2020-ban véget ér a jelenlegi Európai Uniós finanszírozási ciklus. Mire számíthatunk 2021-től kezdődően? Lesznek-e egyáltalán EU-s támogatások városok fejlesztéseinek finanszírozására? Milyen célok kerülnek előtérbe – mire készüljenek a városok? Ilyen és ehhez hasonló kérdések egyre inkább foglalkoztatják a hosszú távon gondolkodó, előre tekintő városvezetőket, még az önkormányzati választások árnyékában is. Nekik próbálunk támpontokat adni jelen blogbejegyzésünkben.
Blogunkban korábban is volt már szó a Kohéziós Politika (Lesznek európai uniós források 2020 után is?), valamint annak egyes elemeinek (Az ötödik elem – Avagy lesznek-e Interreg programok 2020 után is?) 2020 utáni jövőéről. Az egyik bejegyzés végén pedig elhangzott egy ígéret, hogy „ha nem kívánnak lemaradni semmilyen részletről, akkor kövessék nyomon blogunkat az elkövetkező hónapokban is”. Most ezt az ígéretet szeretnénk beváltani.
Az adott bejegyzés megjelenése óta több, mint egy év telt el. Azóta túl vagyunk egy európai parlamenti választáson, és bár végleges költségvetés, és végleges EU-s jogszabályok nincsenek, a kép – hogy mik lesznek a regionális és városfejlesztés fő irányai 2020 után – tisztulni látszik. A bejegyzésben röviden bemutatjuk, hogy milyen javaslatok születtek a kohéziós politika, a regionális fejlesztés – és annak városi dimenziójának – jövőjével kapcsolatban.
Regionális fejlesztés és kohéziós politika 2020 után: az új keret áttekintése
A 2021–2027-es időszakban a kohéziós politikát az alábbi öt fő célkitűzés fogja meghatározni:
- Intelligensebb Európa – az innováción, a digitalizáción, a gazdasági átalakuláson és a kisvállalkozásoknak nyújtott támogatáson keresztül.
- Zöldebb, karbonmentes Európa – a Párizsi Megállapodás végrehajtásával, valamint az energiaügyi átállásba, a megújuló energiaforrásokba és az éghajlatváltozás elleni küzdelembe való befektetéssel.
- Jobban összekapcsolódó Európa – a stratégiai szállítási és digitális hálózatokkal.
- Szociálisabb Európa – a szociális jogok európai pillérének megvalósításával, valamint a minőségi foglalkoztatás, az oktatás, a készségek, a társadalmi befogadás és az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférés támogatásával.
- A polgáraihoz közelebb álló Európa – a helyileg irányított növekedési stratégiák és a fenntartható városfejlesztés Unió-szerte való támogatása révén.
A regionális fejlesztési beruházások az 1. és 2. célkitűzésre helyezik majd a hangsúlyt. Várhatóan az ERFA és a Kohéziós Alap erőforrásainak 65 %–85 %-át – relatív gazdagságuktól függően – e két prioritásra allokálják a tagállamok.
Testreszabott megközelítés a regionális fejlesztésre
A régi marad az új elv: A kohéziós politika keretében továbbra is minden régióban végre kívánnak hajtani beruházásokat a jól ismert 3 fejlettségi kategória – kevésbé fejlett, átmeneti, fejlettebb – alapján. A források nagyságára vonatkozó allokációs módszer még mindig, jelentős mértékben az egy főre jutó GDP-n alapul, ugyanakkor – hogy jobban tükröződjön az új kohéziós célkitűzésekhez kapcsolódó hozzájárulás – új kritériumokat vezetnek be (ifjúsági munkanélküliség, iskolai/szakmai végzettség szintje, éghajlatváltozás elleni küzdelem, valamint a migránsok befogadása és integrálása). Az úgynevezett „legkülső régiók” továbbra is különleges uniós támogatásban részesülnek.
Helyi szint fontossága: A kohéziós politika a továbbiakban is támogatja a helyi irányítású fejlesztési stratégiákat, és eszközöket nyújt a helyi önkormányzatoknak a források kezeléséhez.
Városi dimenzió: A kohéziós politika városi dimenziója megerősödik. Az ERFA 6%-át fenntartható városfejlesztésre fordítják. Továbbá elindul az Európai Városfejlesztési Kezdeményezés (European Urban Initiative).
Európai Városfejlesztési Kezdeményezés 2020 után: a Bizottság javaslata
A 2020 utáni Európai Regionális Fejlesztési Alapról és Kohéziós Alapról szóló rendeletre vonatkozó bizottsági javaslat[0] alapján az ERFA támogatja a Bizottság által közvetlen vagy közvetett irányítás keretében végrehajtott Európai Városfejlesztési Kezdeményezést. A kezdeményezés az összes városi területre kiterjed, és támogatja az EU Urban Agendájának megvalósulását.
A kezdeményezés célja a fenntartható városfejlesztés integrált és részvételen alapuló megközelítéseinek erősítése, valamint erősebb kapcsolat biztosítása a vonatkozó uniós politikákkal, különösen a kohéziós politika beruházásaival. Mindezt az érintett szereplők kapacitásépítésének, az innovatív akcióknak, az ismereteknek, a politikaalakításnak és a kommunikációnak a megkönnyítése és támogatása révén kívánja véghez vinni.
Az Európai Városfejlesztési Kezdeményezés az alábbi három, a fenntartható városfejlesztést figyelembe vevő területből áll:
- kapacitásépítés támogatása;
- innovatív akciók támogatása;
- a tudás, a politikaalakítás és a kommunikáció támogatása.
Továbbá egy vagy több tagállam kérésére az Európai Városfejlesztési Kezdeményezés városokkal kapcsolatos kérdésekről folytatott kormányközi együttműködéseket is támogathat.
Az Európai Városfejlesztési Kezdeményezés a városok finanszírozásának és támogatásának koherens blokkja. A kezdeményezés megfelelő eszköz arra, hogy a 2021-2027-es időszakban a városoknak nyújtott támogatások jelenlegi széttöredezettségét kezelni lehessen. A városok támogatásának jobb irányítása valósulhat meg, a támogatások felhasználása hatékonyabbá és eredményesebbé válhat. A Kezdeményezés lehetőséget biztosít továbbá az EU Urban Agendájának támogatására.
Mire mennyi jut?
A Bizottság többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslata[1] 330 milliárd EUR-t állapít meg gazdasági, társadalmi és területi kohéziós célokra a 2021-2027-as időszakra.
Az ERFA, a KA és az ESZA+ finanszírozási keretösszegei a 2021–27-es időszakra (millióban):
| KOHÉZIÓS POLITIKA – ÖSSZESEN | 330 624 |
| EURÓPAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ALAP (ERFA) | 200 629 |
| - Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe | 190 752 |
| - Európai területi együttműködés | 8 430 |
| - Legkülső régiók és ritkán lakott térségek | 1 447 |
| KOHÉZIÓS ALAP (KA) | 41 349 |
| - ebből hozzájárulás a CEF[2] közlekedési ága számára | 10 000 |
| EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP PLUSZ (ESZA+)[3] | 88 646 |
A pénzügyi keret városi dimenziójáról a következőket mondhatjuk:
- Az ERFA legalább 6% -át fenntartható városfejlesztésre kell fordítani.
- A munkahelyteremtésre és a növekedésre irányuló beruházás céljára szánt források 500 millió EUR-t az Európai Városi Kezdeményezésre kell fordítani a Bizottság közvetlen vagy közvetett irányítása alatt.
És hogy ez miért is fontos?
Az ehhez hasonló szárazabb, jövőbeli jogszabályokról és fejlesztési eszközökről szóló blog bejegyzéseket sokszor csak átpörgeti az olvasó, és felsóhajt, hogy jól van, na de akkor most ezzel mihez is kezdjünk? Számukra a válaszom az, hogy a városi területekhez kapcsolódó kihívások száma és intenzitása a jövőben növekedni fog, az adott kihívások kezelése pedig egyre sürgetőbb lesz.
A kihívásokra való hatásos és hatékony reagálás szükségessé teszi, hogy a városok erősítsék stratégiai gondolkodásukat, az egymás közötti együttműködést, új megoldásokat keressenek, megosszák az ismereteket, továbbá, hogy alapot biztosítsanak az alulról jövő, bizonyítékokon alapuló politikai döntéshozatalhoz.
A 2021-2027-es időszak fejlesztéspolitikai eszközeivel való ismerkedés a proaktív városfejlesztés alapját jelentik. Hazai városaink többségének jelenleg is van hosszú távra szóló fejlesztési koncepciója, ugyanakkor a rövidebb távú, fókuszált városfejlesztési célokat már egy új keretrendszerben kell városainknak megvalósítani. Ideje lassan, hogy ezekről a célokról városaink kezdjenek el gondolkozni.
Forrás:
https://ec.europa.eu/regional_policy/en/2021_2027/
European Commision (2019) Explanatory memo: European urban initiative- post 2020
[0] Javaslat az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Kohéziós Alapról 10. cikk Európai Városfejlesztési Kezdeményezés
[1] Javaslat az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi és Migrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a Határigazgatási és Vízumeszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról
[2] Európai Hálózatfejlesztési Eszköz (CEF)
[3] Ez az összeg nem foglalja magában az egészségügyre, a foglalkoztatásra és a szociális innovációra megállapított összeget (1 042 millió EUR)
