Forrás: https://www.alternativenergia.hu/a-koronavirus-amely-a-klimavaltozas-elleni-harcot-is-a-partvonalra-szoritja/89667
A COVID-19 kórokozó, vagy ahogy mindenki emlegeti, a koronavírus, mindössze pár hónap leforgása alatt az egész világ életét felbolygatta. Mint minden korábbi, hasonló méretű járvány, a COVID hatásai is szerteágazóak: a nyilvánvaló egészségügyi és gazdasági következmények mellett számos más terület is hatalmas kihívásokkal néz szembe az elkövetkező időszakban. De vajon mennyiben befolyásolja a jelenlegi, rendkívüli helyzet a klímaváltozás ellen folytatott harcot?
Először is vizsgáljuk meg, hogy milyen vállalások születtek a klímaváltozás kapcsán
Az éghajlatváltozás globális probléma, amely globális fellépést igényel. Ezt segíti elő például a Párizsi Megállapodás, melynek célja a globális felmelegedés jóval 2 °C alatt tartása, illetve lehetőleg 1,5 °C-ra korlátozása.
A Párizsi Megállapodás a globális felmelegedés korlátozására irányuló cselekvési tervet tartalmaz. Főbb elemei a következők:
- hosszú távú célkitűzés: a kormányok a globális éves átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodást megelőző szinthez képest jóval 2 °C alatt tartják, és erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy az emelkedés mindössze 1,5 °C legyen
- hozzájárulások: a résztvevő országok átfogó nemzeti éghajlat-politikai cselekvési tervet terjesztettek elő kibocsátásuk csökkentése érdekében
- ambíció: a kormányok ötévenként közzéteszik cselekvési terveiket, és minden egyes tervben egyre ambiciózusabb célokat tűznek ki
- átláthatóság: az átláthatóság és a felügyelet jegyében az országok tájékoztatják egymást és a nyilvánosságot arról, hogy hogyan halad a kitűzött célok elérése
- szolidaritás: az EU és más fejlett országok hozzájárulnak a fejlődő országokban az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásához, mind a kibocsátások csökkentése, mind pedig az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képesség fokozása érdekében
A Párizsi Megállapodás 2016. november 4-én lépett hatályba, miután teljesült az ehhez szükséges feltétel, azaz a világ üvegházhatásúgáz-kibocsátásának legalább 55%-áért felelős legalább 55 ország ratifikálta a megállapodást. Az EU összes tagállama ratifikálta a megállapodást.
Az Európai Tanács 2019 decemberében jóváhagyta azt a célkitűzést, hogy a párizsi kötelezettségvállalásokkal összhangban 2050-re el kell érni a klímasemlegességet. (Lengyelország egyelőre nem tudott kötelezettséget vállalni e célkitűzés megvalósítására, és az Európai Tanács 2020 júniusában vissza fog térni e kérdésre.)
Az uniós vezetők felkérték a Bizottságot a következőkre:
- 2020-ban a lehető leghamarabb készítsen javaslatot az EU hosszú távú stratégiájára vonatkozóan, hogy azt a Tanács elfogadhassa és benyújthassa az UNFCCC titkárságának (2020.március 5.-én benyújtásra került);
- alapos hatásvizsgálatot követően készítsen javaslatot az EU 2030-ra teljesítendő, a Párizsi Megállapodás szerinti, nemzetileg meghatározott hozzájárulásának naprakésszé tételére.
Hogyan járult hozzá a koronavírus ezen vállalások teljesítéséhez?
A levegő tisztább
A koronavírus leglátványosabb velejárója ebben az aspektusban minden kétséget kizáróan a szén-dioxid kibocsátás mérséklődése, amely a közlekedési korlátozások bevezetésének és az ipari termelés jelentős csökkenésének köszönhető. Előbb a járvány bölcsője, Kína, majd a legsúlyosabban érintett európai ország, Olaszország felett figyelték meg a szakértők a levegő drasztikus mértékű tisztulását. Főként az ázsiai ország esetében volt feltűnő a károsanyag kibocsátás csökkenése: a Föld elsőszámú légszennyezőjeként számon tartott ország szén-dioxid kibocsátása körülbelül 25 százalékkal csökkent a tavalyi év hasonló időszakához képest. Olaszország területén szintén figyelemreméltó, műholdfelvételeken is látható módon csökkent a légszennyezettség.
Egy hónap alatt látványosan csökkent a légszennyezés mértéke
Forrás: NASA
Mi lesz veled, műanyag?
A fenntartható életmód egyik leghangsúlyosabb szempontja, a műanyaghasználat mérsékletére irányuló törekvések, melyek ebben az időszakban a háttérbe szorultak. A koronavírus elleni küzdelem nélkülözhetetlen fegyverei a különböző orvosi eszközök, például az egyszer használatos, műtétekhez használt kesztyűk, katéterek, inzulin tollak, vagy a lakosság által is széles körben használt védőmaszkok. Ezen kellékek a megszokottnál nagyobb számban kerültek gyártásra és beszerzésre a veszélyhelyzetben. Továbbá az olyan, elmúlt években tapasztalt pozitív tendenciák terén is kisebb visszalépés figyelhető meg, mint például a fenntartható anyagokból készült csomagolások műanyag társaikkal szembeni favorizálása. A vírus terjedésének korlátozása érdekében ugyanis a szállítók igyekeznek minél biztonságosabban lezárni küldeményeiket, amely több műanyag felhasználását jelenti. A vírus Egyesült Államokban való megjelenésekor például a Starbucks is ezt alátámasztó döntést hozott, megtiltotta a látogatóknak, hogy a saját maguk által hozott bögrékbe kérjék a kávét, helyette ideiglenesen ismét az eldobható, egyszer használatos papírpoharak kerültek előtérbe.
Az óceánban úszó használt egészségügyi maszk
Forrás: Greenfo.hu
Addicionális hatások
A fenti, közvetlen hatásokon túl számos közvetett tényező is befolyásolja a járványügyi vészhelyzet hosszú távú megítélését. Az otthoni munkavégzés kényszerű, globális tesztje elgondolkodtathatja a nagyvállalatokat az utazási irányelveik esetleges megváltoztatásáról, például a videokonferenciák preferálása a személyes találkozók helyett. Ez főleg az olyan országokban lenne igazán fontos, ahol a nagy távolságok miatt ezek a találkozók csak repüléssel megoldhatóak. A rendkívüli helyzet a vállalatok home office intézményével kapcsolatos aggályait is szertefoszlathatja. Azon munkakörök esetében, ahol a mindennapi feladatok elvégzéséhez nem lenne feltétlenül szükséges fizikailag egy helyen tartózkodni a kollégáknak, az otthoni munkavégzés szélesebb körben elérhetővé tétele kézenfekvő döntés lenne. Arról nem is beszélve, hogy ilyen módon az irodaházak, vállalati központok fenntartása, üzemeltetése is jóval kevesebb forrást emésztene fel.
Mi várható a későbbiekben – megáll a klímaváltozás?
A járvány miatti korlátozások következtében lassulni látszik a klímaváltozás. A gyógyuló bolygónkról szóló híradásokkal azonban óvatosan kell bánni, hiszen tudjuk, hogy a javulás csak átmeneti és a globális gazdaság hibernálásának köszönhető (mely hosszútávon nem fenntartható).
A globális felmelegedésben kételkedők most azt gondolhatják, hogy nem is olyan nagy gond ez a klímaváltozás! Pár hét alatt kitisztul a víz és a levegő. Azonban azok, akik figyelmesen olvasnak, találhatnak a klímahelyzetről szóló, ám cseppet sem kedvező híreket is. Például az ausztráliai Nagy-Korallzátony sohasem látott mértékben pusztul, hőhullám az Antarktiszon, még a mi életünkben eltűnhet az amazóniai esőerdő.
A klímaváltozás miatt aggódókban szintén feltámadhat a remény, hogy az emberiség majd rádöbben arra, hogy eddig mennyi mindent rosszul csinált. Hogy nem feltétlenül kell pár száz kilométert repülővel megtenni, hogy nem logikus több ezer kilométert utaztatni alapvető élelmiszereket, hogy mennyivel jobb tiszta levegőjű városokban élni és dolgozni. Ám a reménykedők elfelejtik, hogy a mostani javulás oka a gazdaság leállása, amiért komoly árat kell fizetnünk, hiszen egész gazdasági ágazatok jövője kérdéses és emberek tízmilliói veszítették el egyik napról a másikra a megélhetésüket. Szinte biztos, hogy ez nem marad, nem maradhat így. Amint elmúlik a vírus okozta veszélyhelyzet, minden visszazökken majd a régi kerékvágásba, ahogyan az a vírus kiindulópontjának tartott Vuhanban már meg is történt. Ez pedig egyet jelent: a környezet állapota ismét romlani fog.
Negatív feltételezések szerint a járvány elültével, a gazdaság élénkülésével majd újra nő az energiaigény, az olcsó fosszilis tüzelőanyagok égetése miatt nő a CO2 kibocsátás és a felmelegedés újra lendületet kap. Azaz a vírus hatására előbb csak lassul, majd újra felgyorsul a klímaváltozás.
Azonban az, hogy melyik forgatókönyv valósul meg, azt ma még nem lehet tudni, azonban nagyon sok fog múlni azon, hogy tanulunk-e ebből a járványból. Képesek leszünk-e alkalmazkodni. Azt ugyanis már Darwin óta tudjuk, hogy nem az a faj él túl, amelyik a legerősebb, hanem az, amelyik legjobban alkalmazkodik. Az emberiség pedig megmutatta azt, hogy nagyon jól tudott a jelenlegi helyzethez is alkalmazkodni és egyik napról a másikra egy teljesen új rendszerre átállni. Ezt a képességünket kell elővennünk a szintén ijesztő klímaválság kapcsán is.
Források:
https://chikansplanet.blog.hu/
https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/climate-change/paris-agreement/
https://www.facebook.com/NASA/posts/10157963670216772
https://greenfo.hu/hir/a-koronavirus-miatti-maszkhulladekok-leptek-el-az-oceanokat/
