Mi a közös a Zwack családban, Aquincumban, a Párisi udvarban, Cseh Tamásban, és az éghajlat változásban? Mindegyik egy városi séta témája. De mi az a városi séta? Kiknek szól? Miért érdemes néhány órát sétálni egy városrészben? Sétáljunk egyet a városi séták világában.
A városi sétákról az elmúlt években számos cikk jelent meg. Ezek elsősorban néhány kiválasztott vállalkozás egyes sétáit mutatták be. Magáról a városi sétáról azonban keveset lehetett megtudni belőlük.
A séta szervező cégek honlapjait megnézve a séta kínálatok mellett több fontos információt is megtudhatunk. Tájékozódhatunk az árakról, az egyes séták időpontjairól, az indulás és érkezés helyéről, valamint az is kiderül, hogy a séták általában 2-3 óra hosszúak. Már néhány kattintás után is megállapítható, hogy számtalan, különböző, érdekesebbnél érdekesebb témában vehetünk részt Budapesten vezetett sétákon. Több weboldal alapos áttanulmányozása után biztosak leszünk abban, hogy ezt ki kell próbálnunk.
Mielőtt kipróbáljuk, járjuk körbe a témát öt sétaszervező cég segítségével. A megkérdezett cégek kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy csak olyan sétaszervezőket keressünk meg, amelyeknek a fő profilja a városi séták szervezése. A Budapesti Séták, a Hosszúlépés. Járunk?, az ImagineBudapest, a Korzózz Velünk! és a Sétaműhely vezet minket a következőkben a városi, tematikus séták világában.
Mit tekintünk városi sétának?
Fontos már az elején elmondani, hogy a városi, tematikus sétákat nem szabad összekeverni az idegenvezetéssel. Az első dolog, amely a cégek honlapjait alaposabban megnézve feltűnhet, hogy a séták szinte kivétel nélkül magyar nyelvűek, tehát a hazai közönségnek szólnak. A városi séta tehát nem külföldieknek szóló idegenvezetés. Mindamellett, hogy a sétavezetők többsége idegenvezetői végzettséggel (is) rendelkezik a budapestieknek tartott tematikus séták egészen mások, mint a külföldiek számára tartott idegenvezetések. Korzózz Velünk! vezetője így fogalmazta meg a különbséget: „A külföldiek tudása Magyarországról csekély, nekik mindent el kell magyarázni. Egy itt lakónak azonban nagyon sok mindent nem kell elmondani. A tematikus sétákon sokkal részletesebben, alaposabban bele lehet menni egy adott témába, mint az idegenvezetésnél.” A Sétaműhely alapítója is nagyon hasonlóan magyarázta a különbséget: „Ha elmegyünk egy idegen városba, akkor ott átfogó ismereteket kapunk a városról. A tematikus városi séta abban más, hogy kifejezetten helyieknek szólnak. Magyar nyelvűek a sétáink, a saját városát akarjuk megmutatni az ott élőknek, így van egy lokálpatrióta jellege. Ezáltal viszont mélyebb ismeretanyagra is szükség van, hiszen a közös tudásunk sokkal több, mint a turistáknak. A tematikus séták során célzottan egy adott téma mentén haladunk a városban. A téma lehet történeti, építészeti, lehet szociológiai is, vagy lehet családtörténet is.”
De miért érdekelhetnek egy budapesti lakost az Andrássy út villái, a Gül baba türbéje, vagy a Városmajor annyira, hogy részt vegyen egy 2-3 órás sétán, hiszen akár minden nap ott mehet el ezen helyek mellett, bármikor megnézheti őket? A válasz nagyon egyszerű: éppen ezért. „A séta résztvevőjének a séta során olyanokat is kell látnia, amelyeket addig nem látott, vagy nem vett észre, pedig ott ment el mellette. Be tud menni olyan helyekre, ahova egyébként nem tudna. A lényeg, hogy felfedezzen, hogy lásson olyan dolgokat, amelyek meglepik, vagyis, hogy meglegyen a hurrá-élménye” – foglalta össze a Korzózz Velünk! vezetője.
Forrás: Saját kép
A kép készítésének helyszíne: Rottenbiller utca 62.
A városi séták tehát többek puszta városnézésnél. Az évek során új típusú kulturális programokká váltak, amelyeket a szervezők előszeretettel hasonlítanak a színházi előadásokhoz. „A városi séta egy multimédiás műfaj. Van egy történetmondás, fontos a sétavezető személyisége, ahogyan mesél. Használjuk a várost, mint vizuális segédeszközt. A városban ready made installációk vannak, amelyeket a történelem formált. És ezek nagyon komoly „aha-élményeket” tudnak eredményezni.” – magyarázta a Sétaműhely alapítója. Sok séta-cégnél egyes séták összekapcsolódnak kóstolásokkal, hiszen bonbont, bort, tortát, sört kóstolva még szórakoztatóbb a felfedezés, mint pl. az ImagineBudapest gasztro-sétái, illetve vannak sétaszínházakat szervezők is. Nem meglepő tehát, hogy a városi séták elsősorban a középosztálybeli értelmiségiek szórakozásai.
Mikor és hogyan kezdődött?
A városi séták a 2000-es évek elején indultak el. 2008-ban az ImagineBudapest már szervezett tematikus sétákat, majd a rákövetkező 5-8 évben számos cég alakult. Mindegyikőjüknek megvan a saját története az indulásról, arról, hogy miért indították el a városi sétákat.
A Budapesti Séták így mesélt erről: „A Budapesti Séták 2011-ben azért jött létre, hogy mindazok a budapesti középületek és természeti örökségek, amelyek eddig indokolatlanul kívül estek a reflektorfényen, részeivé váljanak a városnak, azáltal, hogy észrevesszük és beszélünk róla, azáltal, hogy „faggatjuk”, és azáltal, hogy saját történeteinket hozzátesszük.”.
A Hosszúlépés. Járunk? esetében is nagyon hasonló volt az indíttatás: „Ismerjük meg a sokféle, hol érdekes, hol szomorú, hol vidám történetet, amely kötődik a városi épületekhez, városi terekhez, de a séta ne csak szimpla felfedezés legyen, hanem beszéljünk azokról az aktuális problémákról, társadalmi kérdésekről, a város minden napi életét érintő témákról, amelyek az adott séta tematikájához kötődnek.”.
Forrás: Saját kép
A kép készítésének helyszíne: Jósika utca
Az ImagineBudapest esetében más szempontok domináltak a legelején: „Úgy gondoltuk, hogy Budapest olyan izgalmas és sokszínű, hogy talán a magyar közönség számára is tartogat meglepetéseket. Akkoriban még nem volt ez a műfaj ilyen módon ismert – inkább helytörténeti vezetések voltak elérhetőek, jellemzően ingyenesen. Szerettük volna bebizonyítani, hogy profi szervezéssel, minőségi szolgáltatással, alapos felkészülés mellett ezért pénzt is lehet kérni. Sikerült.”
Mi kell ahhoz, hogy egy városi, tematikus séta élvezhető legyen?
A kérdést természetesen döntse el mindenki maga, miután részt vett egy, vagy több sétán, azonban érdemes megnézni, hogy mit gondolnak erről a séta-cégek. Elsődleges az érdekes téma, valamint a témával kapcsolatos tudás mélysége. A Hosszúlépés. Járunk? szerint a nagyon érdekes helyszín önmagában elvisz mindent. A Budapesti Séták vezetői nem pusztán élményt akarnak adni, hanem az élmény által tudást, ismeretet bővíteni. „Játékos formában osztjuk meg a tényeket, így lehetnek az általunk szervezett séták az informális tanulás színterei. Lényegesnek tartjuk az információgazdagságot: egyrészt minden sétánk bőséges tényanyagon alapul, másrészt kritériumnak tartjuk, hogy a téma fizikailag is jól bemutatható legyen. Ha nincs elegendő bemutatható tárgyi örökség, a témára nem szervezünk túrát.” A Sétaműhely szerint is kell egy mondanivaló, ami a sétát tartalmassá és hitelessé teszi, valamint „a séta akkor lesz séta, ha muszáj kimenni az utcára ahhoz, hogy arról a dologról beszéljünk. Fontos, hogy az elmondott történetek, információk ott legyenek ütősek, ahol elhangoznak.”
Forrás: Saját kép
A kép készítésének helyszíne: Lövölde tér
A másik a sétavezető személyisége. A séta vezetőjének nagyon jó előadónak kell lennie, élvezetes előadást kell tartania. A Korzózz Velünk! megfogalmazásában: „Az idegenvezetésnél az idegen nyelv választékos használata a fontos, a tematikus sétáknál az adott témával kapcsolatos tudás és az előadói készségek az elsődlegesek.” Lényeges továbbá, hogy a bejárt útvonal időben és távban is kényelmesen besétálható legyen.
