forrás: https://energytransition.org/2018/06/new-day-community-energy/

Ahogy azt már korábbi cikkünkben (Tudja, mi az az Energiaközösség? - URBAN21 (blog.hu)) is részleteztük az energiaközösség, mint jogi személy fogalma 2019-ben került be az EU jogszabályai közé, így viszonylag új a meghatározás. Ugyanakkor, mivel hatalmas lehetőségeket rejt, számos helyen van már jó példa energiaközösségek létrehozására. Jelen cikkünkben részletesebben bemutatunk néhányat. A lista természetesen szubjektív és hisszük, hogy sorrendet nehéz felállítani közöttük – annyira irigylésre méltó mindegyik.

1. Luče - Szlovénia

Szlovénia első, energiaellátásában teljesen független közössége Luče faluban van (Slovenia’s first self-sufficient energy community breaks new ground for rural areas worldwide in renewable energy integration (prezly.com)). 2020 áprilisa óta a 400 fős önkormányzat csak megújuló energiaforrásból fedezi villamosenergia-szükségletét. Céljuk az volt, hogy az instabil és gyenge hálózatból kiválhassanak az önfenntartás által. Az energiafüggetlenséget napelemek, háztartási és közösségi akkumulátorok, valamint olyan speciális eszközök telepítésével oldották meg, amelyek lehetővé teszik a helyi hálózat működtetését, menedzselését és az egész közösség energiaszükségletének optimalizálását. Ezek mellett kardinális fontosságú még a közösségen belüli együttműködés is a helyi energiarendszerek teljes körű ellenőrzése érdekében. Az eredmény pedig biztonságos, fenntartható és szén-dioxid-mentes energiaellátáshoz vezet, amelyben az energiaértéklánc valamennyi szereplője részt vesz. Luče az EU által finanszírozott, 2018 novemberében indult COMPILE nevű pilot projektben (Home - Compile Project (compile-project.eu)) vett részt, mely az úgynevezett energiaszigetek lehetőségeit kívánja bemutatni az energiaellátás dekarbonizálására, közösségépítésre, valamint környezeti és társadalmi-gazdasági előnyök megteremtésére. Hogy ez hogyan valósítható meg, azt nemcsak Lučében, hanem további négy kísérleti helyszínen is bemutatják Portugáliában (Lisszabon), Spanyolországban (Crevillent), Görögországban (Rafina-Pikermi) és Horvátországban (Križevci).

1. kép Luče (forrás: https://main.compile-project.eu/sites/pilot-site-luce/)

2. Minósz – Görögország

Az Európai Bizottság által elismert görög Minószi Energiaközösség (Energy community in Crete wins European Sustainable Energy Award for paving the way for free electricity for all (europa.eu)) szintén úttörő szerepet tölt be a polgárok által irányított megújuló energiával kapcsolatos kezdeményezésekben. A Minószi Energiaközösség tagjai által finanszírozott és végrehajtott projekt révén a krétai Minoa Pediadas több mint 100 háztartása és vállalkozása kap megújuló energiaforrásból előállított, ingyenes áramot a következő 25 évben egy nemrégiben üzembe helyezett, 405 kWp teljesítményű fotovoltaikus (PV) erőműnek köszönhetően. 2021-ben egy földrengés következtében a lakosság 20%-a elhagyta otthonát. A Minószi Energiaközösség a regionális hatósággal együtt közel 100 alacsony jövedelmű háztartás energiaszükségletét tervezi fedezni, ami a földrengés által lakhelyeit elhagyni kényszerült emberekből, több mint 200 főt jelent. Ez a projekt azt is szeretné megmutatni, hogy ezzel a reprodukálható modellel lehetséges kezelni a görögországi energiaszegénységet is. A tagok büszkék arra, hogyan irányítják energiaközösségüket. Mivel a projekt középpontjában az „energiademokrácia” koncepció áll, minden stratégiai döntést a Közgyűlés hoz meg. A cél az, hogy a társadalom maradjon kulcsszereplő, és hogy a társadalmi igazságosság továbbra is középpontban álljon, függetlenül a motivációtól: legyen az az éghajlatváltozás mérséklése, környezeti megfontolások vagy gazdasági előnyök ((1) Μινώα Ενεργειακή Κοινότητα - Minoan Energy Community | Facebook)

2. kép A Minoszi Energiaközösség naperőműve (forrás: https://www.facebook.com/minoanenergy)

3. Güssing – Ausztria

Az 1980-as évek végén Güssing (Németújvár) járása, beleértve Güssing városát is, számos problémával szembesült, mint például az ipar hiánya, magas munkanélküliségi ráta, rossz közlekedési infrastruktúra, az ingázók és a kivándorlás magas aránya. Ezen paraméterek alapján ebben az időszakban Güssing volt Ausztria legszegényebb járása. A gazdasági problémák megoldása, a regionális hozzáadott érték erősítése és az elnéptelenedés megállítása érdekében Güssing városa kidolgozott egy stratégiát, amelynek eredményeként az a döntés született, hogy 100%-ban fosszilis tüzelőanyag-mentessé és energia-önellátóvá válnak. A cél elérése érdekében a „Güssing modell” eredetileg két fő pillérre támaszkodott: a város energiamegtakarítási potenciáljának felmérésére és a járásban elérhető megújuló energiaforrások kiaknázására épülő létesítmények megépítésére és bővítésére. Az energiamegtakarítást a település összes épületének energetikai optimalizálásával valósították meg. Ez 50%-kal csökkentette az energiaköltségeket, így több forrás állt a város rendelkezésére víziójának kivitelezéséhez. Megvalósult egy fa alapú biomassza erőmű és a hozzá csatlakozó távfűtés infrastruktúra. Emellett repceolaj alapú biodízel üzemet is építettek, és napelemeket telepítettek. Az új megújuló energiaforrások létrehozása lehetővé tette, hogy a város 100%-ban energiafüggetlen a mai napig. Sőt 2013-ban az egész járás energiájának fedezésére elegendő helyben termelt villamos energiát termelt. A projekt finanszírozása az EU-tól, Ausztria kormányától, Burgenland szövetségi tartománytól, Güssing önkormányzatától, valamint több érintett vállalattól származott.

A két fő pillért (energiatakarékosság, megújuló energiára épülő létesítmények építése) fokozatosan kiterjesztették kutatási tevékenységekre és az ökoenergia-turizmusra. Mindkettőben Güssing úttörő szerepet vállalt, ami sok vállalatot vonzott - persze az olcsó energia mellett. Ennek eredményeként Güssing ad otthont például a Megújuló Energia Európai Központjának (EEE), amely fontos kutatási projekteket koordinál és ösztönöz.

Az energiafüggetlenség mellett a „Güssing-modell” pozitív hatással volt a város CO2-kibocsátására is, amely jelentősen csökkent. Továbbá a projekt több mint 60 új céget vonzott, több mint 1500 új munkahelyet teremtett.

A „Güssing-modell” sikere nagyrészt azon múlt, hogy korai kezdeményezés volt, erős politikai akarattal az energiarendszer teljes átalakítására, a 100%-os energia-önellátásra és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függetlenségre. Ezt erősítette a polgárok erőteljes támogatása, mivel lehetőséget láttak arra, hogy lesz a projektnek hozzáadott gazdasági értéke a járásban, valamint a foglalkoztatás növekedésére is. Ezen kívül a Megújuló Energiák Európai Központja, a nagy nyilvánosság, valamint az új cégek betelepülése nagyban hozzájárult a projekt sikeréhez. A „Güssing-modell” könnyen alkalmazható lenne más városokban, városrészekben is, ahol rendelkezésre állnak források (Microsoft Word - ModellGüssing_Güssing_POCACITO.docx).

4. kép Güssing (forrás: https://afoldgomb.hu/blogok/varosnezo/gussing-nemetujvar-a-mintavaros

4. Flandria – Belgium

Az Ecopower egy 1991-ben alapított belga szövetkezet, amely megújuló energia projektek finanszírozását tűzte ki céljául Flandriában. Több mint 30 éves működése során részt vett számtalan szélturbina, napelem, sőt még pellet- és brikettgyár építésében is. Mára pedig egy igazi modern vállalattá nőtte ki magát. A flandriai energiapiac liberalizációja (2003. július) óta az Ecopower a Belgiumban termelt zöld villamos energia szállítója lett. 2010 végén a flamand háztartások 1%-át az Ecopower látta el. Európa-szerte más energiaszövetkezeteket is inspirált és segített. Az elmúlt évek projektjei közé tartozik a szélturbinák elhelyezése Eekloban, Gistelben és Gentben, valamint vízerőművek elhelyezése Rotselaarban, Hoegaardenben és Overijse-ben. 2020-ban az Ecopower és az ECOOB (egy másik szövetkezet) napenergia-projektet kezdeményezett Leuvenben, 10 nyilvános tetőn napelemes létesítményeket építettek. A polgároknak lehetőségük van társtulajdonosnak lenni - a szövetkezet 2021-ben több mint 64 000 tagot számlált. Az Ecopower ügyfeleinek 40%-a telepített napelemet a saját épületére. Legújabb projektjük, a Parque Eólico Chiloé Európán kívül, Chilében, a Parque Chiloé szigetén lesz (Ecopower (cooperative) - Wikipedia, https://www.ecopower.be/)

4. kép Az Ecopower projektjei (forrás:https://www.ecopower.be/over-ecopower/productie-installaties)

 5. London – Egyesült Királyság

S végül, de nem utolsó sorban szerepeljen egy igazi nagyvárosi történet, mely szintén több mint 10 éve, 2011-ben kezdődött, amikor a dél-londoni Brixtonban lakosok egy csoportja összefogott, hogy küzdjön az éghajlatváltozás ellen. Álmuk egy közösségi tulajdonú energiatermelő rendszer létrehozása volt. Sikeresen el is indították a Brixton Energy Solar 1, Solar 2 és Solar 3 szövetkezeteket – az első naperőműveket, amelyeket kifejezetten belvárosi, szociális lakótelepeken helyeztek el. Ezután alakult meg hivatalosan a Repowering London szervezete 2013 márciusában, válaszul a brixtoni projektek által inspirált közösségi csoportok, bérlői szövetségek, helyi tanácsosok és helyi hatóságok igényeire. A Repowering London helyi hatóságokkal, iskolákkal és kereskedelmi partnerekkel együttműködve támogatja London legrászorultabb közösségeit abban, hogy jobban kézbe vegyék energiatermelésüket és – felhasználásukat – az energiaközösségben való aktív tagsággal az energiaszolgáltatásokat pedig demokratizálják a megújuló energiák használatán felül. A tiszta, helyi energián felül további pozitív hozadék még, a csökkenő a szén-dioxid-kibocsátás és az etikus pénzbefektetés lehetősége. Az üzemanyag-szegénységet is próbálják kezelni azáltal, hogy energiahatékonysági ötleteket kínálnak, továbbá a zöld iparágakra összpontosító oktatás és képzés révén javítják a fiatalok foglalkoztatási kilátásait is (Home | Repowering London). S ez a példa sem egyedülálló, hiszen a Wien Energie a bécsi Leopoldstadt kerületben ehhez nagyon hasonló koncepcióval működik.

5. kép A Repowering London napelemei (forrás: https://www.repowering.org.uk/)

Tehát melyek egy jó energiaközösség legfontosabb hozzávalói?

Motiváció az energiafüggetlenségre, egy aktív közösség, források és/vagy bevonható eszközök, a projektben partner hatóságok, kihasználható megújuló erőforrások.

És mire lehet jó egy energiaközösség?

Energiafüggetlenség, energiaszegénység mérséklése, energia olyan helyeken, ahol valami okból kifolyólag nincs vagy elégtelen a közös hálózat, szén-dioxid kibocsátás mérséklése, munkahelyteremtés, közösségépítés, ismeretterjesztés, szemléletformálás.

Mivel hazánkban a legkönnyebben elérhető megújuló energiaforrás a napenergia, így mind az energiaközösségek alakulásának, mind a fosszilisektől való függetlenedésnek gátat szabott többek között, hogy tavaly ősszel bevezették a napelemek betáplálásának korlátozását - hivatkozva a villamosenergia-hálózat korszerűsítésére, rugalmasságának fokozására (413/2022. (X. 26.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idején a háztartási méretű kiserőművek közcélú hálózatba történő feltáplálásának kérdéseiről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (jogtar.hu)). Ezt a korlátozást idén ősztől 2024 végéig bezárólag fokozatosan kivezetik, ezáltal reményeink szerint közelebb kerülünk az energiaközösségek hazai elterjedéséhez is (112/2023. (III. 31.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idején a háztartási méretű kiserőművek közcélú hálózatba történő feltáplálásának kérdéseiről szóló 413/2022. (X. 26.) Korm. rendelet végrehajtásának szabályairól - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (jogtar.hu)).

Amennyiben a témában bővebb információkra kíváncsi, esetleg szeretne energiaközösséghez csatlakozni, keressen minket bátran!