Tudják mi az a családmentor? Mi az előnyük a szociális szakemberekkel szemben? S tudják miért jó, ha innovatív megoldásokat alkalmazunk helyi problémákra?
A Társadalmi Innovációs Nemzeti Labor (továbbiakban TINLAB) Helyi fejlesztések, jó kormányzás tematikus fórumán egy újabb jó gyakorlatot ismerhettünk meg, ezúttal az Önálló Másság Életminőség Fejlesztő Alapítvány (továbbiakban ÖMÉFA) jóvoltából.
Az alapítvány 18 éve működik, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tevékenykedik, ebben a projektjükben 4 település (Abaújszántó, Szendrőlád, Encs-Fügöd és Ináncs) mélyszegénységben lévő szegregált területein élő 50 hátrányos helyzetű család 265 tagja vesz részt.
A projekt célja olyan intézkedések, beavatkozások kidolgozása, melyek hozzájárulnak a bevont településeken és térségeikben jelentkező társadalmi és szociális problémák csökkentéséhez. A korábbiakban a hátránykezelés, felzárkóztatás nagyobb területi egységben jelent meg (regionális vagy járási szinten), azonban ez helyi szinten nem mindig jelentett valós megoldást. Ebben a projektben ezzel szemben helyi szinten, a társadalom alapkövét képező családok szintjétől indul a fejlesztő tevékenység, az ő szükségleteikhez, igényeikhez igazodik. Azaz nem egy adott társadalmi réteget céloz meg, hanem egyedi problémákkal rendelkező családokat. Minta projektként zajlik, ahol a családok komplex fejlesztése példaként szolgálhat további családok szemléletváltásához és társadalmi felzárkózásához.
Pilot projekt bemutatása:
Első lépésként megkeresték a helyi szereplőket minden érintett településen, hogy a célcsoport ne azt érezze, hogy a városból „dirigálnak” nekik, hanem a köztük élő hiteles emberek segítenek. Ők lettek a családmentorok. Az újdonság ebben, hogy a család és a családmentor együttműködik, zárt rendszert alkotnak, a hatóság ezen kívül áll.
1. kép: a családi mentor szerepe
Forrás: Jakubinyi László előadása a Tinlab Helyi fejlesztések, jó kormányzás 4-ik tematikus fórumán
A családi mentor bevezetésének előnyei:
- a helyismeret és a családok problémáinak ismerete egy gördülékenyebb, nagyfokú bizalmi rendszerben történő munkát alakított ki;
- a családmentor kvázi az ügyfél és a családsegítő között helyezkedik el, azonban nincsenek hatósági jogkörei, ami miatt egy őszintébb, bizalmasabb kapcsolat alakulhatott ki közte és a kliens között;
- a családmentor a probléma megjelenését megelőzően, preventív jelleggel vesz részt az életükben, megelőzve a krízis helyzeteket. Nincsenek tőle függőségi viszonyban, emiatt többször „mernek” segítséget kérni tőle akár egy hivatalos ügyintézés során, akár egy családi probléma, konfliktus megoldása kapcsán;
- a program a komplett családoknak nyújt szolgáltatásokat, foglalkozásokat, hiszen fontos, hogy ne csak a szülők, hanem a különböző oktatási-nevelési intézménybe járó gyermekek lemaradása is csökkenjen.
Élhető lakás program az egyik legsikeresebb eleme a projektnek: ehhez helyzetfelmérést késztettek, és az igényeket is összegyűjtötték. A családoknak 50 ezer Ft-os virtuális keret állt rendelkezésükre a felújításra, amelyet 60 napon belül kellett felhasználni. A munkához kapcsolódó eszközöket csak akkor kapták meg, ha rögtön fel is használták (korábbi tapasztalat alapján a mozdítható eszközöket egy éjszaka alatt ellopták). Leggyakoribb igények: tisztasági festéshez, tapétázáshoz alapanyagok, építkezési anyagok (sóder, cement), járólap, parketta. És a programelem különlegessége, hogy a célcsoport családjai végzik el a felújítást maguknak. Az a tapasztalata az Alapítványnak, hogy a célcsoport tagoknál van gyakorlati tudás, meg tudják saját maguknak csinálni a felújítást.
Másik része a projektnek a Kapirgáló projektelem: háztartásonként 10 db 18-30 hetes jércét kaptak, melyhez szerződés alapján 3 hónap életben tartási kötelezettség is párosult. A jércék táplálásához a tojótápot nem egyben a projekt elején kapták meg, hanem csak 2 hetente a meglévő csirkékre, de csak akkor kapják a következő adagot, ha megmaradnak a csirkék. Az így megvalósított projektelem 90%-os eredményt hozott. Néhány család már eladásra is termelt és bővítették az állományt más baromfival is. Korábban az Alapítvány próbálkozott zöldségtermeléssel, de az nem működött, a kitartás nem volt meg a gondozáshoz.
2. kép: Kapirgáló programelem
Forrás: Jakubinyi László előadása a Tinlab Helyi fejlesztések, jó kormányzás 4-ik tematikus fórumán
A projekt harmadik része a Családi porta program: különböző foglalkozások szervezése kb. 1000 összesen, pl. nyári táborok, szakmaválasztó tábor, digitális képességeket fejlesztő foglalkozások, készségfejlesztés, tanulássegítés, egészséges életmód, egészségnapok, prevenciós foglalkozások, hagyományőrző programok. A célcsoport tagjainak már a településről való kijutás, vagy valamilyen vízpartra való eljutás is nagy élményt jelent. Nagy igény jelent meg a projektben a tanulás segítésben, házi feladat írásban - mert a szülőnek nincs kompetenciája hozzá -, és a nyári táborokra (vízpart).
3. kép: Prevenciós foglalkozás Szendrőládon
Forrás: http://omefa.hu/wp/palyazatok/efop-5-2-1-17-2017-00009-2022-evi-hireink/
És tudják miért különleges még ez a projekt?
Mert mérték a megvalósulás hatását.
A hatásmérés egy 200 fős mintán valósult meg: 100 fő a célcsoportból bevont személy, 100 fő kontroll csoport. A mérés dimenziói: demográfiai, szociokulturális kérdések, általános állapotfelmérés (mennyire érzi magát boldognak, mennyire elégedett életével a településen, mennyire elégedett egészségi állapotával, párkapcsolatával stb.), programra vonatkozó kérdések. A hatásmérésben a Miskolci Egyetemmel és az iskolákkal dolgoztak együtt.
A hatásmérés eredményei:
- Felnőttek: javult a gyermekeik tanulmányi eredménye, egészségmegőrzési ismereteik bővültek, jobban tudják beosztani a pénzt, lakhatási körülményeik javultak.
- Gyermekek: új készségek, ismeretek megszerzése, kevesebb hiányzás, nyári táborban való részvételi lehetőség.
A hatásmérésből megállapították, hogy a rendszerességnek óriási szerepe van, ennek köszönhetően javultak a gyermekek tanulmányi eredményei, új képességek, új élmények szerzése jelent meg és nagy hangsúlyt jelent a hagyományőrzés.
Lássuk a jelent. Júniusban indult az Élhető lakás program 2.0, ahol elindult az igényfelmérés. Ebben a programelemben a nyílászárók cseréje valósulhat meg. Itt a virtuális keret 250 eFt lesz háztartásonként; ez körülbelül a bejárati ajtó, 2 beltéri ajtó és 2 ablak cseréjét jelentheti. Itt már olyan kérdés is felmerült, hogy aki az albérletben lakik, azt hogyan tudják támogatni? Ilyen „problémák” megoldása az Alapítvány célja.
És akkor foglalkozzunk egy kicsit a jövővel is. A kérdés mindig az, hogy mi lesz a projekt után? A családmentorok fogalma nem ismert Magyarországon. Céljuk a családmentor rendszerszintű bevezetése, ehhez az Alapítvány elkészített egy jogszabály módosító javaslatot (pontos szövegezéssel és jogszabályi helymeghatározással). A javaslat tartalmazza a szakpolitikai környezet bemutatását, leírását és a családmentor tevekénységének részletes bemutatását, összehasonlítását, miben különbözik az eddig meglévő rendszertől; munkaköri leírás bemutatását.
Összefoglalva nézzük meg, hogy mitől lett ez a projekt társadalmi innováció: hasonló problémákkal küzdő települések esetében is más-más fejlesztés szükséges a hátrányok leküzdéséhez kisvárosi és községi szinten, valamint elszórtan és szegregátumokban élők esetében. Emiatt az ÖMÉFA egy olyan moduláris modellprogramot dolgozott ki, amely megoldási alternatívákat kínál szegregátumok, jelentős népességű hátrányos helyzetű lakossággal bíró települések esetében. A legfontosabb a helyi közösség problémáinak megismerése, a megoldásra való hajlandóság vizsgálata, ezt követően pedig a beavatkozás mérföldköveinek meghatározása.
Mi benne az innováció? A projektnek köszönhetően létrejött egy új segítő, preventív „munkakör” a családmentor. Rá, mint független szociális szakemberre jelentős szerep hárul a hátrányos helyzetű lakosság hátrányainak leküzdésében.
S beszéljünk picit a társadalmi innovációs projektek hatásméréséről:
A társadalmi innováció kidolgozása és tervezése során szükséges az újszerű termék vagy szolgáltatás várható társadalmi hatásainak mérése, a nem pénzügyi eredmények meghatározása is. A társadalmi innováció kidolgozása és bevezetése egy hosszú folyamat, melynek már a kezdetekor szükséges meghatározni a célok mentén elérhető eredményeket és hatásokat.
Mi az a hatásmérés? Egy projekt, vagy a teljes szervezet működése során a kedvezményezettek (célcsoport tagok) és más érintettek életében (életminőségében), a szervezet tevékenysége következtében bekövetkező, tervezett és nem tervezett, pozitív és negatív változások összességének szisztematikus és rendszeres mérése. A hatásmérés nem más, mint amit a szervezet adatokra alapozva tervez, megért, kommunikál és javít a hatásán.
Az innovációs projektekben még gyerekcipőben jár a hatásmérés, így az egyik fő cél, hogy minél jobban mérhetővé tegyük a látható társadalmi előnyöket, hatásokat. A TINLAB a társadalmi innovációs projektek hatásmérésével kiemelten szeretne foglalkozni a következő évben.
Forrás:
Bővebb információ a projektről: http://omefa.hu/wp/palyazatok/efop-5-2-1-17-2017-00009-2022-evi-hireink/
Bővebb információ a TINLAB-ról: https://www.elte.hu/content/tematikus-forumok-ahol-minden-valosagga-valik.t.25537
