2019. december 06. írta: Kerékgyártó Gábor (MEGAKOM)

Sikerülhet-e megváltoztatni a világot helyi, környezettudatos közösségeknek?

Valamit lépnünk kell!

A Collins Szótár november elején jelentette be a 2019-es év szavát, ami a klímasztrájk lett. Riválisának, az Oxford Angol Szótárnak a szerkesztői pedig a klímavészhelyzetet választották 2019 szavának. A választások nem is lehetnének találóbbak, hiszen „ez volt az az év, amikor Greta Thunberg szupersztárrá vált, és az egész világon elterjesztette az éghajlatváltozással kapcsolatos felhívását – akár nemzetközi összejöveteleken való megjelenés, akár a sztrájkolás, mint taktika népszerűsítése révén, hogy felhívja a figyelmet a klímaváltozás okaira” – írta Twitter üzenetében a Collins szerkesztősége.

És mindez nagyon releváns: a 20. századi átlaghőmérséklethez viszonyítva a 2000 óta eltelt 20 évből 19 a legmelegebb évek közé tartozott. 2016 után valószínű, hogy 2019 lesz a második legmelegebb év a jegyzett történelemben. Az elmúlt hónapok hírei között pedig hol hatalmas erdő- és bozóttüzekről, hol városokat elöntő, autópályákat és hidakat elmosó esőzésekről, hol pedig az emberi egészségre káros levegőjű nagyvárosok problémájáról lehetett hallani.

Hogy mi is az a Hackathon?

Hacking + Marathon = Hackathon! A hackathon egy egésznapos ötletverseny, amely során a résztvevők csapatokban dolgoznak egy előre meghatározott kihívás megoldásán. Mindeközben elsajátítják a kreatív gondolkodás alapjait. A nap folyamán tapasztalt mentorok segítik a csapatok munkáját, akik felkészítik őket arra, hogy innovatív, értékes projekteket hozzanak létre, amit aztán a verseny végén szakemberek előtt prezentálnak majd.

Felmerül a kérdés, hogy vajon hatásosak lehetnek-e a lakossági, közösségi kezdeményezések a klímaváltozás, a globális felmelegedés, a környezetszennyezés elleni harcban? Számomra egyértelmű a válasz, hogy igen. Éppen ezért, egy éve annak, hogy egyik kolléganőmmel érdeklődőként részt vettünk a Climathon Debrecen hackathonon, és egy hónapja, hogy a MEGAKOM Kft. munkatársaként – kollégáimmal együtt – segítettem a Climathon Nyíregyháza hackathon szervezésében és lebonyolításában. De mi is ez a Climathon hackathon? És milyen eredményekkel zárult a több, mint 24 órás Climathon Nyíregyháza?

Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!

A Climathon 2015-ben indult útjára az EIT Climate KIC – vagyis az Európai Unió legfőbb éghajlatváltozással kapcsolatos innovációs kezdeményezése – szervezésében. A Climathon lehetőséget nyújt a városok számára, hogy saját kezükbe vegyék sorsukat a klímaváltozással kapcsolatos problémák megoldásában. Idén Magyarországon Debrecen mellett Nyíregyháza csatlakozott a világszintű klíma-innovációs kezdeményezéshez, a Global Climathon Dayhez, egy 24, 48 vagy 72 órás hackathonhoz, amelyben a Climathon valójában testet ölt.

A nyíregyházi ügy

Európa legtöbb városában a levegő minősége ugyan javult az elmúlt évtizedekben. Ennek ellenére a jelenlegi levegőminőség továbbra is befolyásolja az emberek egészségét. Az ózon, a nitrogén-dioxid és a finomszemcsés anyagok (PM) jelentette szennyezés súlyos egészségügyi kockázatot rejtenek magukban. A 2,5 mikronnál kisebb szemcseméretű, különösen káros hatású szennyezettség kimagasló Közép- és Kelet-Európában, ezen belül főként Magyarország középső és keleti területein. A magas koncentráció egészségügyi szempontból egyértelmű összefüggést mutat a kardiopulmonális megbetegedések (szívinfarktus, hörghurut, asztma) és a tüdőrák gyakoriságával.

A Climathon Nyíregyháza 24 órás programja keretében helyi fiatalok, városi döntéshozók és szakemberek a város egyik legfontosabb környezetvédelmi kihívására, a városi légszennyezettség csökkentésére kerestek innovatív megoldásokat.

A nyíregyházi Climathon témája 2019 októberében nem is lehetett volna aktuálisabb, hiszen a város lakossága hetekig szenvedett az egészségtelen levegőtől. Nyíregyházán a magas légszennyezettség elsősorban a lakossági fűtés és a közlekedés által kibocsátott szennyezőanyagokra vezethető vissza. A probléma éppen emiatt nagy mértékben kezelhető lenne helyi szinten is.

A módszer

A városi kihívás kezelésén belül a Climathon Nyíregyházát szervező szakértői csapat előzetesen 5 területet azonosított: MÉRÉS, ADATGYŰJTÉS; SZABÁLYOZÁS; TUDATOSÍTÁS; KÖZLEKEDÉS; ZÖLDFELÜLET FEJLESZTÉS. A résztvevő csapatok a program során ezeken a területeken kerestek kreatív, innovatív megoldásokat.

A Climathonon a résztvevők kis csoportokban, valamint közösen gondolkodva, a Design Thinking módszer öt lépésén (Emphatize, Define the problem, Ideate, Prototype, Test) keresztül jutottak el a probléma részletesebb megismerésétől olyan innovatív ötletek kidolgozásáig, amelyek hozzájárulhatnak a városi levegő minőségének javításához. A csapatmunka egészen reggelig tartott, amikor is mindegyik csapat egy-egy részletesen kidolgozott ötletet prezentált a zsűri előtt.

A megoldások

A csapatok közül volt, amelyik a mérés, adatgyűjtés területén egyszerűen alkalmazható légszennyezettséget mérő szenzor prototípust készített, mások a város parkolási problémájára vagy a város zöldfelületi rendszerének fejlesztésére azonosítottak innovatív megoldásokat. Az egyik csapat pedig egy olyan önkormányzati eljárásrendet dolgozott ki, amely a kisléptékű, helyi környezetvédelmi kezdeményezéseket támogatná eszközök, személyi feltételek vagy anyagi forrás biztosításával.

Az ötletek közül a zsűri által kiemelt és díjazott megoldás a „Palkinto” elnevezésű mobil applikáció volt. Az alkalmazás mottója: „Ha érdekel a levegőszennyezés, de nem vagy motivált a napi adatok ellenőrzésében, akkor próbáld ki a Palkintot!” Az applikáció – összekapcsolva a légszennyezettséget mérő szenzorokkal – naprakész, GIS alapú adatokat szolgáltatna a városi légszennyezettségről. Az alkalmazás hozzájárulna ezáltal ahhoz, hogy a lakosság pontosabb képet kapjon városa, helyi lakókörnyezete légszennyezettségi állapotáról.

Mindezen felül a Palkinto létrehozna minden felhasználónak egy virtuális számlát, amin gyaloglással, kerékpározással és tömegközlekedés használatával pontokat (palántákat) lehetne gyűjteni. 500 ilyen virtuális palánta összegyűjtése után pedig az applikáció mögött álló nonprofit szervezet vállalná, hogy a városban egy új fát ültet el. Ugyan globálisan működik már hasonló applikáció, azonban a zsűri azt díjazta, hogy az alkalmazás helyi környezetben járulhat hozzá a probléma tudatosításához, valamint a város zöldfelületének fejlesztéséhez.

2020-ban újból találkozunk

A Climathon Nyíregyháza programja során ugyan, ha világmegváltó ötletek nem is születtek, a programon résztvevő több, mint 40 fiatal, egyetemista és szakmabeli elmondhatja magáról, hogy közelebb került a város egyik legsürgetőbb környezeti kihívásának megismeréséhez, kezeléséhez. A MEGAKOM csapata úgy gondolja, hogy a Climathonon érdemes részt venni, hiszen a városfejlesztés szempontjából fontos, a mindennapi életet is érintő problémák megoldásán lehet kreatív, innovatív közegben, kötetlenebb formában gondolkozni. Jelenleg ezért úgy gondoljuk, hogy tapasztalattal a hátunk mögött, 2020-ban is visszatérünk.