Legyen szó egy egyetemi beadandó dolgozatról, vagy egy integrált településfejlesztési stratégia összeállításáról, a területfejlesztéssel kapcsolatos dokumentumok megírásának első lépése az adott terület megismerése. Fontos, hogy mielőtt egy terület jövőjéről kezdünk el gondolkodni, legyen egy átfogó képünk annak múltjáról és aktuális helyzetéről, ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a megfelelő adatokkal dolgozzunk.

Szerencsére ma már akár anélkül is számos adathoz hozzáférhetünk, hogy az íróasztalunk mellől fel kellene állnunk. Az internetnek és az online adatbázisok fejlődésének köszönhetően számos statisztikai adat áll rendelkezésünkre, amelyek jelentős részéért még csak fizetnünk sem kell. Az alábbiakban olyan adatbázisokat mutatunk be röviden, amelyek jó kiindulópontként szolgálhatnak a területfejlesztéssel foglalkozók számára. 

KSH Tájékoztatási adatbázis – Éves településstatisztikai adatok

Első lépésként kézenfekvő a Központi Statisztikai Hivatal honlapját felkeresni, hiszen a hazai adatbázisok közül talán itt akadhatunk a legtöbb statisztikai adatra. A KSH tájékoztatási adatbázisa annyi tematikában tartalmaz adatokat, hogy eleinte kissé bizonytalanok lehetünk, hogy merre keressük a számunkra releváns információt. Területfejlesztés esetében hasznos kiindulópont lehet az „Éves településstatisztikai adatok” névre hallgató adatbázis, ahonnan számos témából gyűjthetünk országos, régiós, vármegyei, járási és települési szintű adatokat.

Ahogy az a fenti ábrákon is látszik, a megfelelő adatok lekérésével igen sok mindent megtudhatunk a célterületről. Ha például a Hajdú-Bihar vármegyében található Egyek település lakásállományának alakulására vagyunk kíváncsiak, azt 2000 és 2021 között táblázatos formában követhetjük végig. Az így lekért adatokat lehetőségünk van exportálni is Excel fájlba, csv, vagy pdf formátumba. A szerkeszthető formátumokkal tovább dolgozhatunk, az adatokból leszűrhetjük a számunkra fontos részeket és ábrázolhatjuk azokat:

Egy anyagon belül alapvetően jobb összképet teremt, ha a benne szereplő ábrák stílusa egységes, előfordulhatnak azonban olyan esetek, amikor nem szeretnénk ábrák készítésével foglalkozni. Szerencsére vannak olyan adatbázisok is, ahol az adatok ábrázolását már az adatok lekérésével egyidejűleg megkaphatjuk.

A KSH tájékoztatási adatbázisa innen érhető el: https://statinfo.ksh.hu/Statinfo/themeSelector.jsp?lang=hu

Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEIR)

A TEIR egy igen hasznos rendszer a hazai területfejlesztésben. A Lechner Nonprofit Kft. által üzemeltetett oldalon különböző alkalmazásokat és úgynevezett tablókat használhatunk tematikus területi adatok lekéréséhez. Sajnos az alkalmazások esetében elmondható, hogy az ott rendelkezésre álló adatok nem kifejezetten frissek, legalább 5 évesek, így inkább az alábbi képen látható tablók használata javasolt:

Regisztrációt követően a fenti tablókon felül saját tablót is összeállíthatunk igényinknek megfelelően. A TEIR tablók segítségével számos adatbázisból gyűjthetünk és ábrázolhatunk adatokat. Példa gyanánt nyissuk meg a Települési tervezés elnevezésű tablót. A tablóra kattintva az alábbi kép fogad bennünket:

Szembetűnő, hogy számos szervezet különféle típusú adataival tudunk dolgozni. A baloldalon látható „Összeállító” táblázatban kiválaszthatjuk az általunk megjeleníteni kívánt mutatót, területet, valamint azt, hogy mely időszak adataira vagyunk kíváncsiak. Attól függően, hogy éppen melyik paramétert szeretnénk beállítani, a jobb oldalon egy kereső jelenik meg (a fenti ábra esetében például a mutató kereső látható). A számunkra érdekes mutatót egyszerűen kiválaszthatjuk, ha a jobb oldali listából áthúzzuk a baloldalon található „Összeállító” oszlopába. Ugyanezt tegyük meg a területegységgel és válasszuk ki a látni kívánt évszámokat.

Tételezzük fel, hogy a Balmazújvárosi járás csatornázottsági adataira vagyunk kíváncsiak. Miután a fent részletezett módon kiválasztottuk a megfelelő paramétereket, kattintsunk a baloldali oszlop tetején látható „Eredmény” gombra.

Az „Eredmény” fülön belül az adatokat megjeleníthetjük a KSH példájához hasonló táblázatos módon, diagram formájában, vagy akár térképen is. A negyedik, „Riport” elnevezésű fülre kattintva egy jól átlátható, személyre szabható összefoglalót kaphatunk az általunk kiválasztott adatokból:

A TEIR tablók további előnye, hogy az itt generált ábrák jobb felső sarkában látható nyílra kattintva letölthetőek és felhasználhatóak az elkészíteni kívánt anyagban.

A TEIR innen érhető el: https://www.oeny.hu/oeny/teir

E-közmű

Gyakran felmerülő téma területfejlesztésben a közműhálózatok helyzete. Egy település stratégiájának kidolgozásakor a prioritások egyike lehet például a vízhálózat fejlesztése, vagy maradva az előző példánál, a lakásállomány csatornázottságának javítása. Az E-közmű lakossági változata ügyfélkapus bejelentkezést követően bárki számára ingyenesen elérhető. Az E-közmű egy olyan térinformatikai alkalmazás, amely térképen jeleníti meg a meglévő közműhálózatokat azok típusai szerint.

Az E-közmű segítségével könnyen felfedezhetőek egy település közműhálózati hiányosságai. A fenti ábrán például jól látható, hogy a bordóval jelölt vízelvezetési hálózat a térképen látható összes földterülethez kapcsolódik, míg a zölddel jelölt hírközlési hálózat már lényegesen kevesebb telekre kapcsolódik. Az „Elem lekérdezése” gombra, majd egy általunk kiválasztott hálózati elemre kattintva részletes adatokat kaphatunk róla:

A helyzetelemzésünk megírásához szükséges „nyomozás” során hasznunkra válhat a különböző alaptérképek használata is. Az Ortofotó kiválasztásával például jó felbontású műholdképek segítenek az érintett terület jobb megismerésében, de hasznunkra válhat a földrészletek, épületek vagy helyrajzi szám felirat funkciók alkalmazása is:

Az E-közmű innen érhető el: https://www.e-epites.hu/e-kozmu

Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) – Térképi megjelenítő rendszer

A globális éghajlatváltozás hatásai mára szembetűnőek, az egyre szélsőségesebb időjárás egyértelművé teszi, hogy az eddig működő életmódunkat újra kell gondolni. A NATéR célja, hogy megfelelő minőségű adatokat, információt szolgáltasson a változó körülményekhez igazodó települési, ágazati döntések meghozásához.

A NATéR könnyen alkalmazható és jól szemléltethető funkciója, a térképi megjelenítő rendszer, amely a rendszer adatköreit térképes formában jeleníti meg. Az oldalra navigálva az alábbi képen látható módon 16 témából választhatunk a NATéR rétegei közül:

A 2022-es évben Európa-szerte tapasztalt aszály sajnos rámutatott, hogy klímaváltozás milyen helyzetekhez vezethet. A klímaváltozás egyik gyakran emlegetett velejárója a csapadékmennyiség változása. A NATéR erre vonatkozó rétegét kiválasztva az alábbi eredményt kapjuk:

Ahogy az az ábrán is látható a térképes ábrázolás megmutatja a csapadékmennyiség becsült változása által érintett területeket, illetve a változás várható mértékét. A jobb oldalt látható „Réteginformáció” fül alatt az adott réteg részleteiről, a becslés módszertanáról kaphatunk bővebb információt, amely segíthet az adatok értelmezésében és a megfelelő szakpolitikai döntések meghozásában.

Az NATéR innen érhető el: https://map.mbfsz.gov.hu/nater/

Személyes jelenlét

Végezetül fontos elmondani, hogy bár az interneten elérhető adatbázisok nagyban segíthetnek egy terület megismerésében, a személyes jelenlét egy olyan mélységet tud adni ismereteinknek, amelyet az íróasztalunk mellől hiába keresünk. Bár a Google Maps utcanézetével már az ország nagy részét bejárhatjuk virtuálisan, a saját szemünk egészen más perspektívát nyújthat. Hasonlóan más megvilágításba helyezheti helyzetfeltárásunkat, ha például a helyiek elbeszélései alapján kerülünk közelebb egy település megismeréséhez, őket kérdezve formáljuk tovább az arról kialakított képünket. Ha tehát már minden információt összegyűjtöttünk, amit az internetről elértünk, menjünk terepre!