A „helyi erő” – innovatív jó gyakorlat a településfejlesztésben
2022. március 28. írta: Juhász Adriána (EX ACT PROJECT)

A „helyi erő” – innovatív jó gyakorlat a településfejlesztésben

 

Miért dönt úgy egy gyülekezet, hogy iskolát- és óvodát működtessen? Miért nem elégszik meg csak a szokványos közösségépítéssel? S hogy jön a képbe egy étterem? S mindezeknek mi köze van a társadalmi innovációhoz?

Kíváncsiak a válaszra? Akkor jöjjenek velem Göncruszkára.

Sohajda Levente lelkipásztor 2004-ben került a feleségével Göncruszkára a Református Gyülekezet élére. Első céljuk az volt, hogy közösséget teremtsenek Göncruszkán. Ehhez felmérték a helyi erőforrásokat és kiderült, hogy az ott élő emberek közül a nyugdíjasok és a munkanélküliek rendelkeznek jelentős mennyiségű szabadidővel. Így számukra alkalmakat szerveztek, de itt is figyelembe vették a motivációikat, igényeiket s ehhez igazítva alakították a programok témáját és időpontját is. Azt gondolták, hogy az együtt tevékenykedés egyik jó formája lenne, ha létrehoznak egy közösségi méhest, ahol a közösség minden tagja együtt mézet készít és közben minőségi időt töltenek el. Mivel az idősek nagy részének a családja már nem él a faluban, ezért is fontos a közösség erősítése, hogy érezzék, hogy van értelme az életüknek. Alapvető cél az volt, hogy együtt legyenek, hogy célt adjanak az emberek életének. Az idősebb generáció által birtokolt „közkincsek” átadása is megtörtént ezeken a közös alkalmakon. Eddig ez egy szokványos közösségépítési történet lenne. De itt jött az első kihívás: egyházközségként nem méhészkedhettek a törvényi szabályozás miatt. De ekkor nem torpantak meg, hanem megkeresték a megoldást, így létrehoztak egy Nonprofit Kft.-t, ahol a méhes termékeiket már tudták értékesíteni.

Mindeközben 2006-ban bezárt az állami iskola a faluban, nekik pedig 2011-ben volt lehetőségük arra, hogy ők újraindítsák az alapfokú oktatást Göncruszkán. Erre Magyarországon addig nem volt példa, hogy egy 600 fős településen, nonprofit kft. által indított méhészeti általános iskola legyen. 2011-ben 16 gyermekkel és 2 tanárnővel indult az oktatás. Ma már 220 gyerek tanul Göncruszkán, 22 településről járnak ide iskolába.

1. kép: Tálentum Óvoda Göncruszkán

1_kep_5.jpg

Forrás: szerző saját felvétele

Az iskola után átvették az óvoda működtetését is. Azt vallják, hogy minden új dolog, ismeretlen mindig nagy kihívás, ami felszabadító és kreativitásra sarkall. Minden új „feladat” indulásánál, változásnál megpróbálták felderíteni a már létező jó gyakorlatokat (pl. Palermoban megnézték hogyan integrálnak utcagyerekeket, bevándorlókat az oktatási rendszerbe, milyen iskolai modell működik ott és milyen pedagógiai rendszer szerint működnek, hogy különböző szociális hátterű gyerekek sikeres integrálása megtörténhessen). Azt vallják, hogy a későbbi kooperáció alapja, hogy ha a gyerekek megtanulnak együtt játszani és tanulni. Göncruszkán cél olyan iskola működtetése, amely leképezi a helyi társadalmat. Azt gondolják, hogy a felnövő gyerekek majd abba a társadalomba tudnak jól beilleszkedni, amiben élnek. Az elitképző iskolával csak egy illúzióba nevelnék bele őket. A valósággal kell számolniuk és abban megtalálni az utat. Viszont azt is el kell mondani, hogy Göncruszkán továbbra sem szűntek meg a helyi problémák (szegénység, alkohol, drogok), de nem is az egyházközség szerepe ezt megszüntetni. Ők azt vallják, hogy jövőképet kell adni a felnövekvő generációnak, ami nemcsak munkahely kérdése, hanem hogy a fiatalok el tudják képzelni a jövőjüket a térségben. Hosszú távú céljuk a településen a migrációs irány megfordítása.

2. kép: Tejjel Mézzel Étterem

2_kep_5.jpg

Forrás: szerző saját felvétele

Negyedik lépésként valósult meg a Tejjel Mézzel Étterem a gyülekezet életében. A létrehozás célja elsősorban gyermekek és gyülekezet, valamint a nonprofit kft dolgozóinak közétkeztetésének megoldása volt. Ehhez megvásárolták a falu középpontjában található épületet, amely mindig is a falu boltja volt és ebben alakították ki az étkező helyet. Közben külső igény is megjelent az étkezésre; elsősorban a Göncruszkán és a környező településen dolgozóktól menüs étkeztetés formájában. Ezt nemsokkal követte az Á la carte étkezés megjelenése is, hiszen a környező településeken nincs étterem.

S most nézzük meg, hogy ők hogyan mesélik el ezt:

S miért különlegesek?

  • mert egy nagyon pici egyházközség merte úgy újraindítani az alapfokú oktatást a településen, hogy nem volt köztük tanár vagy akinek lett volna tapasztalata, csak abban hittek, hogy ha rájuk van bízva a feladat és elszántak, akkor működhet. Ezáltal megoldották, hogy helyben tudjanak tanulni a gyerekek, sőt környékbeli településekről is sokan járnak ide.
  • mert céljuk egy olyan iskola működtetése, ami leképezi a helyi társadalmat, a helyi viszonyokat, ezzel segítve a gyerekek beilleszkedését, térségben való maradását.
  • mert a helyi étkeztetést is olyan innovatív módon találták ki, ahol tökéletesen ötvözték az étterem és a szociális konyha feladatait.
  • s mert tele vannak lelkesedéssel és további célokkal.

A göncruszkai Református Egyházközség a társadalmi innováció kiemelkedő példája.

S hogyan kapcsolódik ide a társadalmi innováció?

TINLAB PROJEKT

A TINLAB projekt Helyi Fejlesztések, Jó Kormányzás Tematikus Fórumának együttműködő közösségek témájában az egyik előadó volt Sohajda Levente lelkipásztor. S itt kapcsolódik össze egy jó gyakorlat, egy újszerű gondolkodás a társadalmi innovációval.

Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (a továbbiakban: TINLAB) a globális és nemzetközi trendekre építve, egy fókuszált hazai keretrendszer kialakítását tűzte ki céljául, a jogszabályi és finanszírozási háttér, a társadalmi innovációs környezet fejlesztése, rendszerszintű kezelése, a gazdasági és technológiai innovációs folyamatok társadalmi kérdésekkel való kiegészítése által.

Az ELTE által kezdeményezett és koordinált Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TINLAB) konzorciumi partnerei a Miskolci Egyetem és a Pannon Egyetem, valamint egy civil kutató-tudásközvetítő szervezet, a Hárfa Alapítvány.

A társadalmi innováció olyan új ötletek (termékek, szolgáltatások, folyamatok) fejlesztése és megvalósítása, amelyek:

  • célja a jóllét, az életminőség javítása,
  • társadalmi szükségletre reagálnak,
  • új társadalmi kapcsolatokat, együttműködéseket hoznak létre,
  • nem csak kedvező innovációk a társadalom számára, de erősítik az állampolgárok aktív részvételét is.

A projekt keretein belül megvalósul Kutatás, Fejlesztés, Innováció és Oktatás is. Ezen túlmenően 8 témában Tematikus fórum is működik a projektben, melynek céljai:

  • kooperáció, közös gondolkodás, tudásátadás
  • a jó gyakorlatok cseréjének elősegítése,
  • a hálózatosodás támogatása
  • a multiplikátor hatások elérése hazai és nemzetközi partnerek bevonásával

A társadalmi problémákra, kihívásokra megoldási javaslatok keresése, kidolgozása.

Amennyiben szeretne csatlakozni a fórumhoz, keressenek minket az alábbi elérhetőségek egyikén:

                                     Juhász Adriána

               TINLAB Helyi Fejlesztések Tematikus Fórum

                                    szakmai vezető

                                   Hárfa Alapítvány

                   E-mail: tinlab@harfaalapitvany.hu

                          Mobil: +36 30 527 6744

                       Web: http://harfaalapitvany.hu/

 

A TINLAB-ról bővebben: https://www.elte.hu/innovacio/tinlab

A bejegyzés trackback címe:

https://urban21.blog.hu/api/trackback/id/tr5617791536

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása