Hamarosan lejár a jogosítványom - épp az imént érkezett az értesítés a mobiltelefonomra. Az üzenetben érkező link segítségével belépek az e-kormányzati felületre, majd bejelentkezés után a rendszer közli, hogy van egy fél éven belül elvégzett átfogó orvosi vizsgálatom megfelelő eredményekkel, és egy két évvel ezelőtti képem (ezt meg is nézhetem) az e-kormányzati rendszerben - így minden szükséges feltétel adott a jogosítvány megújításához. Megújítom a jogosítványomat? Az OK gombra kattintva túl is vagyunk a hivatalos procedúrán. Az ügyintézés időigénye: 3 perc.

Ez nem utópia - a rendszer már jelenleg is így működik Észtországban - ezt a megközelítést proaktív kormányzásnak hívják - és ez áll a már működő, illetve a közeljövőben bevezetni tervezett új generációs digitális közszolgáltatások mögött.

Az észt sztori: hogyan vált egy aprócska balti állam digitális világhatalommá?

Amikor 1991-ben Észtország függetlenné vált, szinte a semmiből kellett rövid idő alatt létrehoznia egy önálló államot - jól működő közigazgatással és közszolgáltatásokkal. Ráadásul úgy, hogy nem dúskáltak az erőforrásokban. A legolcsóbb és leggyorsabb módja számos közszolgáltatás kialakításának és működtetésének a digitalizáció volt, nem meglepő tehát, hogy az akkori észt kormány ezt az utat választotta. Ám az észt döntéshozók előrelátását bizonyítja, hogy nem álltak meg itt: 1996-ban Lennart Meri államelnök meghirdette a “Tigrisugrás” programot, melynek első lépéseként valamennyi észt iskolát felszereltek számítógépekkel, minden tanárt és diákot felvérteztek alapvető informatikai ismeretekkel. Erre a programra tekintenek úgy, mint ami elindította Észtország digitális sikertörténetét - mára az internet és digitális megoldások az élet valamennyi területén jelen vannak: a kormányzás szinte teljes egészében e-government megoldásokra épít, az Észtországból indult sikeres start-up vállalkozások pedig messze nagyobb súllyal vannak jelen a globális gazdaságban, mint azt az ország mérete indokolná. A csodálók és irigyek által egyaránt csak #Estonianmafia-ként hivatkozott IKT ökoszisztéma olyan cégeket adott a világnak mint a Skype, a Taxify vagy éppen a Transferwise.

Persze a teljes képhez az is hozzátartozik (és az irigyek kedvéért fontos megjegyezni), hogy a sikerhez vezető út - ahogyan az lenni szokott - nem volt nehézségektől mentes. Hiszen amikor az erőforrások korlátosak, nehéz, fájdalmas (és népszerűtlen) azt a döntést meghozni, hogy az úthálózat fejlesztése, vagy éppen az iskolaépületek korszerűsítése helyett a kormány a forrásokat először az iskolák számítógéppel való felszerelésére fordítja...

Az idő azonban igazolta ezeket a döntéseket: mára a fizikai infrastruktúra is európai szintű az országban, miközben az emberek jól élnek, az észt gazdaság pedig a legdinamikusabban fejlődő globális digitális szektorban messze a súlya felett teljesít.

Szinte nincs olyan, ami nem intézhető digitálisan Észtországban

Mára egy észt állampolgár gyakorlatilag bármilyen ügyet el tud intézni online, anélkül, hogy be kellene mennie egy hivatalba, vagy éppen papíralapon kellene egy dokumentumot kitöltenie és aláírnia. Mi több, minden hivatalos dokumentum eredetije a digitálisan tárolt változat - a nyomtatott, aláírt, lepecsételt verzió csak másolatnak minősül.

Mivel az e-kormányzati rendszer teljesen integrált, így nincsenek duplikációk, és az adatbázisban szereplő adatokat bármilyen ügyintézés céljára lehet használni (gondoljunk csak a cikk elején szereplő jogosítvány megújításra), persze csak szigorú szabályok betartásával. Az állampolgár saját adataihoz teljes körűen hozzáfér, és azt is láthatja, hogy milyen intézmény milyen céllal használt valamilyen adatot.

Érdemes sorra venni, hogy 2000-től kezdően milyen fontosabb e-kormányzati szolgáltatások kerültek bevezetésre:

2000-2005

• adóbevallás
• parkolás
• népesség nyilvántartás
• kormányzati integrált adatbázis bevezetése (x-road)
• e-ellenőrző
• digitális aláírás
• e-személyi
• e-buszjegy
• e-ingatlannyilvántartás
• képzési nyilvántartás
• e-szavazás

2006-2013

• Mobil személyi
• E-rendőrségi rendszer (mely jelentős bizalomnövekedést hozott az állampolgárok körében)
• Cégnyilvántartási portál
• E-egészségügyi rendszer
• Fizikai eszköz használatát nem igénylő (keyless) digitális aláírás
• E-recept
• Vizualizált cégnyilvántartás
• Smart-grid energiahálózat (valamennyi háztartás okos mérővel van felszerelve)
• Elektromos jármű gyorstöltő hálózat

2014-2018

• e-állampolgárság
• proaktív-kormányzás elindítása
• nemzetközi szinten is használható e-recept
• mesterséges intelligencia alkalmazásának engedélyezése

2018-tól a proaktív kormányzás fokozatos bevezetése

A proaktív kormányzás lényege, hogy az állam a rendelkezésre álló információk, adatok alapján az állampolgárok életében bekövetkező bizonyos változások esetén kezdeményezi a kapcsolódó ügyintézés elindítását, mely a speciális esetek kivételével szinte teljesen automatikus, csak az érintett állampolgár jóváhagyása szükséges hozzá (természetesen online). Néhány példa:

• vállalkozásindítás
• jogosítvány megújítása
• autóvásárlás
• gyerekszületés
• iskolakezdés, iskolaváltás
• munkanélküliség, munkakeresés
• házasságkötés nyomán bekövetkező névváltozás
• lakhelyváltozás
• nyugdíjazás
• házépítés

Ez mind szép és jó, de nálunk másképp működnek a dolgok

Az egyik leggyakrabban hangoztatott érv, amit sokan felhoznak a szolgáltatások ilyen mértékű digitalizálásával szemben, az hogy a lakosság erre nincsen felkészülve. Hiszen gondoljunk csak az idősekre - hogyan tudnának ők digitális szolgáltatásokat használni? Nos, az egészen biztos, hogy bizonyos csoportoknak segítséget, támogatást kell nyújtani a szolgáltatások igénybevételéhez egy ideig - ezt Észtország is megtette a rendszer bevezetésének első időszakában. Ugyanakkor azonban arról sem szabad elfelejtkezni, hogy ma már nálunk a helyzet sokkal kedvezőbb, mint 20, vagy akár 10 évvel ezelőtt volt Észtországban: magas az internet penetráció, az emberek komplex digitális szolgáltatásokat használnak nap mint nap (Spotify, Netflix, TransferWise, mobil banki megoldások, Uber, Airbnb - hogy csak néhányat említsünk), melyek közül számos működik nehezen kiszámítható, nem tökéletesen szabályozott, erős versenyközegben. És ha innen nézzük, akkor szinte érthetetlen, hogy egyszerű, könnyen digitalizálható, jól szabályozott környezetbe illeszkedő közszolgáltatások miért működnek egyáltalán “analóg módon” még ma is....

Mit tanulhatunk Észtországtól?

• Nem csak egy vállalkozás, de egy ország vagy egy város is lehet innovatív - sőt, a fenntartható fejlődés, hatékony működés alapja ma már a közszférában is a folyamatos változás, innováció.
• Nem az a jó vezető, aki csak a választóknak tetsző döntéseket hoz, hanem aki felvállalja azokat a döntéseket is, amelyek ugyan az emberek érdekeit szolgálják, de rövidtávon esetleg népszerűtlenek, ellenállásba ütköznek.
• A közszolgáltatások minél szélesebb körű digitalizálása ma már nem egyszerűen lehetőség, hanem kényszer; ráadásul jó az embereknek, hiszen egyszerűsödik, gyorsul és átláthatóbb lesz az ügyintézés, és jó az államnak is, mert a szolgáltatásnyújtás költsége már középtávon is drasztikusan csökken.
• Ugyanakkor a digitalizáció nem lehet öncélú: azokra a szolgáltatásokra érdemes koncentrálni, amelyek valós szükségletre reagálnak, és jobb minőségben, gyorsabban és olcsóbban biztosíthatóak digitális megoldások segítségével.
• A közszférának jó példát kell mutatnia: ha azt szeretné egy kormány, vagy egy helyi önkormányzat, hogy elterjedjen a digitális megoldások használata az emberek és a vállalkozások körében, akkor elsőként a “saját háza táján” kell rendet tennie és jó példával elől járnia a digitalizálás terén. Nem igazán hiteles az az önkormányzat, amely úgy ösztönzi a digitalizációt, hogy a saját folyamatain, munkamódszerén semmit nem változtat.