Bő tíz éve annak, amikor a játszóterekkel bővelkedő panelrengetegben megnyílt egy nyugdíjas kert, burjánzó virágokkal, kényelmes padokkal – hasonlóan zárható kapuk mögött, mint a legtöbb gyermekeknek kialakított tér. Később attól volt hangos a sajtó, hogy egy amerikai idősek otthonában működő óvodában hosszú várólista alakult ki, s a televíziók reklámjaiban is megjelentek a telekommunikációs cégek idősekre optimalizált csomagjai. Mindannyian kapcsolódunk – akár személyes, akár professzionális érintettség okán – az idősödés témájához, és tudunk olyan jó gyakorlatokkal példálózni, amik a – többségünk számára még oly idegenül csengő - ezüstgazdasághoz, mint önálló(sodó) szektorhoz és a szintén újszerű, idősgondozáshoz kapcsolódó társadalmi innovációhoz köthetőek.
Nézzük meg röviden a témánkat megalapozó stratégiai kontextust EU-s és hazai szinten, majd következzen néhány üdítő jó gyakorlat bemutatása, elsősorban terület- vagy településfejlesztési szemüveggel.
Az ezüstgazdaság nemzetközi és hazai megjelenése
A klímaválság témájához hasonlóan egyre többet olvashatunk arról, hogy a jóléti társadalmakra általában jellemző az alacsonyabb születésszám, szűkül az aktív korúak száma, és hosszabb élettartamra számíthat a népesség. A korfa egyre inkább lombosodik, törzse karcsúsodik.
Forrás: KSH
Forrás: KSH
A társadalmak elöregedésének azonban nem feltétlenül kell akadályoznia a gazdasági növekedést.
Ezt a pozitív jelenséget – azaz az egészségben eltöltött életévek számának növekedését – az érintett társadalmak már felismerték és intézményesen is foglalkozni kezdtek a heterogén csoportot alkotó időskorúak helyzetével. Új áruk és szolgáltatások kifejlesztését, például az idősödő népesség igényeihez igazodó lakhatást vagy közlekedést, vagy új szociális és jóléti szolgáltatások kialakítását ösztönzik.
Az idősebb korosztályok életminőségének javítása tehát nemcsak szociális jelentőséggel, hanem gazdasági potenciállal is bír. Ezt felismerve tesz gazdaságfejlesztési ajánlásokat az Európai Unió a „The Silver Economy” c. jelentésében.
Az EU a 2020-ig tartó időszakra megfogalmazott irányelveiben meghatározó szerepet juttatott olyan piaci szerkezet kialakítását meggyorsító programoknak, amelyek létfontosságúak az aktív munkáról lemondani még nem kívánó időskorúak foglalkoztatása, az „ezüstgazdaság” működése szempontjából.
A WHO a 2021-2030 éveket az Egészséges idősödés évtizedévé nyilvánította, s ennek hatására is az Európai Parlament 2021 nyarán állásfoglalást tett közzé az idősödéssel kapcsolatos 2020 utáni politika lehetőségeiről és kihívásairól.
Az aktív idősödést nemcsak a technológiai és tudományos innovációk kiaknázásával lehet ösztönözni, hanem olyan új üzleti stratégiák megvalósításával is, amelyek az idősek új szerepeinek és viselkedésének jobb megértését tükrözik.
Az EU az ezüstgazdaság fejlesztésére külön innovációs forrásokat is szán.
Azok számára, akik szeretnek ilyen háttérjelentéseket olvasni, statisztikai adatokat böngészni, a bekezdésben tett utalásokról bővebben itt tájékozódhatnak (a teljesség igénye nélkül):
https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-9-2021-0347_HU.html
https://europeantimes.news/2021/01/decade-of-healthy-ageing-2021-2031/
https://silvereconomyforum.eu/wp-content/uploads/2019/07/Silver-Economy-Brochure.pdf
Magyarországon a pozitív értelmezési modellt már több, mint két évtizede hirdeti a 2034-ig kiterjedő időszakra megalkotott Idősügyi Nemzeti Stratégia. A stratégia egyik fő célkitűzése, hogy időben és megfelelő módon tudjunk felkészülni az idősödésre, és az időseink minél tovább tudjanak aktívak és függetlenek maradni.
Az Idősügyi Nemzeti Stratégia jó kezdeményezés a tudatos idős- és idősödés politika kialakítására, egyben jogszabályi hátteret, szakmapolitikai környezetet ad a települési önkormányzatoknak a helyi stratégiák készítéséhez.
A Stratégiáról az elfogadása óta azonban – országos szinten is — keveset hallunk. Ugyanakkor a készítésének a folyamata, majd elfogadása több települési önkormányzatot késztetett az idősödő lakossággal, végső soron a település lakosságával szembeni tudatos lépésekre, s több önkormányzat önkéntesen elkészítette a helyi idősstratégiát.
Napjainkban is olvashatunk ilyen helyi stratégiák készítéséről, például Pécsen a közelmúltban tették közzé az idősügyi koncepciót, melynek motorja a Dél-Dunántúli Gazdaságfejlesztési Régióban megalakult ezüst gazdaság fejlesztését támogató Tanácsadói Testület. A gazdaságfejlesztés érdekében alakult konzorcium 2022. januárjában sikeresen elnyert egy pályázatot az Európai Innovációs és Technológiai intézettől (EIT), valamint annak egészségügyi fejlesztésekért felelős részlegétől, az EIT Health-től. Érdemes nyomon követni a kutatási innovációs projekt honlapját: https://silvereconomyhu.net/
Egy-egy határon átnyúló projekt is sikeresen lezajlott, bár ezek nem terjedtek ki új áruk, vagy szolgáltatások kifejlesztésére, inkább a meglévők népszerűsítése volt a fókuszban egy-egy kiállítás és vásár keretében.
Állami kezdeményezésként a digitális innováció társadalmi vonatkozásai jegyében, az Európai Helyreállítási Program részeként a tavalyi évben elindult a Gondosóra. A négyéves program ideje alatt minden 65 éven felüli magyar állampolgár alanyi jogon kaphat egy ingyenes, nyakban vagy karon hordható készüléket, amelynek segítségével bármilyen, otthon bekövetkező egészségi problémát egyetlen gombnyomással jelezhet egy éjjel-nappal működő diszpécserszolgálatnak.
Ezüstgazdaság – önkormányzatok szerepe az innovációk megvalósításában
A demográfiai idősödés sokrétű társadalmi változással és számos következményekkel jár minden érintett, így a tágabb és szűkebb politikai közösség számára is. A helyi közösségek, a települési önkormányzatok számára is kiemelten fontos kérdés, hogy hogyan tudnak reagálni ezekre a kihívásokra, és mit tehetnek az idős emberek életminőségének fenntartása vagy javítása érdekében.
A 2022 őszén „Lokális Innovációs Menedzsment Modell Projekt (LIMM)” címmel új társadalmi modellkísérletet indított a CédrusNet Egyesület. A mintaprogram célja a települések felkészítése a társadalmi innováció fogadására, tervezésére az idősödő társadalomhoz kapcsolódó kihívások példáján keresztül.
A projekt a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TINLAB) pályázati támogatásával valósul meg, az egyesület együttműködő partnere Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata. Egy, az elmúlt években kidolgozott modell-kísérlet továbbfejlesztésével az önkormányzatok nagyobb szerepet vállalnak a helyi innováció erősítésében.
A kísérleti programban az önkormányzat innovációs partnerséget épít a helyi civil szervezetekkel és érdekelt partnerekkel új megoldások közös tervezésére új lehetőségekért a szenior népesség számára: a kompetencia fejlesztésére, a szenior tapasztalatok hasznosulására egyebek között a családsegítésben, az egyedül élő idősek támogatásában és a munkavállalásban.
Mintafaluként emlegetik Jánoshidát, ahol polgármesteri elköteleződés mellett egy civil szervezettel közösen egy olyan településfejlesztési programba kezdtek, amely az idősek ellátására építve kínál a falunak és az ott élő fiataloknak perspektívát. JÁNOSHIDA2030
Forrás: https://janoshida.eu/eng/
A TÖOSZ is kiemelten foglalkozik az aktív idősödés témájával. Idősügyi Hálózat rendezvényein a D-Care Labs projekt keretében a Duna Régió 10 országának konzorciuma tart az ezüstgazdasággal, aktív idősödéssel kapcsolatos szakmai egyeztetéseket.
A Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Program 2023. februárjában megrendezett zárókonferenciáján az önkormányzati innovációk témakörében Budapest Főváros XIII. kerület Önkormányzatának jó gyakorlata nyerte el az első helyezett díját „Okos kerület a szépkorúakkal” című pályázatával.
S végül szeretném megosztani az egyik személyes kedvencemet: a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem több karán hirdettek Ezüst Akadémiát az ötven év feletti érdeklődőknek, és minden évben hamar beteltek a meghirdetett férőhelyek.
A hazai és nemzetközi kezdeményezések, jó gyakorlatok is jelzik, hogy a fejlett államok többségében tapasztalható átlagéletkor emelkedésére elkezdődött a válaszkeresés.
Természetes, hogy a demográfiai szempontból „egészségtelennek” tartott korfák javítása érdekében demográfiai és családpolitikai eszközök is szükségesek, ugyanakkor az ezüstgazdaságban rejlő lehetőségeket közgazdasági értelemben is ki lehet és ki kell használni. Már csak azért is, mert a nyugdíjas korosztály egészségi állapota is folyamatosan javul, így az átlagéletkor, valamint az egészségben töltött évek száma is várhatóan tovább növekszik.
További hasznos információk, források:
https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/korosodas.pdf
https://composite-indicators.jrc.ec.europa.eu/active-ageing-index/active-ageing-index
https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/60a28362-3ec6-11e8-b5fe-01aa75ed71a1
http://publications.europa.eu/resource/cellar/2dca9276-3ec5-11e8-b5fe-01aa75ed71a1.0002.01/DOC_1
https://tudatosoregedes.org/category/ezust-gazdasag/
https://hargitanepe.ro/ezust-akademia-otodszor
TÖOSZ | Hírek (xn--tosz-5qa.hu)
http://xn--tosz-5qa.hu/news/819/73/ime-2022-legjobb-onkormanyzati-gyakorlatai/
