2016 májusában Debrecenben egy férfi - mivel elfogyott a pénze - késsel a zsebében elindult rabláshoz alkalmas helyszínt keresni. Pünkösd lévén a boltok zárva voltak, az utcán kevesen sétáltak, egyedül egy nemzeti dohánybolt volt nyitva. A férfi rosszullétet színlelve kérte az eladó segítségét, akit a frissítő víz engedése közben késsel a kezében a boltban található bevétel átadására kényszerített. A pénz átadását követően zsákmánnyal a kezében taxit hívott és elhagyta a helyszínt.
A fenti történet nem mese, hanem a valóság. Vajon megelőzhető lett volna ez a bűncselekmény? Az alábbiakban erre keressük a választ.
Előző blogbejegyzésünkben bemutattuk, hogy milyen alapelvek figyelembevételével lehet befolyásolni (csökkenteni) a bűnesetek gyakoriságát. Emlékeztetőül a négy alapelv a következő:
Az alapelvek érvényesüléséhez különböző tervezési módszerek segítségét vehetjük igénybe. A módszerek alkalmazhatósága függ a terület állapotától, a funkcionális követelményektől, a terület megvalósítani kívánt programjától, de a tervezői szándéktól is.
A legfontosabb módszerek a következők:
1. Hol van az árnyékom? - Megfelelő világítás
A megfelelően alkalmazott megvilágítás a térérzetet és a szubjektív biztonságérzetet nagyban javítja, a bűnalkalmakat lecsökkenti és nem utolsó sorban a leggazdaságosabb bűnmegelőzési eszköz. Annak érdekében, hogy a közösségi kontroll érvényesülni tudjon, úgy kell bevilágítani a területet, hogy ne maradjanak sötét területek. A rosszul megtervezett megvilágítással azonban téves biztonságérzetet is kelthetünk, például egy park egyenetlen megvilágításával. Az árnyékvetés kiküszöbölése érdekében pedig nagy hangsúlyt kell fektetni a fák és a lámpatestek egymáshoz képesti elhelyezkedésére. A megfelelő láthatóság érdekében rendszeres ellenőrzés szükséges, melynek a világítás mellett ki kell terjednie a fényt akadályozó bokrok és fák metszésére is.
Rosszul megvilágított közterület. Az egyenetlen megvilágítás, beláthatatlan térrészeket eredményez.
Forrás: https://stocksnap.io/photo/LACVHFQXQF
Gyengén megvilágított, elszigetelt aluljáró bizonytalanságérzetet kelt
Forrás: https://unsplash.com/photos/mHtRqAJvFv0
2. „Kukucs!” - Átláthatóság
Ha egy terület minden pontból jól áttekinthető, akkor könnyebben megvalósítható a természetes és a hatósági felügyelet is. A járókelők megtervezhetik útjukat, kikerülhetik a számukra veszélyesnek tűnő részeket. A zegzugos terek, a besüllyesztett kapualjak, az éles, beláthatatlan sarkok, vagy akár a tömör falu buszmegállók is gátolják a szabad átláthatóságot. Az üzletek kirakatainak plakátokkal való betakarása például kettős problémát jelent: egyrészt megakadályozza az utcai történések figyelemmel követését, másrészt az utcáról sem lehet belátni, így jó lehetőséget teremt a bűncselekmények elkövetésére (pl. trafik rablások). Mindkét eset gátolja a közösségi kontrollt.
A buszmegállók biztonság szempontjából különösen veszélyesek, ezért ezeket minden irányból átláthatóan kell kialakítani
Forrás: https://pixabay.com/photos/empty-seat-architecture-road-3273510/
3. „Futnék, de merre?” - Lehatárolt útvonalak
Az alternatíva nélküli útvonalak (pl. aluljárók, gyalogos felüljárók, lépcsők, mozgólépcsők) túlságosan kiszámíthatók, nem adnak lehetőséget menekülési útvonalra. Amennyiben elkerülhetetlen ilyen útvonalak kialakítása, vagy a meglévő átalakítása nem lehetséges, akkor kiemelt figyelmet szükséges fordítani a láthatóság biztosítására. Emellett térfigyelő kamerák, segélykérő telefonok elhelyezése, illetve különböző tevékenységek ösztönzésével (pl. aluljárókban üzlet nyitása) generált forgalmasabbá válás javíthatja a biztonságot, de nem jelentenek tökéletes megoldást.
A kedvező megvilágítás segíti az átláthatóságot az alternatíva nélküli útvonalak esetében is.
A lépcső üveg oldalfala biztosítja az átláthatóságot és a közösségi kontrollt
Forrás: https://unsplash.com/photos/lOsbnJKTaI8
4. Amerre még a madár se jár?” - Elszigetelt, gyér forgalmú területek
Ezek a területek elválnak a forgalmas városi területektől, jellemzően felhagyott iparterületek, nagyobb beépítetlen területek, foghíjtelkek vagy nagyobb városi parkok. Ezen területeken a legfontosabb a rálátás biztosítása. A területhasználat növekedésével nő a közösségi kontroll is, végső cél pedig a városi vérkeringésbe való bevonásuk.
Lebontott épület helye üresen, a mellette álló épület tűzfala nem teszi lehetővé a lakossági kontrollt
Forrás: https://unsplash.com/photos/u6SBelxl4Dg
5. „Bújócskázunk?!” - Zegzugos terek, rejtekhelyek
Szűk, több oldalról zárt területek tartoznak ide (pl. felvonók, alagutak, zárt lépcsőházak, sötét kapualjak, sikátorok stb.). A legjobb ezeket megszüntetni. Amennyiben nincs erre lehetőség, akkor érdemes lekeríteni és lezárni, vagy például a középületekhez vezető átjárókat nyitvatartási idő után zárni kell.
Kivilágítatlan, elhagyatott sikátor nem ad biztonságérzetet
Forrás: https://unsplash.com/photos/NbQlbyXF5U0
6. „Itt egy kis ez, ott egy kis az” – Változatos területhasználat ösztönzése
A különféle, összhangban lévő és a közösség szükségleteit kielégítő területhasználati módok növelik egy terület használóinak a számát, ezáltal a közösségi kontroll fokozottan érvényesülni tud. Ha sokféle funkció kap helyet egy lakóövezetben (pl. park, sportpálya, irodaépület, munkahelyek, óvoda, iskola, üzletek), akkor ennek nemcsak a lakók látják hasznát, hanem bűnmegelőzési szempontból is előnyös.
A lakóépületek földszintjén elhelyezett boltok a napközbeni közösségi kontrollt is biztosítják
Forrás: https://unsplash.com/photos/brAv4py7G1c
7. „Enyém, tied” - Tulajdonosi felelősségérzés
Egy terület tulajdonlásának érzékeltetése meghatározza a biztonságosságát, azaz a gondos karbantartás tulajdonosi jelenlétet és biztonságot érzékeltet. Az elhanyagolt ingatlan a tulajdonos vagy felelősségérzete hiányára utal és vonzza a bűnelkövetéseket.
A tulajdonosok vagy felelősségérzetük hiányát tükrözi az elhanyagolt külső
Forrás: https://unsplash.com/photos/NZVQ3YDlIa4
8. „Merre az arra?” - Információs rendszer, tájékoztatás
Egységes, érthető jelzésekre van szükség ahhoz, hogy egyértelmű, következetes és jól érthető információkat adjanak a területről, az épületekről.
A pakolóházat zónákra osztották, az egyes zónákat betű és szám kombinációval nevezték el
Forrás: https://unsplash.com/photos/PrECKxBI_P8
9. „Ami szép az szép” - Vonzó esztétikai megjelenés
A szépség jó érzetet kelt, vonzó, ezért egy szépen kialakított emberi környezet megtöltődik élettel. Ez pedig a legfontosabb építészeti bűnmegelőzési alapelvnek, a természetes megfigyelésnek elsődleges kritériuma. Ezzel szemben az elhanyagolt képet nyújtó terület elnéptelenedik, tovább pusztul.
Egy szép, rendben tartott természeti környezet a használók felé nyugalmat közvetít, a területet vonzóvá teszi
Forrás: https://unsplash.com/photos/LBjA0WPtUhQ
10. „Bűnmegelőzés asztal mögül” - Tájépítészet, kerttervezés
Az építészeti bűnmegelőzés egyik fontos eszköze. Egy jól megtervezett és megfelelően karbantartott park vagy kert segíti a közösségi kontroll kialakítását és a jogosultság természetes ellenőrzését, ezáltal növeli a biztonságérzetet.
A középső karfa egyértelműen meghatározza a használatot: ülni szabad, feküdni, aludni nem
Forrás: https://unsplash.com/photos/7gLAd001XnI
11. „Kicsik, nagyok vegyesen” - Tevékenységek, rendezvények ösztönzése
Különféle tevékenységek ösztönzésével embereket vonzunk az utcákra, terekre, aminek köszönhetően növekszik a közösségi kontroll és csökken a bűnözés lehetősége.
Egy parkban elhelyezett óriás sakk akár hosszabb időtöltésre is ösztönözheti a legkülönfélébb korosztályt
Forrás: https://unsplash.com/photos/UDfmSK4AS3E
A fentiek alapján látható, hogy számos olyan megoldás, eszköz van, melyekkel városfejlesztőként, várostervezőként, vagy éppen városvezetőként befolyásolni tudjuk városunk biztonságát. Mindezek használatával pedig érvényesülhetnek az alapelvek is, melyek hozzájárulnak a bűncselekmények megelőzéséhez.
És végezetül visszatérve a bevezetőben feltett kérdésre mi lenne az Ön válasza? Véleményünk szerint egyértelmű igen!
Forrás: Kara László - Bűnmegelőzés építészeti eszközökkel, Lechner Nonprofit Kft, 2017