Image by <a href="https://www.freepik.com/free-photo/female-hand-putting-coins-stack_3442430.htm#query=minimal%20income&position=14&from_view=search&track=ais">Freepik</a>
Habár az elmúlt évtizedekben a gazdaság tőkevonzó képességének és teljesítményének köszönhetően szinte folyamatosan nőtt a nemzeti jövedelem, ez önmagában nem volt képes pozitívan befolyásolni az ország valamennyi rétegének helyzetét. Különösen igaz ez Észak-Magyarország térségére, ahol a szegények aránya ebben az időszakban is inkább nőtt, mint csökkent. A leszakadó társadalmi rétegek összetett problémájának megoldásaként a Miskolc által útjára indított kísérleti, 4IM projekt egyik eleme az EU által definiált minimumjövedelemhez kapcsolódik, melynek célja, hogy minden ember számára biztosítva legyen a méltó emberi élethez való minimális jövedelem, egyidejűleg azzal, hogy hatékony segítséget kapnak ahhoz, hogy dolgozzanak és ne kelljen segélyekből élniük. Két kijelölt városrészben zajlik a minimumjövedelem bevezetési lehetőségének, valamint ehhez kapcsolódóan a helyben élők szükségleteinek szakmai felmérése. A projekt távlati célja a kedvező tapasztalatok révén az érintettek társadalmi felzárkóztatása, valamint foglalkoztathatóságuk javítása.
A szegénység nem csak a szegények ügye, tartják a szakemberek. A szegénység összetett kérdése az adott térség, ország, tágabb értelemben pedig az egész kontinens problémája. Ezt felismerve az Európai Unió régóta foglalkozik többek között a társadalmi integráció, a befogadás kihívásaival, a szegénység elleni küzdelemmel, irányt mutatva, javaslatokat téve, egyben eszközöket adva a tagországok kezébe.
Valdis Dombrovskis, az EU emberközpontú gazdaságért felelős vezetője nyilatkozata szerint: „A szociális védelmi rendszerek hozzájárulnak a társadalmi egyenlőtlenségek és különbségek csökkentéséhez… Így küzdhetünk a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen, és így segíthetünk még több embernek abban, hogy visszatérjen a munka világába ebben a kihívásokkal teli időszakban.”
Az Európai Szociális Alap részeként a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programjában (EaSI) elindított kilenc kísérleti kezdeményezés egyike a miskolci 4IM projekt. Ennek célja az EU-s célkitűzések mentén a minőségi és fenntartható foglalkoztatás előmozdítása, a megfelelő és tisztességes szociális védelem biztosítása, a társadalmi kirekesztés és a szegénység elleni küzdelem, valamint a munkakörülmények javítása. A 2021-ben elindított projektben résztvevő szervezetek két kiválasztott településrész (Bábonyibérc és Tetemvár) lakóival közösen dolgozzák ki azt a speciális, helyi viszonyokra adaptált módszertant, amellyel később a többi, hasonló helyzetű településrészen tudnak fejlődést megcélozni. A projekt egyik eleme a minimáljövedelem bevezetési lehetőségének felmérése, az Európai Tanács által meghatározott Társadalmi Jogok Európai Pillérei között a 14., minimum jövedelem biztosításáról szóló iránymutatásnak megfelelően.
Forrás: A Társadalmi Innovációs Forrásközpont fényképe
Minimumjövedelem a szegénység és a kirekesztés ellen
A közhiedelemmel ellentétben a szegénység nem csak pénztelenséget jelent, ahogy az abból való kiutat sem kizárólag a pénzkérdés képes megoldani. A minimáljövedelem funkciója, hogy pótolja mindazt, ami az adott háztartásban hiányzik a méltó emberi élethez. Természetesen a méltó emberi élethez szükséges jövedelemszint regionálisan és lokálisan is eltérő az EU-n belül, így a bevezetés fontos feltétele az adott térségben lakók szükségleteinek előzetes felmérése. A jövedelemtámogatás központi elemeként a minimáljövedelem rászorultságtól függő, nem járulékalapú pénzbeli juttatást foglal magában. Legfontosabb funkciója, hogy azoknak is biztosítsa a megfelelő és alapvető közszolgáltatásokhoz való hozzáférést, akiknek ehhez nincs elegendő forrása. Ilyen alapvető közszolgáltatás, például az egészségügyi ellátás, de ide tartozik a gyermekgondozáshoz vagy lakhatáshoz való továbbá az energetikai, közlekedési, vagy a digitális kommunikációs szolgáltatásokhoz való hozzáférés.
A bevételek minimáljövedelmi szintre történő kiegészítéséhez személyre szabott segítség társul, amelyhez munkaerőpiacra jutást elősegítő ösztönzők, valamint további, például társadalmi befogadást elősegítő intézkedések társíthatók. Ily módon a minimáljövedelem-rendszer komplex módon tud hozzájárulni a társadalmi befogadás és a foglalkoztathatóság javításához. Nem csupán társadalmi és szociális, hanem kimutatható módon gazdasági hatással is járó eszköz.
A minimumjövedelem összetett célja tehát a szegénység és a társadalmi kirekesztés megakadályozása mellett a munkaerőpiacra való visszatérés segítése is.
A minimumjövedelem nem feltétel nélküli alapjövedelem
“Az európai szintű célokat támogató, helyi viszonyokban használható, hatékony támogatási rendszer kiépítése a feladatunk. Meg kell találnunk a szakmai és intézményi módszereket arra, hogy elősegítsük a leszakadó rétegek visszatalálását a munkaerőpiacra, hogy önellátási képességük erősítése révén maguk is hozzájáruljanak a szegénység csökkentéséhez. Ebben hozhat segítséget a minimumjövedelem, amely nem azonos a köztudatban elterjedt feltétel nélküli alapjövedelemmel. A minimumjövedelem komoly feltétele ugyanis az intézményrendszerrel való együttműködése az érintetteknek. Együttműködés nélkül nincs előrelépés” – mondta a konzorciumot vezető Miskolc város nevében Varga Andrea, humán területekért felelős alpolgármester.
A minimumjövedelem nem azonos a feltétel nélküli alapjövedelemmel, amely a köztudatban elterjedt kísérleti támogatási forma megnevezése. (Ez utóbbi mindenki számára feltétel nélküli jövedelemtámogatást jelent rászorultság és munkavállalás nélkül.)
Forrás: A Társadalmi Innovációs Forrásközpont fényképe
Ezzel szemben a minimumjövedelem-juttatás nem feltétel nélküli. Fontos része a személyre szabottság, valamint az érintett együttműködése a kijelölt szervezettel, például a Családsegítő szolgálattal. Ennek haszna, hogy a szakemberek többet megtudjanak az érintettekről és további olyan körülményeket tárhassanak fel (pl. például fizikai betegség, vagy mentális blokkok), amelyek gátolták az egyének munkaképességét, vagy munkába állását.
Magyarországon történtek már helyi kezdeményezések a lakosság rászorultságon alapuló részének jövedelem-kiegészítésére Budapest I., valamint XIV. kerületében. E véges határidejű programok járulékos hasznaként a várkerületi érintettek körében megnőtt az önkéntes társadalmi munkavégzésre való hajlandóság a Covid időszakában, Zuglóban pedig ugrásszerűen megnőtt családsegítő szolgálathoz fordulók és együttműködők száma.
