Forrás: Miklós Eszter előadása
A kérdésre egyszerű a válasz, a TINLAB-ból. A Társadalmi Innovációs Nemzeti Labor egyik “feladata” a társadalmi innovációk, kezdeményezések generálása és az ötletek továbbfejlesztésének biztosítása. Ezen kísérleti fejlesztések eredményeinek megmutatására alkalmasak a TINLAB fórumai, többek között a Helyi Fejlesztések, Jó Kormányzás Tematikus Fórum negyedévente megrendezett találkozói. A 2024.11.27-én tartott alkalommal bemutatásra került a Legyél Te is számkirálynő! és a Szociális Farmok létrehozása és működtetése című társadalmi innovációk.
Nézzük miről is szólnak ezen fejlesztések?
Szociális farmok létrehozása és működtetése kísérleti projekt
Jakubinyi László a Szimbiózis Alapítvány elnökeként, az alapítvány és a kísérleti projekt vezetőjeként mutatta be a projektet. Manapság a szociális farmok kapcsán sok eltérő definícióval lehet találkozni, ezért fontos tisztázni, hogy jelen projekt keretében a társadalmi vállalkozás alatt jogi gazdálkodási formát értenek, amely alapján a szociális farm működtetése a tevékenység.
Jelentős különbség van szemléletmódban Nyugat-Európa és Magyarország között. Az Egyesült Királyságban például nagy hagyománya van a szociális farmoknak (Green Care, Social Farming stb.), és fontos társadalmi tevékenységként tartják számon annak különböző változatait (pl. erdőterápia, állatokkal való interakció). Pozitív hatásai miatt az egyes elemeket az oktatási rendszerbe is igyekeznek beépíteni az egészséges emberek szemléletformálása érdekében is, valamint a felsőoktatásban külön szak is elérhető Social farming néven.
Szociális farmok Nagy-Britanniában (Forrás: Jakubinyi László előadása)
Magyarországon azonban ez nem jellemző, a helyi termékek nem számítanak társadalmi értéknek, miközben pedig a vidékfejlesztés egyik eszköze is lehetne. Ezen termékek a vidék megtartóképességét növelik, az alapfunkciók működtetéséhez járulnak hozzá. A kísérleti projekt célja, hogy a meglévő jó példákat adaptálni tudják a magyarországi keretrendszerben is.
A szociális farm definíciója (Forrás: Jakubinyi László előadása)
Szimbiózis Alapítvány és a Magyar Szociális Farm Szövetséggel közösen a TINLAB keretében született egy kiadvány, amely a szociális farmok létrehozását segítendő gyakorlati kézikönyv. A könyv készítésével párhuzamosan zajlott a közös munka az Agrárminisztériummal, melynek folyományaként a projektben megfogalmazott javaslatok belekerültek a Közös Agrárpolitikába (továbbiakban: KAP), mint pl. az emberléptékű mezőgazdaság vagy a jövedelemtermelő gazdasági tevékenységek listája.
A projekt keretében továbbá folyamatban van a Szociális Farm Tanúsító Védjegy létrehozása – amelynek célja, hogy a szociális farmok auditálása során kiderüljön, valóban jól működnek-e. A tanúsító védjegy oltalom alatt áll.
A szociális farm tanúsító védjegy (Forrás: Jakubinyi László előadása)
A TINLAB-ban létrehozott kiadványban a projekt megvalósítói számára kihívás jelentett, hogy gyakorlatorientált, használható anyag készüljön. A kiadványban gyakorlati példákon keresztül mutatják be a folyamat jelentősebb lépéseit, többek között, hogy hogyan lehet létrehozni farmot, vagy hogyan lehet növekedő gazdaságot építeni.
A kiadvány borítója (Forrás: Jakubinyi László előadása)
A tapasztalatok alapján a legfontosabb összetevők:
- a kiinduló inspiráció, a kezdeti motiváció, amely segíti a közösség létrejöttét,
- a különböző szakmai közösségek/kezdő szociális farmok egymást segítő ereje,
- a tapasztalatcsere,
- a folyamatos kommunikáció.
Társadalmi hatásméréssel, valamint a kezdeti mentorálási folyamattal is foglalkozik a kézikönyv, mivel ez kiemelt terület a szociális vállalkozások esetében a sikeresség eléréséhez.
A kiadvány itt érhető el:
A szociális farmokról itt részletesebben olvashatnak: www.szocialisfarm.hu
A fórum másik bemutatandó projektje egy teljesen más területről érkezett, az oktatáshoz kapcsolódik, melynek címe: Legyél Te is számkirálynő!
Már a fejlesztés címe is kíváncsivá teszi az embert, mit is takarhat, mit is jelenthet. Miklós Eszter a kísérleti projekt vezetője elmondta, hogy drámapedagógusi tapasztalatai, valamint saját kislánya ihlette a pilot ötletét. Kislánya volt az egyedüli lány 7 évesen a matematika versenyen, amin megdöbbent, hiszen 30 évvel korábban, ő is így járt. Ezen élmény hatására kezdett jobban utána járni a témakörnek. A kutatási eredmények azt mutatták, hogy körülbelül 8 éves korig a gyerekeknél nincs jelentős nemek közti különbség a matematikai teljesítményben, később viszont egyre jobban eltávolodik egymástól a fiúk és a lányok matematikai teljesítménye.
A kísérleti projekt céljai:
- a matematikai kompetenciaérzés erősítése,
- matematika iránti érdeklődés felkeltése, fenntartása.
A kutatás célcsoportja a 8-10 éves lányok voltak, a debreceni Hunyadi János Általános Iskolában történt meg a projekt kísérleti szakaszénak megvalósítása több csoporttal.
A kutatás során érdekes eredmény született, mely szerint a kudarckerülés a lányoknál hangsúlyosabban jelen van. És ez a kudarckezelés a kompetenciaérzéssel van összefüggésben; nem szívesen nyilvánulnak meg, nem szeretnek felelni nyilvánosan, nehezebben vesznek részt versenyen.
Forrás: Miklós Eszter előadása
A program attól különleges, hogy csak a lányokra koncentrál korai életkorban, drámapedagógiai módszertan alkalmazásával (Számkirály országa - Szorzóvár, ahol él a Számkirálynő - Algebra hercegnő). A foglalkozásokon nem matematikai feladatokat oldottak meg tantermi óra keretei között, hanem kompetenciaerősítő feladatok jelentették a foglalkozások tengelyét, amelyek nagyban segítették az interaktivitást és bevonódást a lányok részéről. Ennek eredményeképpen nőtt a kompetenciaérzésük és az együttműködési készségük is. A számkirálynő program moduláris felépítésű és más területekre is adaptálható.
A projekt hatásainak összegzéseképp elmondható, hogy a program után a lányok várták, mikor mehetnek vissza a Számkirálynő birodalmába, valamint a fiúk is jelentkeztek, hogy szeretnének részt venni a foglalkozásokon. Ezenkívül a tanárok is azt a visszajelzést adták, hogy a programban résztvevő lányok másképp viselkedtek a tanórákon, sokkal aktívabban és magabiztosabban.
Eszter további célja a program folytatása, kiterjesztése és a vállalati partnerek bevonása a projekt adaptálhatóságának és fenntarthatóságának biztosítása érdekében.
A társadalmi innováció fontos kritériuma, hogy társadalmi problémára adjon választ. Mindig valós igényre “születik” meg, és ez is adja a mozgatórugóját, hogy a lehető legjobb megoldás legyen belőle, hiszen az igény alakítja az eredményt is. A kísérleti fejlesztések a TINLAB-ban pont ezt az utat járják be, hogy a folyamat eredményeképpen egy olyan innováció szülessen, mely működik az adott területen, választ adott a kiinduló problémára, de emellett hosszú távon fenntarthatónak kell lennie és adaptálhatónak más területekre vagy célcsoportokra.
