2020. augusztus 18. írta: Szilágyi Szilvia (EX ANTE)

Vertikális farmok – a növénytermesztés és a nagyváros egymásra találása

Az éghajlatváltozás okozta extrém időjárás, a Föld népességének növekedése okozta növekvő élelmiszerigény, a termőföldek kimerülése, a művelésbe bevonható földterületek drasztikus csökkenése, és a COVID-19 pandémia nyomán felértékelődött önfenntartás, rövid ellátási lánc, helyi termelés jelentős kihívások elé állítják a mezőgazdaságot.

Az utóbbi években a szektor igyekezett megtalálni a megfelelő választ a megváltozott körülményekre és igényekre, melynek eredményeképp egyre inkább elterjedtté váltak az úgynevezett vertikális gazdaságok.

forrás: https://www.europeanbusinessreview.com/vertical-farming-is-the-future/

A vertikális gazdaságok a nagyvárosok üres raktárépületeit, vagy akár a több emeletes épületek külső felületeit használják. A vertikális gazdaságok által használt, termőtalaj nélküli, hidropóniás technológia nagy előnye, hogy folyamatosan kontrollált klímával rendelkezik, a fotoszintézist speciális ledlámpákkal teremti elő egy a külső tényezőktől teljesen zárt rendszert alkotva, közel 100%-os automatizáltsággal. Az alapvetően víz alapú termesztés során a megfelelő tápanyageloszlást szivattyúrendszerekkel biztosítják. A kontrollált klímának, valamint a zárt térben való termesztésnek köszönhetően mind a kártékony rovarok, mind a növényeket érintő fertőzések, betegségek kockázata minimálisra csökkenthető. Az épületek külső falán elhelyezkedő gazdaságok pedig jelentősen növelhetik a városok zöld felületének nagyságát, így pedig a levegőminőség javulásához is hozzájárulhatnak.

További előnyként fontos megemlíteni, hogy a külső környezeti hatások eliminálásának köszönhetően folyamatosan, kiszámíthatóan termelhetőek a növények. A városokon belüli termelés továbbá a szállítási költségek jelentős csökkenéséhez is hozzájárul, valamint ideális rövid ellátási láncok kialakítására.

Felmerül azonban a kérdés, hogy mégis mekkora ára van egy ennyire szabályozott, kizárólag technológiai megoldásokon alapuló mezgazdasági modellnek?

A farmok kialakítása, a szükséges technológiai berendezések, rendszerek beszerzése jelentős beruházási költséget jelent. Az Agritecture Consulting 2019-es becslései alapján egy 2780 m²-es (30.000 sqft), leveles zöldeket és fűszernövényeket termesztő üzem kialakításához New Yorkban körülbelül 4.000.000 dollárra van szükség. A legnagyobb költséget az egyedi szellőzőrendszerek, árnyékoló eszközök és speciális lámpák alkotják. Viszonylag magas bekerülési költsége van továbbá a hűtési-fűtési rendszernek és természetesen a folyamatos működéshez szükséges villamosenergia igénynek.

A vertikális farmok folyamatos hűtése – fűtése, a párátlanítás, a fotoszintézishez elengedhetetlen led izzók működése mind jelentős energiaigényt ezzel pedig költséget jelentenek. Emiatt alkalmazásuk olyan környezetben ideális, ahol a többletenergia, tehát a maradékhő más felhasználókkal könnyen megosztható. Az energiaigényt tovább optimalizálhatja az épület tetején elhelyezett napelem, mely részben képes a villamosenergia igény kielégítésére.

Azt azonban érdemes szem előtt tartani, hogy a vertikális farmok még a legfejlettebb technológia mellett is csak részmegoldást jelenthetnek. A mesterségesen kialakított környezetben viszonylag egyszerűen lehet leveles zöldeket, fűszernövényeket, termeszteni, sőt a Princeton Egyetem Vertikális Gazdálkodási Projekt laboratóriumában, dr. Paul Gauthier sikeresen tudott padlizsánt és gabonát is termeszteni. Ehhez azonban pontosan érteni kell mikre van szüksége az adott növényeknek a megfelelő növekedéshez.

forrás: https://www.forbes.com/sites/erikkobayashisolomon/2019/04/05/investing-in-vertical-farming-five-take-aways/#2bc499c7355c

Elsőre úgy tűnhet, a vertikális farmok túl komplexek és költségesek, ugyanakkor palántanevelésre rendkívül hatékonyak. A vertikális gazdaságok szabályozott környezetében rendkívül gyorsan, nagy mennyiségben lehet palántákat nevelni, mely számos termelő számára kulcsfontosságú a termelésben. A vertikális farmok termékei tehát remekül beilleszthetők a mezőgazdasági ellátási láncba, ugyanis segítségükkel a hagyományos növénytermesztők jelentős mértékű időt és energiát tudnak megspórolni.

Vajon tényleg a mesterségesen, termőföld nélkül, nagyvárosi környezetben termesztett növények jelenthetik az élelmiszertermelés jövőjét? Természetesen ezen kérdés még számos év, akár évtized kutatás és fejlesztési munkáján múlik, ugyanakkor az amerikai piacon megfigyelhető trendek alapján biztosan sokkal többet fogunk hallani a vertikális farmokról a jövőben. Sőt mi több, már a magyar piacon is találhatunk ígéretes vertikális gazdaság start-upokat, mint például a bedrock.farm.