Képet készítette: Kardoss Fruzsina (Ex Ante Kft.)

2024 januárjában indult el az AQUATIC PLASTIC projekt az Interreg Duna Régió Program keretében, amely 10 országból 13 partnert és 19 társult partnert fog össze. Vezető Partnere a PET Kupa Egyesület, akik mellett cégünk, az Ex Ante Kft., pénzügyi- és projektmenedzsment feladatokat lát el. A projekt célja a folyami műanyag-szennyezés csökkentése innovatív hulladékeltávolítási és újrahasznosítási módszerekkel, szemléletformálással és a közös cselekvés elősegítésével. A korábbi, hasonló tematikájú DTP Tid(y)Up – "Forrástól a torkolatig" projekt sikereire és tapasztalataira építve az AQUATIC PLASTIC kibővített partnerséggel és szélesebb körű célkitűzésekkel folytatódik.

A huszonegyedik század egyik legnagyobb problémája a természet szennyezése, különösen a vizeké, viszont sokáig kizárólag a tengerekre koncentrálódtak a megoldási kísérletek. Az AQUATIC PLASTIC és Tid(y)Up Projektek a szennyezés forrásait, a folyókat célozzák, hogy a hulladék ne tudjon eljutni a tengerig. Ez azért is különösen fontos, mert a hulladékok, különösképp a műanyag, a természetbe kerülésük után elkezdenek aprózódni. Minél erősebb külső hatások érik, például amikor a sebes sodrás nekicsapja őket köveknek és a partnak, az aprózódás annál gyorsabban történik. Sajnos a műanyagok esetében ez nem lebomlást jelent, nem esnek szét élőlények által hasznosítható molekulákra, hanem megmaradnak emészthetetlen műanyag részecskéknek, mikroműanyagoknak. Apró méretük miatt könnyen be tudnak kerülni állati, növényi és emberi szervezetekbe. Hosszú távú hatásaikról még nem sokat tudunk, de az eddigi kutatási eredmények alapján nem egészséges a mikroműanyag-fogyasztás: felhalmozódnak a szövetekben és akár évtizedekig ott maradhatnak. A képen mikroműanyag-szemcsék láthatóak, amik az aprózódási folyamat során ezeknél sokkal kisebb, emberi szemmel már nem kivehető méretű részecskékre fognak tovább töredezni. Ezek ugyanúgy károsak az élőlényekre, mint nagyobb társaik.

Kép forrása: Shutterstock

Az AQUATIC PLASTIC projekt több fronton is elemzi a műanyagszennyezés komplex problémakörét, hogy minél alaposabb és hatékonyabb megoldásokat tudjon nyújtani. A partnerségben résztvevő szervezeteknek évtizedes tapasztalatai vannak makro-és mikroműanyag vizsgálattal, természetből eltávolítással és újrahasznosítással, mely tudás a projekt megvalósítása során összekapcsolódva a Duna Régióban egyedülálló közös, határokon és tudományterületeken átívelő munkává válik.

A projekt kezdeti szakaszában a partnerek mikroműanyag, üledék- és bióta-mintákat vesznek a Dunából és mellékfolyóiból, melyek később laboratóriumban kerülnek majd elemzésre. Ehhez szükség volt először egységesíteni a módszereket, a használt eszközöket és kidolgozni egy más felmérésekben is használható metodikát. Erre nyújtott kiváló alkalmat a június 17-18-án megtartott Mikroműanyag workshop és Partnertalálkozó. Az esemény házigazdája a bécsi BOKU Egyetem volt, ahol a RiverLab nevű kutatóközpontban a partnereknek lehetősége volt megtekinteni és kipróbálni a rendelkezésre álló eszközöket, illetve megbeszélni a tapasztalataikat.

Két típusú eszköz alkalmas mikroműanyag mintavételre: pumpák és hálók. A projektben főképp előbbi kerül majd használatra, mert sebes és lassabb sodrású folyókban is viszonylag könnyen használható. Ezekben a pumpákban mikrométeres lyuksűrűségű szűrők fogják fel az átfolyó vízből a műanyagdarabkákat. A kivehető szűrőkorongokat ezután laboratóriumban vizsgálják tovább. A képen egy ilyen pumpa látható.

Képet készítette: Dusan Milovanovic (UNS)

A második típus a kifejezetten folyókra specializált hálók csoportja. Ezek is nagyon sűrű szövésűek, illetve le van súlyozva az aljuk, hogy erős sodrásban is tudjanak mélyebb vízrétegekből mintát venni. Mikor ez megtörtént, a hálót kiemelik a vízből, majd belemossák a begyűjtött részecskéket egy mintatartó edénybe, amit szintén később laborban analizálnak. A képen egy komplex hálósor látható, mellyel egyszerre lehet több vízmélységből mintát venni.

Kép forrása: BOKU Institute of Hydraulic Engineering and River Research (IWA)

A projekt másik fő célterülete a nagyméretű, makroműanyagok által okozott problémák enyhítése. Ezek a hulladékok folyókba kerülésük után felhalmozódnak és nehezen kezelhető egységeket képeznek, melynek folyamatát jól szemlélteti a Molnár Attila Dávid (PET Kupa) által kitalált Nyaklánc-modell.

Kép forrása: Molnár Attila Dávid

A hulladékhalmok, mint gyöngyök sorakoznak a folyón, összesen négy kategóriát képezve. Felvízi helyszíneken kerülnek a folyókba a főként műanyagból álló, antropogén (emberi) eredetű hulladékok, melyek az árral sodródnak a tenger felé. Ha a folyó lerakja őket egy kanyarban, akkor parti akkumulációk képződnek, amik későbbi áradások során visszakerülhetnek a vízbe. Ha tovább viszi őket a folyó, akkor úszó hulladékszigetek formálódnak, melyek alvízi országokba érve hatalmasra duzzadnak. Útjuk során összekapaszkodnak a mellékfolyók által hordott többi szeméttel, valamint uszadékfákkal és egyéb organikus eredetű hulladékokkal. Amikor akadályokhoz, például gátakhoz, vízerőművekhez érnek, a folyó szélességének szűkülése miatt ezek a szigetek összetömörödnek és blokkokat képeznek. A blokkok kiemelése hatalmas anyagi és erőforrás-ráfordítást igényel, nem beszélve a szaktudásról és megfelelő eszközparkról. Ezek sajnos sokszor nem állnak rendelkezésre, így a hulladék továbbengedésre kerül az alvízi országok és a tenger felé. A képen egy ilyen hulladéktorlasz látható.

Kép forrása: PET Kupa Egyesület

Az AQUATIC PLASTIC projekt segít a probléma okainak feltárásával, hulladék kihalászására fejlesztett új eszközökkel és módszerekkel, és az érintett hatóságok bevonásával. Utóbbira a Tid(y)Up Projektben már elindult co-creation, közös gondolkodási és döntési folyamat szolgál. Szakmai módszertani képzések és országos kerekasztal-események kerülnek majd megszervezésre, melyek során a műanyagszennyezési kérdésekben érdekelt felek együtt gondolkodhatnak és megoszthatják tapasztalataikat. Ezalatt közelebb kerülnek az álláspontok, ötletek és megoldások születnek, illetve közös problémamegoldás indul majd el a résztevők segítségével.

Mi várható még a projekt során?

• Az elkövetkező hónapokban beszerzésre és kipróbálásra kerülnek majd az innovatív hulladék-gyűjtő eszközök, melyek remélhetőleg segítenek megelőzni a hulladékblokkok kialakulását.
• Ezen kívül fejlesztés alatt áll egy műhold-képek alapján szeméthalmokat detektáló rendszer is, ami a tervek szerint előzetes figyelmeztetést fog tudni leadni vízrendészeti szerveknek a folyón érkező nagyobb műanyag-áradatokról.
• Mindemellett előkészítés alatt van a kihalászott hulladékok feldolgozásával értékteremtő tárgyak készítése (a webshop itt érhető el), valamint a gyártási folyamat hivatalos akkreditációja.
• Várhatóak még folyómentő akciók: közös hulladékszedési események határon innen és túl, palack-követő kampány és önkéntes-képzések.
• Augusztusban pedig már érkeznek podcast-epizódok szakmában feketeöves vendégek szereplésével, akik minden kicsit is érdeklődő hallgatót cselekvésre inspirálnak. Érdemes követni a projekt közösségi média felületeit, ahol hírt adunk az eseményekről és lehetőség van becsatlakozni is a következőkbe.

A projekt eredményeit emellett jelenleg workshopokon, konferenciákon, szakmai és publikus eseményeken is bemutatják a partnerek képviselői, itt is lehet találkozni velünk. A későbbiekben pedig nemzeti és EU-s szinten döntéshozók elé fogják terjeszteni a projekt tanulságait, hogy jogszabályi szinten is erősödhessen a folyók és folyami ökoszisztémák védelme.

Projekt-hírek és aktualitások követhetők a hivatalos Facebook és LinkedIn csatornákon.

A projekt honlapja: https://interreg-danube.eu/projects/aquatic-plastic

Ez a bejegyzés az AQUATIC PLASTIC projekt keretében készült, amely az Interreg Duna Régió Program része, és az Európai Unió, valamint a partnerországok és intézmények pénzügyi támogatásával valósul meg.