Forrás: Lisboa – a Capital Verde Europeia que está em festa – Observador
„Choose to evolve”, azaz válaszd a fejlődést! Ezt a szlogent célozta meg 2020-ra Lisszabon, az Európa Zöld Fővárosa díj nyertese, akinek a rangos címet 2018-ban ítélte oda az Európai Bizottság.
Az Európa Zöld Fővárosa és az Európai Zöld Levél díjat a Bizottság 2008-ban hozta létre azzal a céllal, hogy az európai városok - a lakosság bevonásával – olyan zöld és fenntartható megoldásokat eszközöljenek, amik az egészséges és élhető városi környezet kialakítását segítik elő és hozzájárulnak bolygónk éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességének növeléséhez.
A versenyen azok a példamutató városok vehetnek részt, melyek bizonyítani tudják, hogy képesek vezető szerepet vállalni a környezeti, gazdasági és szociális fenntarthatóságra és a zöld átállásra történő ösztönzésben. A pályázás során a városoknak a környezetvédelmi eredményeik dokumentálása mellett olyan hosszú távú célkitűzéseket kell a Bizottság elé terjeszteniük, amik végső soron nem csak a helyi lakosság vagy az ország, de Európa és az egész bolygó érdekeit is szolgálják.
Az Európa Zöld Fővárosa díjra azok az uniós tagállami, tagjelölt országbeli, norvégiai, svájci, izlandi vagy liechtensteini városok pályázhatnak, ahol a lakosság meghaladja a 100.000 főt. Az ennél kisebb népességű – 20.000-100.000 fős - települések az Európai Zöld Levél díjért szállhatnak versenybe. 2020-ban az Európai Zöld Levél díjazottjak Limerick (Írország) és Mechelen (Belgium) városok voltak.
Forrás: SFB — Sustainable Fashion Business
Lisszabon; a környezetvédelem nagykövete
Portugália a környezetvédelem terén rendkívül elkötelezett és aktívan közreműködő szereplő. Számos nemzetközi programban vesz részt, klímapolitikai kötelezettségvállalásai és zöld átalakulása pedig példaértékűek lehetnek minden ország számára.
A 2008-as gazdasági válság Portugáliát sem kímélte, azonban az országnak sikerült bebizonyítania rátermettségét és egy olyan, sajátos forgatókönyvvel rukkolt elő, ahol a gazdaság és a fenntartható környezet egymás mellett, hatékonyan és tartósan képes növekedni.
Lisszabon, Portugália legnagyobb (és fő-) városa több mint 550.000 lakosnak ad otthont. Az egész városra - sőt, az agglomerációra is – kiterjedő, kiváló közlekedési hálózattal rendelkezik; a városi lakosság 93%-a valamilyen tömegközlekedési szolgáltatás közvetlen, 300 méteres körzetében él. A városban kedvező a zöld területek aránya is, működik a közösségi tervezés és virágzik a zöld innováció. Ami a város jó gyakorlatait illeti; Lisszabon már 2002-2014 között, 50%-kal csökkentette szén-dioxid kibocsátását és 2017-ben debütált a városban a GIRA közösségi kerékpármegosztó rendszer, ami jelenleg több mint 1400 kerékpárral és 140 dokkolóállomással rendelkezik.
Lisszabon zöldítő intézkedései
Lisszabon 2050-re karbonsemleges város akar lenni. Ennek eléréséhez a város elsődleges és mindenkori célkitűzése a gyalogos, kerékpáros és tömegközlekedés előtérbe helyezése és az autósforgalom visszaszorítása. Lisszabonra átlagosan 370.000 autó/nap a jellemző, a végcél pedig ennek a számnak folyamatos, 10.000 autó/napra történő redukálása. Ezen ambíció eléréshez kapcsolódik a főváros első kiemelt célterülete; a fenntartható városi mobilitás erősítése.
Az intézkedéscsomag az autók számának csökkentésén túl magában foglalta az alternatív meghajtású járművekre való ösztönzést, a közlekedési hálózat hatékonyabb integrációját és az elektromos roller, robogó és kerékpármegosztó rendszerekhez kapcsolódó infrastruktúra további fejlesztését.
A második beavatkozási terület a fenntartható földhasználatra terjed ki, ami első körben a városi zöld területek növelésében nyilvánult meg. A portugál főváros rendelkezik saját Biodiverzitási Akciótervvel, ami a városi ökoszisztéma és a természetvédelmi, valamint a Natura2000 területek – a Tejo folyó torkolata – megőrzését szorgalmazza. A zöld területek növelésén túl kiemelt szerep jutott a közel 1000 hektáros Monsanto Parknak is, ami egy Lisszabon területén belül található védett erdőterület. A fővárosi önkormányzat továbbá eltökélte magát, hogy a lakosság bevonásával elültet 100.000 fát, amik később a városi levegő megtisztításáért, a zajcsökkentéséért és a város klímarezilienciájáért felelnek.
Lisszabon, 2020-as zöld programját 20.000 facsemete elültetésével indította.
A harmadik céliránynak a zöld növekedés folytatását és ezen belül az ökoinnováció támogatását jelölték ki. Lisszabon holisztikus várostervezési intézkedései alapvetően a víz-, hulladékgazdálkodás, a városi mobilitás, az oktatás, innováció és a foglalkoztatás területére terjednek ki. A városzöldítési program keretében Lisszabonban számos organikus kertet hoztak létre (ma közel 1000 db) és igyekeztek népszerűsíteni a közösségi komposztálást is. A portugál főváros a hulladékkezelésre igazán innovatív megoldást kínál; a hulladékot intelligens, töltésszint-érzékelő szenzorokkal felszerelt konténerekben, a föld alatt gyűjtik. Az önkormányzat az elmúlt évben kiemelt figyelmet fordított a vízszabályozásra is; Lisszabon vízgazdálkodását korszerűsített, újrahasznosított vízzel működtetett öntöző- és vízelvezetési rendszerek segítik.
A 2020-as Európa Zöld Fővárosa programban Lisszabon nagy hangsúlyt fektetett a város ellenállóképességének erősítésére, amit fenntartható, környezetbarát városi fejlesztései és megoldásai révén igyekezett elérni. Bár az eredeti programterv számos kiállítást, konferenciát és fesztivált kínált volna az érdeklődők számára, a vírushelyzet miatt jó néhány program halasztódott el, vagy került át a virtuális térbe. A szabadtéri programokat szerencsére kevésbé gátolta a járvány; az év nagy részében a botanikus kertek és zöld sétaútvonalak tárt kapukkal várták a látogatókat, így Lisszabon, a vírus hatására sem szűnt meg Európa Zöld Fővárosa lenni.
2021-ben az Európa Zöld Fővárosa posztot Lahti városa (Finnország) tölti be, az Európai Zöld Levél díj 2021-as győztesei pedig Gabrovo (Bulgária) és Lappeenranta (Finnország).
Pár megvalósult program
„Lisszabon gyalog”: a lisszaboniak számára elérhető volt egy szerkesztői összeállítás kulturális sétákhoz, a város mélyrehatóbb megismerésére
„Ezer Madár, Ezer helyszín” projekt: a lisszaboni állami iskolák kollektív művészeti installációja 2019 decemberétől tavaly júniusig volt megtekinthető. A projektre az iskolák diákjai és családjai jelentkezhettek, és újrahasznosított anyagokból kellett madarakat hajtogatniuk.
„ONE – A tenger, ahogy még sosem érezted”: A 2020 januárjában a Lisszaboni Oceanáriumban nyílt kiállítás a tengerrel való kapcsolatunk eredetét tárja fel, ráébresztve a látogatókat, hogy milyen hatalmas is a tenger és mekkora erővel bír
„Két kerékkel az Akvadukton”: júniustól szeptemberig a kalandra vágyóknak lehetősége nyílt, hogy végig kerékpározzanak a Lisszaboni Akvadukt hidraulikus infrastruktúráján.
„Kővirágok” kiállítás: A botanika és a szimbolizmus találkozása. A tematikus kiállítás december óta látogatható a lisszaboni Prazeres temetőben, ahol a 19. századi romantikus kővirág faragások szimbolikájával, a temetőben hagyott üzenetek jelentésével ismerkedhetnek meg az érdeklődők.
Lisszabon jelentkezési videója az Európa Zöld Fővárosa 2020 díjra itt érhető el:
Források:
Lisboa Green Capital 2020, European Green Capital (europa.eu), master_v4 (europa.eu),
Az Európa Zöld Fővárosa díj és az Európai Zöld Levél díj | European Youth Portal (europa.eu)
