Forrás: una.city

A címben jelzettnél összetettebb és bővebb tudású, de használat közben egyszerű, izgalmas és szórakoztató is az Urban Nature Atlas interaktív térkép alapú adatbázis, ami 100 európai város természetalapú megoldásainak szisztematikus felmérése eredményeként készült. Nem szakterületem a környezetvédelem, nem dolgoztam még hasonló projekten sem, de a kollégáimmal töltött idő és napközbeni beszélgetések érzékenyítettek e témára és jobban nyitva tartom - ha ilyesmi felől hall - az ezügyben még nagyon zöld fülem. Hétköznapi városi utazásaim monotóniáját online rádióhallgatóként általában tematikus műsorokkal teszem értelmes alapzajúvá, így botlottam bele a Zöld Klub című műsorba, ahol Dr. Almássy Dórával a CEU kutatójával készült egy interjú, amiben beszélt erről a kutatásról. Így jutottam el én is az una.city oldalra, ami elég izgalmas, picit utánajártam, mi is ennek előzménye, lényege, tartalma.

Forrás: una.city

Adatbázisból atlasz felületű kereső – mik a természetalapú megoldás kritériumai?

Az Urban Nature Atlas egy 2017-ben indult, 4 éves EU-s finanszírozású kutatási projekt, a NATURVATION (mozaikszó: NATure-based URban innoVATION) Project egyik eredményeként jött létre, 14 európai partner vett részt a kutatásban, köztük a CEU is. A kutatás arra irányult, hogy jobban érzékelhető legyen, hogy a már létező természet alapú megoldások - amik valójában zöld és kék infrastrukturális beruházások (városi környezetben a természetes és a stratégiailag megtervezett zöld területek hálózata, a zöldinfrastruktúra, amely magában foglalja a vízi ökoszisztémák alkotta kékinfrastruktúrát) - a hogyan segíthetnek a modernkori városi kihívások, mint például a klímaváltozás, a vízgazdálkodás, a környezetszennyezés, vagy egyáltalán az emberi jólét és szociális problémák megoldásában. Milyen természet alapú gyakorlatok léteznek már, mit kínálhatnak ezek, milyen hasznaik és milyen esetleges költségeik vannak, hogyan lehet ezeket rendszer szinten bevezetni a városokba úgy, hogy minél több helyen és formában megjelenhessenek.

Ezen kutatásnak a keretében kezdtek el dolgozni egy atlaszon, ami adatgyűjtésnek, adatbázis építésének indult, az interneten fellelhető és offline információk, projektdokumentumok alapján. A kutatás egyik közvetett célja volt, hogy feltérképezzék, hogy akkor éppen milyen természetalapú, városi fenntarthatóságot célzó megoldások léteznek Európa szerte. Maga a „természetalapú megoldás” (Nature-based Solution) is elég új fogalom, magában foglal régebb óta létező módszereket a zöld infrastruktúra, kék infrastruktúra, ökoszisztéma szolgáltatások megtartására, megőrzésére – ezek lehetnek például a városokban parkok, zöldtetők, vízgazdálkodási megoldások, a folyópartok kihasználása, folyók beépítése a városképbe. Ezek a fellelt esetek korábban nem viselték a természetalapú megoldás címkét. A kutatás felállított egy kritériumrendszert, hogy mik azok az elvek, amelyek alapján ezeket a zöld területeket, tavakat, folyókat stb. természetalapú megoldásokként értékelhetnek. Vagyis ezek inspirációt merítenek a természetből, a természet szolgáltatásaira épülnek, azt felhasználják, jó esetben továbbfejlesztik, és egyben bizonyos társadalmi hatásokat, előnyöket is biztosítanak.

Forrás: Közösségi kert, Bulgária, Vitosha

Például  egy  közösségi kert esetében a természetalapú megoldás a következő elemekből áll össze: adott a zöld felület, fák, ezek nyújtanak környezeti szolgáltatásokat, vagyis javítják a levegő minőséget, árnyékot adnak, a biológiai sokféleséget segítik azzal, hogy élőhelyet biztosítanak mondjuk rovaroknak, de emellett közösségi előnyöket is hoznak, találkozhatnak egymással a közelben lakók, a tevékenységüknek pozitív egészségügyi előnyei, hatásai vannak, de szociális hatásai is elismertek, így a kritériumok alapján ez egy természetalapú megoldás. További tipizálás is lehetséges megvalósítás szerint is, fellelhetők zöldtetős projektek, parkok, közösségi kertek, folyó renovációs, rehabilitációs projektek is a kutatás során összegyűlt csaknem 1000-es mintában. Ezeket jelenítették meg az online platformú atlaszon, akkor még a Naturvation Atlas felületén, majd nagy érdeklődésre való tekintettel 2020-ban ezt az atlaszt felújították, újra elemezték, új projektekkel bővítették, és így jött létre az una.city mai formája. A projekt véget ért 2021-ben, a CEU és a kutatói azonban megtartották és bővíthetővé tették az oldalt, így önálló, új küldetése is lett az atlasznak, amely inspirációul szolgálhat döntéshozók, tervezők, építészek, tájépítészek, vagy ezen megoldások iránt érdeklődő lelkes laikusok számára. Most már globális esetekkel is kiegészült, 1100 eset van az atlaszon, amiből 100 esetet a világ Európán kívüli más tájairól mutat be.

A felület térképes rendszerén látszik az összes eset és a felhasználó választhat az alapján, hogy milyen problémára keresi a megoldást: a klímaváltozás okozta kihívások megoldásában, vagy mondjuk vízgazdálkodásban, vagy akár szociális interakciók támogatásában, de szűrhet aszerint is, hogy egy zöldtetős projektre kíváncsi, vagy egy közösségi kertre, egy parkra, vagy meg szeretné nézni, zsebparkot hol és milyen kondíciókkal hoztak létre. További információkat találhatunk az adott projektek menedzsment struktúrájáról, finanszírozásáról, igazolt hatásairól is.

A keresőfelülete elég részletes, van „szabadszavas” sor is, ezen kívül választhatók kategóriák is. A projektek szűrhetők:

• megoldandó kihívás (alkalmazkodás éghajlatváltozáshoz, vízgazdálkodás, vízminőségjavítás, zöldterületek, biodiverzitás, környezetminőség javítása stb.),
• a természetalapú megoldás típusa (zöldfelület épületen, esőkert, átrium, közösségi kert stb.)
• helyszín (részletesen: kontinens, ország, város)
• fókusz (új zöldfelület kialakítása, stratégia kidolgozása, természetes ökoszisztémák védelme, élőhely megfigyelése stb.)
• menedzsment alapján (kormányzati, nem kormányzati stb.)
• kezdeményező szervezet (nemzeti kormányzat, EU, egyetem stb.)
• projekt költség
• finanszírozás típusa
• társadalmi hatás (oktatás, szociális kohézió erősítése, egészség, jólét stb.)
• természeti hatás
• formális monitoring (van-e vagy nincs)

alapján. Tehát elég részletes, jól összevethetők a hasonló célt szolgáló más területen indított projektek a fenti kritériumok alapján. Adott kihívásokra eltérő gyakorlatok és hasonlóak is vannak.

Példaként szolgálhat egy nagyon érdekes koncepció, amit vertikális erdőnek hívnak, ennek eredetijét Milánóban városrehabilitációs program keretében valósították meg, ez két lakótorony szintjeire telepített 3-6 méteres fák alkotta "erdő. Fő rendeltetése a városi szmog enyhítése és az oxigéntermelés. Ez a koncepció már most megjelent több helyen Ázsiában (alább Nanjing), Dél-Amerikában is. Láthatóan tanulnak egymástól a városok, olyan környezeti és társadalmi haszna van ezen projekteknek, amiket egyre több város felismer. A vertikális erdők gyakorlati példáját korábbi blogcikkünk Dzsungel a 20. emeleten címmel részletesen bemutatta.

Az una.city jövője – lehet-e a természetalapú megoldások globális keresője?

A cikk bevezetőjében említett interjúban Dr. Almássy Dóra elmondta, hogy az elmúlt évben az oldalnak körülbelül 50-60 ezer látogatója volt, ez egy kutatási projekthez képest, ami viszonylag új témával foglalkozik, sikerként könyvelhető el. A természetalapú megoldásokról beszámolója alapján nemrég a klímakonferencián Glasgow-ban meglepően sok szó esett - a természet megőrzése, konzerválása és rehabilitációja, faültetések, a mocsaras területek helyreállítása hozzájárulhatnak a klímacélok eléréséhez is, így véleménye szerint egyre többen fogják felismerni annak jelentőségét, hogy szükség van tapasztalati példákra, a gyakorlat útján bemutatott projektekre, amik inspirálhatják az újabbak megjelenését, illetve a felmerült negatív tapasztalatokból okulni is lehet.

Az una.city-vel kapcsolatos további tervekről Dr. Almássy Dóra elmondta, hogy a jövő évben további globális esetekkel bővül az oldal, elsősorban Ázsiából lesznek további izgalmas projektek a „régi” eseteket folyamatosan frissítik. A növekvő látogatottság és érdeklődés is az oldal további bővülése felé mutat.

Engem személyesen, aki valóban csak újonc szemlélője és csodálója vagyok (egyelőre) a természetalapú megoldások városi alkalmazásának, „behúzott” az oldal, elég intuitív a felülete, jó példája annak, hogy egy kutatás végeredménye mennyire tehető vizualizációs elemekkel érdekessé, interaktívvá.

Feketeöves érdeklődők számára a projekt részletes, rendkívül informatív és olvasmányos angol nyelvű leírása itt elérhető.