megoldás?

A KOLLABOR inkubációs modell kidolgozásában egy teljes innovációs folyamatot alapoztak meg, amely gyerekektől a felnőttekig, ötlettől a megvalósításig, tanulástól a kutatáson és felfedezésen keresztül az értékteremtésig tart. Mindezt projektalapú folyamatban valósítják meg, a modell alapja az élmény- és alkotópedagógiai tapasztalati tanulásra való építkezés, amely alkalmas a kíváncsiság és motiváció felkeltésére. A KOLLABOR inkubációs modell, mint modell egyszerre képes innovációs oktatótérként, innovációs közösségi térként és közösségi alkotótérként működni. Ennek a három funkciónak az eredője az innovációs inkubátor funkció, ahol a társadalmi- és gazdasági innovációt megjelenítő ötletek nemcsak megjelennek, de azok prototípusai is elkészülnek.

KOLLABOR workshop

Forrás: ÉLETFA Alapítvány

A kidolgozott és pilotként megvalósított fejlesztési folyamat címszavakban:

1. az élmény alapú tanulás - ahol megjelenik a kíváncsiság és a motiváció;
2. a kíváncsiság következménye az életkori sajátosságoknak megfelelő kutatás - ahol a tanítási tervet felváltja a tanulási/kutatási terv;
3. a kutatás következménye a felfedezés, a “kinyílik a világ” érzése, amely kísérőjelensége a motiváció robbanás. Ez a folyamat teremti meg az alapot a 4. fázisra, amely
4. az értékteremtés.

Ez a teljes folyamat nevezhető termék/szolgáltatásfejlesztésnek is, ebben a kontextusban pedig már alkalmas a felvázolt települési/térségi kihívások kezelésére. Fontos, hogy nem sikerkritérium a teljes folyamat bejárása, de törekedni kell rá. Ha valaki esetleg csak az első szinten az élmény alapú tanulást tapasztalja meg, már az is jelentős előrelépés a jelenlegi állapotokhoz képest.

A KOLLABOR modell célja, az élménypedagógiára épülő oktatási műhely értékeit megtartani és fejleszteni és építve bevonni az innovatívan gondolkodókat, érdeklődőket. Ezáltal a KOLLABOR modell, mint társadalmi innovációs műhelynek edukációs folyamatai által növelni tudja az egyén és kisközösség értékteremtő képességét.  A kínált megoldás az élmény-, alkotó pedagógia által pedagógiai innováció, amely a korszerű kompetencia alapú projektekre épülő képzést valósítja meg. A TINLAB pilot projekt lehetőséget biztosított az egyéni és kiscsoportos alkotóprogramok megerősödésének, amelyek azután akár közvetlen értékteremtő startup projektekké válhatnak.

Egyeztetés a TINLAB mentorokkal

Forrás: ÉLETFA Alapítvány

Ennek kapcsán szükségesek a KOLLABOR inkubátor, mint pilot projekten belül létrejövő modell programok. Így megvalósítanak egy “öngondoskodás képzést”, amely az “ötlettől a megvalósításig” gondolatára épül, és amely így a vállalkozói gondolkodás alapozásaként értelmezhető. Erre építenek egy közösségi Hackathont, amely egy 2 napos ötletverseny, ahol a résztvevőknek alkalma van, hogy összegezzék, magasabb szintre emeljék tudásukat, új szempontokat kapjanak, egymást is segítsék. A Hackathon legjobb három projektjének három hónapos mentorálást kell nyújtani. A kiválasztott csapatok mentorálása havi szinten történt, lehetőségük van prototípus gyártására a gazda szervezet eszközparkjának használatával. A folyamatot rendszeresen értékelni kell és ezt az értékelést visszavezetni a működési modellre. Ezeket az eseményeket a már kialakult módszertan validációjaként értelmezik és ennek tanulságait mérve és feldolgozva visszacsatolhatók a működési kézikönyv tartalmára. A működési kézikönyv pedig foglalkozik a kutatási háttérbázissal, a módszertan és mentorálás leírásával, amely kiegészül az eddigi tevékenységeink hatás mérésével. A workshopoké és a pilot rendezvény elemei pedig a rendezvényszervezés, képzési program kidolgozás, módszertan validálás és a mentorprogram segítsége.

Ötletmaraton

Forrás: ÉLETFA Alapítvány

Melyek az elterjeszthetőség kritériumai?

A projekt, mint modell lehetőség Békés megyére fókuszál, de a működési modell kidolgozása a vidéki Magyarország területeire is adaptálhatók. Ma Magyarországon a kistelepülések döntő hányadának legnagyobb problémája az elvándorlás és ezáltal a szellemi kapacitás és innovációs képességek lehetőségének csökkenése.

Létrejött a KOLLABOR Működési Kézikönyv, amely egyrészt a tudatos, fejleszthető működés, másrészt pedig a multiplikáció alapja. Tehát ebben az esetben a KOLLABOR maga a termék, amely platformja a benne folyó további termék- és szolgáltatásfejlesztő folyamatoknak. A KOLLABOR működése már magában egyfajta települési szintű innovációs ökoszisztéma építési modell. Az adaptáció azokon a településeken kezdődhet el, ahol megjelenik egy, a projekt elindításához szükséges kulcsszemély. A disszemináció során kapcsolatot kell építeni a befogadó települések vezetőivel, iparkamaráival, iskoláival és közösségi intézményeivel. Törekedni kell megtalálni az innovációs ökoszisztéma építésnek kulcsszereplőt. Azonosítani kell motivációikat és formalizált együttműködések generálására kell törekedni velük.

A hivatali szereplők partnersége mellett kulcstényező, hogy a modell adaptációs folyamata képes legyen önálló működésre. Ezáltal az elérhető előnyök az ottani célcsoport számára, hogy a célcsoport tagjainak problémája megoldódik akkor, ha szeretnének alkotni, de nem volt hozzá eddig eszközrendszerük. Elhárul az az akadály is, hogy nem ismerik az ötletek sikerre vitelének módszereit. A folyamat során a célcsoport tagjai megtanulják azonosítani a problémát, arra releváns megoldást keresni és validálni, valamint a nagy ötletet lebontani a legkisebb első lépésre. Megtanulnak egy olyan fejlesztési metodológiát, amely segít az elindulásban, mérésben, visszacsatolásban, fejlesztésben.

Az adaptáló szervezet számára pedig az elérhető előnyök, hogy adaptálásra kerül a módszertant és működést leíró működési kézikönyv, amely ezután folyamatosan fejleszthetővé válik és láthatóvá válik a fenntartható működés rendszere, kialakulnak az együttműködések keretei. A bevonás és együttműködés szabályozott keretek között történik, így pedig mérhetővé, fejleszthetővé és disszeminálhatóvá válik a működési modell.

További információk:

Életfa Kulturális Alapítvány, 5600 Békéscsaba, Nagy Sándor u. 19.

Koszecz Sándor, elnök             e-mail: eletfa@eletfa.hu