Létrejöhetnek-e jelentős eredmények pusztán a már eddig is rendelkezésre álló erőforrások átcsoportosításával? Miben rejlik az új miskolci projekt társadalmi innovációs jellege?

A munkaerőpiaci integráció, a társadalmi felzárkózási és a kapcsolódó humán szolgáltatások, a társadalmi mobilitás lehetőségeinek megerősítése az egész társadalom javát, jólétét szolgálják a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, köztük a romák felzárkózásának előmozdításával. Az európai célkitűzésekhez és az országos felzárkózási stratégiákhoz illeszkedően Miskolc Megyei Jogú Város – építve a korábbi tapasztalatokra – egy pilot projekt keretében új módszertan kidolgozására és bevezetésére kapott támogatást. A hátrányos helyzetűek élethelyzetének jobbítására nincsenek kész megoldások, azonban törekedni kell a helyi beavatkozások minél komplexebb megközelítésére.

Társadalmi innováció Miskolcon

Az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Társadalmi, Szociális Ügyek és Befogadási Igazgatóságának a támogatásában tavaly novemberben elindult a Városi kezdeményezés az innovatív és integrált szociális szolgáltatásokért, foglalkoztatás-fejlesztésért Miskolcon - 4IM projekt, melynek általános célja a leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek támogatását célzó integrált beavatkozások létrehozása és tesztelése. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának partnerei ebben a projektben a Miskolci Egyetem, Kassa Város, az Association Européenne pour l’Information sur le Développement Local (AEIDL), az Abaújrakezdés Közhasznú Egyesület, a Hálózat a Regionális Fejlesztésért Alapítvány (HÁRFA) valamint társult tagok a dr. Ámbédkar Ifjúsági Egyesület és a DIALÓG a Közösségekért Közhasznú Egyesület.

A projekt A foglalkoztatás és a szociális innováció európai programja (EaSI) keretében valósul meg. Az uniós szintű finanszírozási eszköz célja a minőségi és fenntartható foglalkoztatás magas szintjének előmozdítása, a megfelelő és tisztességes szociális védelem biztosítása, a társadalmi kirekesztés és a szegénység elleni küzdelem, valamint a munkakörülmények javítása. A felhívás olyan innovatív és kísérleti jellegű helyi / regionális szintű projekteket támogat, amelyek átfogó stratégiák, mechanizmusok és szolgáltatások bevezetését célozzák, biztosítva a (leginkább) kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek támogatására irányuló holisztikus megközelítést.

Ez a módszer segíti a döntéshozókat és szolgáltatókat abban, hogy meggyőző bizonyítékokat gyűjtsenek egy adott politikai innováció hatásairól, és meghatározzák, mi működik és mi nem.

A 4IM projektben alapvető fontosságú a helyi, regionális és nemzeti hatóságok közötti hatékony koordináció, valamint az összes érdekelt féllel, például a szociális partnerekkel, a nem kormányzati szervezetekkel és a szolgáltatókkal való együttműködés kialakítása és fokozása a következő rendelkezésre álló erőforrások összehangolásának érdekében:

a) pénzbeli ellátások nyújtása,

b) személyre szabott szociális szolgáltatások és egyéb általános szolgáltatások nyújtása,

c) munkaerő-piaci aktivizációs intézkedések biztosítása és végrehajtásuk tesztelése.

Bár az EU tagállamai reformokat hajtanak végre az integrált támogatások bevezetése vagy fokozása érdekében – ilyenek pl. EFOP-1.6.2-EFOP-2.4.1, EFOP-1.5.2, EFOP-1.5.3, TOP-5.2.1-TOP-4.3.1 konstrukciók –, ennek ellenére még van hová fejlődni vagy új innovatív megoldásokat kipróbálni az integrált beavatkozások mélysége és terjedelme tekintetében. A helyszíni megvalósítás különösen nagy kihívást jelenthet, ezért az innovatív megközelítéseknek lendületet kell adniuk a hatékonyság fokozásában. Míg a minimáljövedelemhez való hozzáférés egyéni jognak tekintendő, a háztartás összetételét és szükségleteit figyelembe kell venni, ez azonban többdimenziós, több érdekeltet érintő megközelítést igényel, amely a politikák széles körét öleli fel.

A személyes célú szociális szolgáltatások jellemzően szükségletalapú szolgáltatások, amelyek támogatják a társadalmi befogadást és az esetleges munkaerő-piaci integrációt. Míg a szolgáltatások némelyikét integrált módon lehetne nyújtani, a többihez való hozzáférés biztosítása szintén kulcsfontosságú eleme az integrált megközelítéseknek.

A 4IM projekt kihívása

A 4IM projektnek az a nehéz, de alapvető fontosságú küldetése, hogy egy olyan hosszú ideje fennálló problémával foglalkozzon, amelyet a számos tényező befolyásol és ezért rendkívül összetett. Napjaink legfőbb társadalmi kihívását Miskolcon a kiszolgáltatott helyzetben élő lakosság magas száma jelenti. A szociális problémák együtthatása sajátos területi megoszlást eredményez itt, hiszen mintegy 10 ezer ember, többségük roma, 16 hátrányos helyzetű városrészben koncentrálódik.

A 4IM projekt számára elnyert finanszírozás a fennálló problémák komplex vizsgálatát teszi lehetővé a partnerek és az érdekelt felek összehangolt együttműködése által, melyek kölcsönös tanulással, tesztelések és módosítások útján ki tudnak majd alakítani egy bizonyítható módon hatékony működésű integrált szolgáltatási rendszert, melynek a középpontjában Miskolc város rászoruló lakossága áll.

Jelenleg Miskolc város számos különféle kisebb értékű anyagi juttatást biztosít a hátrányos helyzetű lakosság számára, amelyekhez változó komplexitású pályázati eljárásokon és adminisztrációs rendszereken keresztül van lehetőség hozzáférni. A 4IM projekt azt szeretné tesztelni, hogy ezeket hogyan lehetne jobban kombinálni és hozzáférhetőségüket megkönnyíteni azok számára is, akik kívül esnek a rendszer hatáskörén.

A 4IM projekt kísérleti integrált szolgáltatási modellje

Forrás: Saját szerkesztés

Május hónap második felében került sor a Társadalmi Innovációs Állandó Munkacsoport első megbeszélésére, melynek tagjai kormányzati intézmények, helyi önkormányzati osztályok, a helyi hátrányos helyzetű közösséget különféle módon támogató civil szerveztetek, valamint közösségi akciócsoport tagjai. A Munkacsoport felelőssége alá esik a városi szintű szolgáltatási rendszer átalakítása és javaslattételi joggal rendelkezik majd a Városi Tanács felé. A Társadalmi Innovációs Forrásközpont kulcsszerepet játszik a modellben, ugyanis az ő feladata a szolgáltatások integrált jellegének a biztosítása, valamint az ezzel járó tevékenységek operatív szempontból való fenntartása és irányítása. Kialakításra kerülnek a két városrészben, Bábonyibércen és Tetemváron az állandó személyzettel rendelkező helyi szolgáltatópontok, amelyek a célcsoporttal való direkt kapcsolattartást biztosítják majd. Ezek keretében működnek majd a közösségi coachok is annak érdekében, hogy a helyi közösség körében elősegítsék a Közösségi akciócsoportok kialakulását. A modell ugyanis egy alulról építkező megközelítést vesz alapul azáltal, hogy a tudatosító kampányok és felmérések eszközével élve segít azonosítani az egyes háztartások pillanatnyi helyzetét majd a célzott támogatási csomagok felajánlásán túl azt szeretné elérni, hogy a változás a közösségen belülről induljon el. A városi szintű elmozdulás az által is biztosítandó, hogy a Társadalmi Innovációs Állandó Munkacsoportnak tagjai a Közösségi akciócsoportok képviselői is.

A Társadalmi Innovációs Állandó Munkacsoport első megbeszélése

Forrás: Társadalmi Innovációs Forrásközpont

A projekt keretében megvalósuló intézkedések:

• A társadalmi helyzet és a vonatkozó helyi szakmapolitika, szabályozás, szolgáltatások és intézmények működésének, hatékonyságának felülvizsgálata,
• Háztartás szintű felmérés Tetemváron és Bábonyibércen,
• Közösségi coaching folyamat megvalósítása a célcsoport aktivizálása és bevonása céljából,
• Közösségi munkacsoportok létrehozása Tetemváron és Bábonyibércen,
• Városi szintű cselekvési terv létrehozása a leszakadó városrészek társadalmi (és területi) integrációjának elősegítésére,
• Az integrált szociális, foglalkoztatási szolgáltatási és pénzügyi támogatási modell felállítása és bevezetése,
• Az új szolgáltatáscsomag Bábonyibérc és Tetemvár városrészeken legalább 300 egyén részvételével való kipróbálása.

Tervezett eredmények:

• A projekt az integrált szolgáltatásnyújtás bővíthető modelljét fogja kidolgozni és bevezetni, amely a szociális és foglalkoztatási szolgáltatások célzott összehangolását biztosítja,
• A résztvevők több mint 80%-a:
  • Foglalkoztatásban, képzésben vagy egyéb aktiváló tevékenységben vesz részt, amennyiben a   beavatkozás kezdetén a munkaerő-piaci részvételre késznek ítélték őket; vagy
  • Egyéb olyan szolgáltatás válik könnyebben elérhetővé számukra, amely segíti az integrációt,
• Az új szolgáltatási rendszer kiterjeszthető lesz az egész városra, adoptálható Kassán és elterjeszthető más magyarországi és európai városokban,
• A két kísérleti városrészben javulnak a gazdasági és életkörülmények, és a lakosok tudatára ébrednek annak, hogy cselekedhetnek körülményeik javítása érdekében,
• A szervezetközi és személyközi kapcsolatok megerősödnek, ami lehetővé teszi a partnerek számára, hogy a projekt befejezése után is folytassák a kialakított szemléletmód megvalósítását,
• Miskolc beágyazódik a hasonló városi kezdeményezések hálózatába.

A pilot projekt célja a különböző szociális szolgáltatások célcsoport általi integrált és hatékony elérhetőségének a kialakítása, az intézményi struktúrák és együttműködési mechanizmusok fejlesztése és a kialakított folyamatok fenntarthatóságának a hátrányos helyzetű városrészekben élőkkel folytatott állandó párbeszéd kialakítása általi biztosítása.