A járványügyi helyzet kialakulása előtt az utazás, mint hobbi népszerűsége töretlenül ívelt felfelé és egyre több és több ember ült repülőre, folyamatosan növelve az elképesztő mennyiségű repülőjáratok számát. A Covid talán egyetlen pozitív hatásaként nemzetközi szinten felerősödött az a folyamat, amely a környezetvédelem törekvéseivel összhangban az ökoturizmus térnyerését szolgálja. A hazai turisztikai fejlesztések egyik stratégiai célja a belföldi turizmus erősítése, melynek szintén egyre fontosabb eleme az ökoturizmus.
1. De mit is nevezünk ökoturizmusnak és miért fontos?
A gyakorlatot tekintve sokféle definíció létezik, Magyarországon a stratégiai tervezés az ökoturizmust az aktív és természeti turizmus egyik kategóriájaként értelmezi: azaz, fizikai aktivitást igénylő szabadidős vagy sporttevékenységek közé tartozik, a természetjárás, a kerékpáros, a vízi, a vitorlás, a lovas, a kaland- és extrém turizmus, a golf-, a horgász-, a vadász-, a futó- és a síturizmussal együtt. A természeti turizmus esetében ezzel szemben az utazó motivációja a természettel való közelség átélése, természeti vagy tájértékek megismerése, de ez nem társul szükségszerűen fizikai aktivitással. Ezek közül öko szemléletűek lehetnek például az arborétumlátogatások, a kempingturizmus, a falusi turizmus.
Távolabbról megközelítve, az ökoszisztéma szolgáltatás az emberiség hasznát jelenti az ökoszisztémákból, azon javakat és szolgáltatásokat, melyeket az ember élete során közvetlenül vagy közvetve felhasznál. Egyik fajtája a kulturális szolgáltatás, ideértve az ökoturizmust is, a pihenést a természetben. Másképpen, a nem materiális javak, mint pl.: spirituális gazdagodás, kognitív fejlődés, elmélkedés, kikapcsolódás és esztétikai élmény. A tiszta természeti környezet nyújtotta előnyök egyéni szinten nehezen mérhetőek, a számok azonban egyre jobban „mutatják” növekvő értéküket.
2. Trendek a turizmusban
Világviszonylatban az aktív turizmus termékei közül a kalandturizmus és ökoturizmus jelentős és folyamatos térnyerése figyelhető meg. Nemzetközi és hazai szinten is eltérő statisztikákat találhatunk, amelynek oka elsősorban az ökoturisztikai termékek változó besorolásából fakad. Az Amerikai Egyesült Államokban már 2008-ban 10% -os részarányt írtak jóvá a turizmuson belül az ökoturizmusnak. Magyarországon ez a kategória nem nevesített a KSH felmérésiben, de a Magyar Turisztikai Ügynökség aktív turisztikai szokásokra irányuló kutatását alapul véve elmondható, hogy a legnépszerűbb szabadidős aktivitásnak a túrázás és kerékpározás számított 2017-ben, legtöbben ezt a két tevékenységet végezték rendszeresen. Az arány a kerékpározásnál 31,8%, a túrázásnál pedig 17,2%. Az utazások 74,6%-a valósult meg természetjárás célból, míg a falusi vendéglátás (73,4%), az ökotúra (64,2%) és a kalandtúra (62,3%) is magas számokat hozott. A természetjárás népszerűségének jelentős növekedését mutatja, hogy 2006-ban a megkérdezettek 39,4%-a sohasem túrázott, viszont 2017-ben ez az arány 10,5% volt mindössze.
A European Travel Commission 2017-es felmérése alapján a természetalapú, aktív turizmus jelentősége gazdasági értelemben az, hogy - ellentétben a tömegturizmussal, ahol a költség 80%-a jellemzően nemzetközi cégekhez kerül - a turizmus ezen formája esetén a költés 66%-a helyben valósul meg. Ez az adat akkor válik különösen érdekessé, ha figyelembe vesszük, hogy a természeti értékekben gazdag, védett területek gyakran hátrányos helyzetű térségekkel esnek egybe, hiszen az intenzív mezőgazdaság vagy ipar a természeti tulajdonságok miatt nem vetette meg a lábát a területen, pl. lápos-mocsaras vidékek. A területfejlesztés ezen eseteiben kifejezetten fontos lehet tehát az ökoturizmus szerepe.
3. Ökoturisztika Magyarországon
Az ökoturizmus, mint kiemelt kategória viszonylag fiatalnak tekinthető hazánkban. 2007-től kapott speciális figyelmet az öko-, és aktív turizmus, amikor a Magyar Turisztika Zrt. meghirdette a zöldturizmus évét (Zöld Út), kiemelve a természetjárást, a kerékpáros-, a vízi- és a lovasturizmust. Elindították a Magyar Nemzeti Parkok Hete rendezvénysorozatot, amely azóta is minden évben megszervezésre kerül kedvezményes kirándulási lehetőségekkel, tematikus túrákkal, szakvezetésekkel, kedvezményes belépőkkel és külön erre a hétre szervezett programokkal.
Az MT Zrt. részéről 2013-tól az ökoturizmust és az aktív turizmust együttesen, önálló termékcsoportként kezelik. Jelentős mérföldkő a 2019-ben létrejött Aktív és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ, ahol elsősorban koordinációs és kommunikációs tevékenységgel kívánnak eredményeket elérni: arculatfejlesztés, az attrakciók bemutatása és hasznos információk eljuttatása a célközönség felé.
A hazai ökoturisztikai kínálat jelentős részét a nemzeti parkok biztosítják, hiszen a turisztikai tevékenység a nemzetipark-igazgatóságok számára törvényileg kötelező feladat az ökoturizmus keretein belül. Ma már minden nemzeti parkban van Ökoturisztikai osztály, ami a környezeti nevelésért és az ökoturisztikai programok szervezéséért felelős.
A nemzeti parkokon túl a natúrparkok és más ökoturisztikai civil szerveződések aránya is növekszik. A natúrparkok önszerveződésen alapuló területfejlesztési együttműködések, amelyek célja a természeti és az épített környezet összehangolt fejlesztése. A helyi önkormányzatok, civil szervezetek és a lakosság összefogásának célja a helyi nevezetességek bemutatása és a természet és a táj értékeinek megőrzése. Hazánkban jelenleg 10 minősített natúrpark működik.
4. Bakancsos ökoturisztikai kínálat
2018-ban Magyarországon a bemutatóhelyek, ökoturisztikai és környezeti nevelési létesítmények száma több mint 750 volt, amelyből 349 részben vagy teljesen nemzeti parki fenntartásában működött. A 10 nemzeti park 188 tematikus tanösvényt, 34 barlangot, 6 tájházat, 8 arborétumot, 60 bemutatóhelyet, 14 erdei iskolát, 32 látogatóközpontot tartott fent. A tanösvények, kilátók, turistaházak és látogatóközpontok fejlesztése kifejezetten a bakancsos turizmus terjedését segítik. A látogatóközpontok olyan bemutatóhelyek, ahol képzett szakemberektől kaphatunk tájékoztatást a védett természeti terület bejárásának lehetőségeiről. A tanösvények olyan tematikus túraútvonalak, amelyeken táblák és kiadványok segítségével ismerhető meg a természeti és kulturális örökség, jellemzően önállóan, szakvezetés nélkül. Tanösvényekből nem csak nemzeti parki, de natúrparki, erdőgazdasági, önkormányzati vagy magántulajdonú is létezik. Az önálló megismerést lehetővé tevő tanösvények mellett, a szakvezetéses túrák száma is növekszik. A védett természeti területek egy része – például a fokozottan védett területek– kizárólag így látogathatók.
Transzbükki átkelés (Szakvezetett túra a Bükki Nemzeti Parkban)
Forrás: https://www.bnpi.hu/hu/program-reszletek/11-transzbukki-atkeles-7-eross-zsolt-emlektura
A látogatóközpontok és tanösvények évente megküzdhetnek az „Az év Ökoturisztikai létesítménye” díjért, valamint meghirdetik a „Az év Kilátója” és az „Az év Turistaháza” címet is. A Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program keretében 2014-től számos turistaszállót és menedékházat újítottak fel, az európai turista szálláshelyek színvonalának elérését megcélozva.
Az év turistaháza 2020-ban az Annafürdő
Forrás: https://www.facebook.com/Lengyel.Annafurdo/photos/?ref=page_internal
A hálózatosodás támogatása az ökoturisztikai stratégiában fontos helyet foglal el, amely több megyén átívelő, összefüggő országos hálózatok kiépítését szorgalmazza a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 szerint. E törekvés legékesebb példája az Országos Kékkör. Az Országos Kéktúra Magyarország és Európa első hosszútávú turistaútja, hossza 2020-ban 1168 km. Az Országos Kéktúra, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra és az Alföldi Kéktúra alkotja együtt az Országos Kékkört, együttesen 2550 km. 2015-ben a nyomvonal mentén tájékoztató táblák, kilátók, turistaházak és pihenőhelyek kerültek felújításra.
Magyarország legfejlettebb túraútvonala a Kékkör
Forrás: Turista Magazin
A túraútvonalhoz jelvényszerző túramozgalom is kapcsolódik, a Magyar Természetjáró Szövetség bejegyzett védjegyeként. Az országos teljesítést jelvénnyel ismerik el, amely nem kötődik sem időponthoz és nincsen nevezési díja sem. Büszkeség, hogy 2020-ban a National Geographic a legjobb 25 desztináció közé választotta a Kéktúrát. Az Országos Kékkör bekapcsolódott a nemzetközi túraútvonalak rendszerébe is, az Európai Gyalogos Turista Szövetség gondozásában. A szervezet célja a nemzetközi útvonalak létrehozásával a határok felszámolása és a társadalmi egyenrangúság szimbolizálása. Az érintett útvonalak: E3 (Portugália-Bulgária), E4 (Portugália-Ciprus), E7 (Spanyolország – Szerbia).
Európai túraútvonalak (E-paths)
Forrás: Európai Gyalogos Turista Szövetség
5. Ökoturizmus: cél vagy eszköz?
Az ökoturizmus népszerűségének növekedésével több és több gazdasági érdek kapcsolódik a fejlesztéséhez, amely mellett kiemelendő az elérhető széleskörű társadalmi haszon. Elsősorban a szemléletformálás: a helyiek saját identitástudatának növelése, a saját környezetük iránti elköteleződés fokozása, érzelmi kötődés kialakítása a természeti értékek iránt. A szemléletformáló hatások együttes értéke a jövőbeli környezetvédelmi fejlesztések társadalmi beágyazottságát is növelheti. Az ökoturizmus fejlődése, ökoturisztikai mutatók kialakítása segíthet továbbá az ökoszisztéma szolgáltatások mérhetőségének javításában is. Hátrányos helyzetű településeken ez különösen jelentős szempont lehet, általában a vidék felértékelődését serkentheti. Az Országos Területfejlesztési Koncepció 2030 az öko- és az aktív turizmust az ágazat területi szétterítésének és a vidéki térségek fejlődésének eszközeként említi.
+1. Érzékeny egyensúly
A turizmus dinamikusan növekszik, a természeti értékeket elsőrendűnek ítélő turisták számával párhuzamosan. A természet- és egészségorientált utazások és a lakóhelyhez közeli úticélok választása arányaiban növekszik. A növekedés azonban hordoz egyfajta önellentmondást, hiszen az ökoturizmus jellegéből adódóan éppen nem a tömegek megmozgatására áhítozik, hanem a kiscsoportos, akár egyéni természetközeli élmények népszerűsítésére, amelyek a környezetterhelést csökkentik. Ha mind több és több turista választja ezeket az élményeket, növekednek a negatív hatások esélyei is (pl. szemetelés vagy beépítettség), ezért nem könnyű a megfelelő egyensúlyt fenntartani. Ennek fényében, az attrakciók fejlesztésénél a szemléletformálással elérhető társadalmi haszon elsődleges szempontként való kezeléséhez az államigazgatás meghatározó szerepe közérdekű célokat szolgál. Az ökoturizmus célja a szélesebb közönség megismertetése a természet által nyújtott (helyi) értékekkel – minimális környezetterhelés mellett, a kevesebb több elv alapján, illetve a jövő generáció oktatása, ismeretterjesztés és ezáltal az ökológiai szolgáltatások felértékelődésének elősegítése.
Forrás:
Országos Ökoturizmus Fejlesztési Stratégia 2008
Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció
Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030
Magyar Zsuzsanna–Sulyok Judit: Az ökoturizmus helyzete Magyarországon (2014)
