Bő négy évvel ezelőtt megjelent egy blogbejegyzésünk „TOPorgunk tovább, vagy fejlesztünk végre?” címmel (www.exante.hu/blog/40-toporgunk-tovabb-vagy-fejlesztuenk-vegre.html), majd rá egy hétre megjelent annak a bejegyzésnek a második része is. 2017 májusát írtunk. A TOP már két éve elindult, az első körös pályázatok már rég benyújtásra kerültek, és egy-másfél év után még mindig a döntésre vártak. Illetve ekkor kezdték kézhez kapni az első körös nyertes települések a pozitív támogatói döntéseiket.

Mivel ekkor még a megvalósítás előtt álltak a TOP-os projektek, végig vettük, hogy milyen feladatok állnak a kedvezményezettek előtt és milyen kockázatokat kell kezelniük a nyertes településeknek annak érdekében, hogy sikeresen tudják megvalósítani a projektjeiket és azok elszámolása is rendben menjen.

Nézzük végig, hogy mik voltak ezek a problémák, kockázatok és mennyiben sikerült őket kezelni! Valamint vizsgáljuk meg azt, hogy milyen tanulságokat tudunk levonni a TOP-ból a most induló TOP Pluszra vonatkozóan!

Ne felejtsük, ekkor már túl voltunk az első körös benyújtásokon és az első körös eredmények érkeztek! Lássuk milyen kockázatokat azonosítottunk 2017 első felében:

• A Területi Kiválasztási Eljárásrend (továbbiakban TKR) engedékenységéből fakadóan az következik, hogy a települések most, és egyszerre kezdenek terveztetni, majd engedélyeztetni, végül a kivitelezők kiválasztása is nagyjából egy időben fog folyni. Ez egyrészt problémát okoz a tervezésnél, hiszen teljesen leköti a tervezők kapacitását, így akinek nincs leszerződött tervezője, az elég nagy bajban van. 
• Az engedélyezésnél szintén tornyosulni fognak az engedélykérelmek a hivatalokban, ezt a helyzetet is kezelni kell, hiszen csak jogerős engedélyek birtokában írhatjuk ki a kivitelezésre szóló közbeszerzési eljárást.
• A kivitelezés beszerzésénél pedig a piac telítettsége miatti árfelhajtó tényező, valamint a megfelelő referenciákkal bíró kivitelező megtalálása az, ami jelentős kockázatot hordoz magában.
• Problémaként, illetve kockázatként merült fel, hogy a nagy TOP eredménydömpingben sok településnek párhuzamosan több projektje is nyert. Ezek előkészítését, megvalósítását időben teljesen párhuzamosan kell megvalósítani, amelyhez a megfelelő tudással, tapasztalattal rendelkező szakértői gárdát is biztosítani kell annak érdekében, hogy minden projekt a lehető legnagyobb rendben megvalósuljon. A fentieket tetézve a most nyertes első körös TOP projektek TSZ kötésével, előkészítésével, megvalósításának kezdetével egy időben zajlik a második körös TOP projektek előkészítése. A települések nagy részének pályázati humán kapacitása véges, nincsenek a folyamatos és főleg nem a párhuzamos projekt előkészítés-megvalósítás világára felkészülve.

Ha végig gondoljuk a 2017-2020 közötti időszakot, akkor látható, hogy a fenti kockázatok majdnem minden TOP-ból megvalósult projekt esetében végül fennálltak. Ezeknek köszönhető, hogy a TOP-os projektek jelentős része forráshiányos lett és jelenleg is jelentős csúszásban van a megvalósítást tekintve.

Utólag bátran elmondható, hogy a fenti kockázatok kezelését nem, vagy csak egyes projekteknél sikerült megoldani, a projektek döntő többsége súlyos problémákkal küzdött vagy küzd azóta is, és emiatt messze van még ezek befejezése, vagy olyan műszaki-szakmai kompromisszumokat kellett hozni menetközben a projektben, amely a megvalósulása után csak halványan emlékeztet a tervezett önmagára.

A jellemző problémák a TOP-os projektek megvalósítása során általában a fenti kockázatokra vezethetők vissza: a tervezések csúszása miatt nem készültek el időben a tervek, időben megcsúszott az engedélyezés, a közbeszerzés. A projektek nagy része forráshiányos volt tekintettel egyrészt a nem megfelelő költségtervezésre, másrészt a már 2017 év elején látható piaci folyamatokra.

A több projekttel rendelkező települések többsége emberi kapacitás hiányban is szenvedett, ami miatt akadozott ezen projektek megvalósítása.

Kijelenthetjük, hogy a TOP-os projektek előkészítési fázisában és a megvalósításuk során nem igazán sikerült csökkenteni az előre látható kockázatokat, így a projektek jó része jelentős problémákba ütközött a megvalósítás során.

Mi várható az új TOP, a TOP Plusz esetében?

Sok újdonságra nem lehet számítani, hiszen a TOP Plusz szintén TKR eljárásrendben fog működni, valamint egyszerre jelennek meg a pályázatok (az összes TOP Pluszos pályázat).

Ez az jelenti, hogy ugyanazok a kockázatok fennállnak, mint a TOP esetében. Vagyis a pályázat benyújtásához nem kellenek tervek, így a költségek meghatározása esetleges lehet (lásd későbbi forráshiány), a tervezői kapacitás jelenleg is véges. Amennyiben a kivitelezésre vonatkozó beszerzési eljárások megint egyszerre kerülnek kiírásra, szintén árfelhajtó hatású lesz. Mivel a pályázatok egyidőben kerülnek meghirdetésre, a településeknek több projekt előkészítését kell párhuzamosan lefolytatni, ami jelentős humán kapacitást köt le, ha egyáltalán rendelkezésre áll a településeknél házon belül a megfelelő kapacitás.

Mit tanulhatunk a TOP során elkövetett hibákból? Hogyan tudjuk ezeket elkerülni a TOP Plusz során?

A TOP Plusz felhívások valószínűsíthetően kora ősszel (szeptember?) jelennek meg, és a vonatkozó jogszabállyal összhangban, a megjelenést követő 30 nap múlva (október?) nyújthatók be, így ennek megfelelően szükséges már most előkészülni a projektek benyújtására. Vegyük sorra, hogy milyen kihívások állnak előttünk a TOP Plusz projektjeink előkészítésénél:

• A TOP Plusz projektek eljárásrendje – ahogy említettük szintén – TKR lesz, vagyis tervezés nélkül is meg lehet határozni a projektek költségvetését.
• A tervezések és engedélyezések fel fognak torlódni, így szűkös lesz a tervezői kapacitás (tervezői költségek nőnek, tervezési határidők kitolódnak), valamint az engedélyező hatóságnál torlódni fognak az engedélyezési eljárások, ami megint az átfutási idők növekedésével jár.
• Azon települések, amelyek városrehabilitációs fejlesztésre is pályáznak, ITS felülvizsgálatot kell, hogy készítsenek, amely időben szintén párhuzamosan fog futni a TOP Plusz projektek előkészítésével. Ez egyrészt további kapacitásokat köt le a városoknál, másrészt az egyidőben történő tervezés során biztosítani kell a kidolgozás alatt álló projekt ITS-hez történő illeszkedését is.
• A TOP Plusz projektköltségvetések összeállításának nehézségéről már szóltunk abból az aspektusból, hogy tervek nélkül kell meghatározni a projektek költségvetését. Most egy másik, teljesen a településeken kívül álló tényezőre is felhívjuk a figyelmet, amely talán még a tervek hiányából fakadó költségvetés-összeállításnál is nehezebbé teszi a reális költségtervezést. Ez pedig az, hogy az építőipari árak jelenleg alapból kiszámíthatatlanul mozognak, nagyon sok építőanyagnál már napi építőipari árak vannak, amely tervezhetetlenné teszi a projekteket. Erre fog még további költségnövelő tényezőként rájönni, hogy 2021 ősze és 2022 tavasza között legalább 2000 milliárd forintnyi pályázati forrás fog megjelenni az építőiparban, amely már most is kapacitásainak határán mozog. Ez az alapanyagárak kiszámíthatatlan emelkedésén túlmenően jelentősen növelni fogja az építőipari munkadíjakat is.

Összegezve elmondhatjuk, hogy hasonló problémákkal szembesülünk most a TOP Plusz projektjeink előkészítése során, mint anno 5-6 éve a TOP-os projektjeink nyertességét várva.

De mit tehet a felelős településvezető annak érdekében, hogy ezeket a kockázatokat elkerülje vagy legalábbis minimalizálja?

Egyrészt figyelembe véve a rettenetesen magas építőipari ágazati költségvetési kockázatokat, már a pályázat benyújtása előtt elkezdi megterveztetni a projektjét – attól függetlenül, hogy a pályázat benyújtásához nem szükségesek a tervek – annak érdekében, hogy egyrészt megfelelő tervezőt találjon a piacon, aki szakmailag is jó és reális áron tervez, másrészt legalább a tervezési hiányosságból akadó költségelési hibákat kiküszöbölje. Az építőanyag árak emelkedésével, valamint a munkadíjak várható emelkedésével maximum nagyságrendileg lehet kalkulálni (ezt érdemes a tervezőkkel is beterveztetni az költségkalkulációba), de teljes mértékben kiküszöbölni az ezzel járó költségvetési kockázatot nem lehetséges.

Az időben történő engedélyezési dokumentációk elkészítése – azon túlmenően, hogy csökkentjük a projekt költségvetésére vetülő kockázatokat – azzal a pozitív előnnyel is jár, hogy az engedélyezési tervdokumentációnkat időben be tudjuk adni az engedélyező hatósághoz, így még ha a hatóság csúszik is az engedélyek kiadásával, a pályázati felhívás szerinti első mérföldkőre biztosan rendelkezésre fog állni a jogerős engedélyünk, így legalább az engedélyezési eljárás elhúzódásából fakadó időkockázatot elkerültük.

Több projekt párhuzamos tervezése – esetleg emellett ITS átdolgozása – jelentős belső kapacitásokat köt le a települések részéről. Ez azzal járhat, hogy a még futó projektekkel kapcsolatos feladatok vagy egyéb más napi szintű munkák sikkadnak el a projektek előkészítése közben. Ezért célszerű megbízható, leinformálható, nagy szakmai tapasztalattal rendelkező külső szakemberek segítségét igénybe venni, akik jelentősen tehermentesíteni tudják az önkormányzati alkalmazottakat, illetve szakmailag is hozzá tudnak járulni a minél kockázatmentesebb és megvalósíthatóbb projektek előkészítéséhez.

Bár a TOP Plusz felhívások megjelenéséig még egy-két hónap hátra van, azonban már most el kell kezdeni a projektek előkészítését a fent leírtak figyelembevételével annak érdekében, hogy mind szakmailag, mind műszakilag, mind pénzügyileg valóban megvalósítható projektek kerüljenek benyújtásra a TOP Plusz felhívásaira, és csökkentsük azon menetközben felmerülő problémák számát, amelyek a TOP-os projektek tucatjait jellemezték!